Már most több százezer ember egészségét veszélyezteti évente az emberi tevékenységek által felgyorsult klímaváltozással járó felmelegedés – állítja a Lancet nevű orvostudományi folyóirat nagy évösszegző jelentése, amelynek szerzői között több mint száz jeles kutató mellett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más ENSZ-ügynökségek szakértői is megtalálhatók.

A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy a klímaváltozás már nem csak a jövő nagy fenyegetése, hiszen az egészségügyi dolgozók idén megtapasztalták, milyen következményei vannak a klímaválságnak. Az év során több hőhullám, futótűz és más természeti katasztrófa is történt, az ellátórendszert viszont számos helyen teljesen leterhelte a koronavírus-járvány, így nem mindenkinek jutott gyors, méltó ellátás.

„Könyörgünk mindenkinek, hogy tanuljanak velünk együtt ennek az évnek a tapasztalataiból, és próbáljuk meg elkerülni a legrosszabbat. Nem szeretnénk, ha az egészségügyi rendszert leterhelnék a klímaváltozás következményei, és tudjuk is, mit kell tennünk, hogy ezt megakadályozzuk” – mondta a jelentést bemutató eseményen Jeremy Hess, a Washingtoni Egyetem globális egészségügyi szakértője.

A jelentés szerint a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma a 65 évnél idősebbek körében 54 százalékkal nőtt 2000 óta, és 2018-ra (ahonnan a legfrissebb adatok származnak) elérte a 296 ezret. A legtöbb ilyen haláleset Kínában, Indiában, Japánban és Közép-Európában történt.

A kinti munkát végzőket értelemszerűen jobban érintik a kánikula okozta egészségügyi problémák, ezért a különböző területeken dolgozókat másképp érinti a klímaváltozás. A jelentés szerint 2015-ben körülbelül 45 milliárd dollártól estek el azok az amerikai munkások, akik a kánikula miatt kevesebbet tudtak dolgozni – főként a mezőgazdaság, az építőipar, a gyártás vagy a szolgáltatóipar területén. Tavaly világszerte nagyjából 300 milliárd órával kevesebb munkát végeztek a hőség miatt – ez a szám az ezredfordulón még 200 milliárd körül volt.

A futótüzek előfordulásának esélye az elmúlt 15 évben a világ szinte minden részén nőtt, az Egyesült Államokban különösen nagy mértékben, 19 százalékkal. Ez nemcsak a közvetlen halálesetek miatt aggasztó, hanem azért is, mert így a futótüzek környékén is többen lélegzik be a kormot és más szennyező anyagokat.

A jelentés szerzői azt is kiemelik, hogy az elmúlt idők kutatásai szerint a széles összefogásban kiharcolt lépésekkel – ha a klímaváltozást visszafordítani nem is lehet – rengeteg életet meg lehet menteni. „Nem akarjuk később megbánni, hogy nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy megelőzzük azt, amiről tudjuk, hogy jön. Ezért kérjük az embereket arra, hogy hallgassanak a tudományra. Vezessen minket a tudomány, hogy megelőzhetővé váljon a legkatasztrofálisabb kimenetel” – mondta Renee Salas, a Harvard közegészségügyi karának klímakutatója.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nem Joe Biden, hanem mindannyiunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Radó Nóra gazdaság 2020. december 2.

Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség öngyilkos háborút indított a természet ellen

Dippold Ádám tudomány 2020. december 2.

António Guterres a Columbia Egyetemen tartott beszédében a bolygó siralmas állapotára és az azonnali cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. Bár az ENSZ főtitkára szerint a helyzet súlyos, mégis van remény, de ha a világ nem csökkenti évente 6 százalékkal a fosszilis üzemanyagok előállítását 2030-ig, az emberiség súlyos következményekre számíthat.

A történelem arra tanít, hogy találékonysággal és együttműködéssel túl lehet élni a klímakatasztrófát

Bodnár Zsolt tudomány 2020. november 12.

Sokáig teljes civilizációk bukását írták a klímakatasztrófák számlájára, de egyre több részlet derül ki arról, hogy a korábbi éghajlatváltozások csak felerősítették az amúgy is folyamatban lévő társadalmi válságokat. Az újkori kis jégkorszak példái alapján az innovatív és együttműködő nemzetek nemcsak túlélhetik a krízist, de meg is erősödhetnek a klímaharcban.