B.1.1.7: a vírusvariáns, ami miatt Európa újra lezárja határait
December első felében új koronavírusvariáns kezdett el agresszíven fertőzni az Egyesült Királyság délkeleti részén, mire Boris Johnson brit miniszterelnök december 19-én új korlátozásokat jelentett be a karácsonyi időszakra: kijárási tilalmat vezettek be Londonban és Délkelet-Angliában. Miután Johnson kifejtette, szakértői előzetes számításai alapján az új vírusvariáns akár 70 százalékkal is gyorsabban terjedhet, sorra pánikoltak be az országok: Kanada, Olaszország, Írország, Németország, Franciaország, Hollandia és Belgium is korlátozta az Egyesült Királyságba tartó beutazást, vasárnap éjszakától számítva 48 órára lezárták a Dovert Calais-vel összekötő Csatorna-alagutat, és Magyarország is bejelentette: hétfő éjféltől nem érkezhetnek Magyarországra repülők az Egyesült Királyságból, beleértve az üzleti céllal érkező magángépeket is.
Amíg a kutatók nem tudnak biztosat arról, hogy az új vírusvariáns hogyan érinti a fertőzés lefolyását vagy a vakcinák hatásosságát, érthető a vírussal kapcsolatos óvatosság. Brit és nemzetközi kutatócsoportok azonnal elkezdték annak alaposabb vizsgálatát, hogy az új koronavírustörzs valóban könnyebben fertőzi-e meg az emberi sejteket, megállítják-e a már kifejlesztett vakcinák, és hogy a már beoltottak vagy a fertőzésen átesettek vérplazmájában lévő antitestek képesek-e blokkolni az új vírusvariánst. Az alábbiakban összeszedtük azt, ami jelen pillanatban az új koronavírustörzsről tudható.
A VUI-202012/01 vagy B.1.1.7 variáns
A British Medical Journal cikke szerint a Egyesült Királyság délkeleti részén, Kent megye területén megjelent vírusvariáns a VUI-202012/01 nevet kapta (“Variant Under Investigation”). A Pécsi Tudományegyetem virológuscsoportjának Facebook-posztja szerint ez a változat a genetikai nevezéktanban B.1.1.7 variánsként szerepel, és összesen 17 jelentős változást mutat az eddig ismert, domináns koronavírusváltozathoz képest.
A vírus egyik leginkább hangsúlyos, tüskefehérjét érintő mutációját N501Y-nal jelölik a kutatók. Ezzel egyebek mellett azért foglalkoznak kiemelten, mert az emberi sejtek ACE2-receptoraihoz kapcsolódó tüskefehérjében beálló változások elméletileg járhatnak azzal, hogy a vírus fertőzőbbé válik és gyorsabban terjed emberek között. A koronavírus ellen kifejlesztett legsikeresebb vakcinák oltóanyaga ugyancsak a tüskefehérjét veszi célba, így felmerülhet annak esélye, hogy az új vírusvariáns esetleg kijátssza a vakcinát.
Hogyan fedezték fel, és miért pont az Egyesült Királyságban?
Az új vírusvariánst az Egyesült Királyságban felbukkanó koronavírusminták genomját folyamatosan vizsgáló négy közegészségügyi szervezet és 12 brit tudományos intézmény együttműködésével létrejött Covid-19 Genomics UK (COG-UK) nevű szervezet fedezte fel még szeptember végén. A COG-UK 2020 áprilisában állt fel, és azóta 140 ezer, koronavírussal fertőzött betegekből származó vírusminta genomját szekvenálta. Ezek segítségével azonosítják az új vírusvariánsokat és követik nyomon a járvány aktuális gócpontjait.
A vírusok gyakran mutálódnak, és sokszor alakulnak ki apróbb változások a génszekvenciájukban. A kutatók a járvány kezdete óta világszerte igyekeznek genomszekvenálással nyomon követni a változásokat. Szakértők szerint az új vírusvariáns más országokban is felüthette a fejét, az MIT Technology Review összefoglalója szerint viszont éppen amiatt fedezhették fel az Egyesült Királyságban, mert az ország a járvány első hullámától kezdve nagy erőkkel állt rá a genomikai epidemiológiára. A brit laboratóriumok a nemzetközi GISAID adatbázisba 275 ezer koronavírus genomszekvenciáját töltötték fel, ez az összes szekvencia 45 százaléka.
A két legkorábbi, a vírus B.1.1.7 variánsát tartalmazó genommintát szeptember 20-án gyűjtötték Kentben, majd szeptember 21-én a közel 9 milliós népességű Nagy-London területén. Jeffrey Barrett, a COG-UK igazgatója azt mondta, a vírus génszekvenciájában 23 betű változott meg, ezek közül 17 lehet hatással a vírus viselkedésére - például elősegíthetik az emberi sejtekbe való behatolást és a szaporodást.
Mennyire gyakori az új vírustörzs?
Több mint egy hete, december 13-án az Egyesült Királyságban 1108 esetet regisztráltak közel 60 különböző helyen, bár a BMJ szakértője hozzáteszi, hogy a pontos szám ennél sokkal magasabb lehet. A legtöbben Anglia délkeleti részén fertőződtek meg az új vírusvariánssal, viszont Wales és Skócia területéről is egyre több jelentés érkezik a felbukkanásáról, és már megjelent Hollandiában, Dániában és Ausztráliában is.
Nick Loman, a Birminghami Egyetem mikrobiális genomikával és bioinformatikával foglalkozó professzora december 15-én a Science Media Centre sajtótájékoztatóján azt mondta, jelenleg a Norfolkban szekvenált vírusminták 20 százalékát teszi ki az új variáns; Essexben 10 százalék, Suffolkban 3 százalék az új vírustörzs megjelenésének aránya. Hozzátette, nincsenek arra vonatkozóan adataik, hogy külföldről hurcolták volna be a vírusvariánst, így nagy a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyságban fejlődött ki.
Tényleg gyorsabban terjed?
A rövid válasz az, hogy még nem tudjuk. Az új vírusvariáns szeptember végén jelent meg, novemberre a londoni esetek negyedében azanosították, december közepére pedig ez az arány már kétharmadra kúszott fel.
Matt Hancock brit egészségügyi miniszter december 14-én az Alsóházban azt mondta, előzetes elemzések azt mutatták, az új vírusvariáns állhat az esetszámok Délkelet-Angliában tapasztalt emelkedése mögött. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ténylegesen ez okozza a növekedést. Loman magyarázata szerint „az új vírusvariáns szoros kapcsolatot mutat azokkal a helyekkel, ahol a COVID-19 esetszámok növekedését látjuk. Korreláció van, de ez még nem jelent okságot.” Hozzátette, a vírusvariáns hirtelen növekedése mindenesetre aggasztó mértékű, és sürgős vizsgálatot igényel.
A Boris Johnson által említett, a korábbi variánsnál több mint 70 százalékkal gyorsabb terjedési sebesség Erik Volz, az Imperial College London professzora múlt pénteki előadásában hangzott el. A professzor elmondta, az új vírusvariáns nagyon gyorsan terjed, sokkal gyorsabban, mint az eddigi vírusvariánsok közül bármelyik is, így mindenkinek érdemes rajta tartani a szemét. Azt is hozzátette azonban, hogy egyelőre nem számszerűsíthető pontosan, mennyivel fertőzőbb az új variáns: a kutatók egyelőre nem publikálták eredményeiket, de 70 százaléknál jóval magasabb és alacsonyabb arányt is hallani a terjedési sebességet illetően.
Várhatók újabb mutációk?
Igen, várhatók. A SARS-CoV-2 RNS-alapú vírus; ahogy szaporodik, kapcsolatba kerül környezetével, így természetes módon bukkannak fel a mutációk. Mára több ezer mutáció jelent meg, de ezek közül nagyon kevés változtatja meg a kórokozót értékelhető mértékben. A COG-UK eddig a tüskefehérje mintegy 4000 mutációját jegyezte fel. Ráadásul, ahogy ezt a dániai nyércek esetén tapasztalhattuk, a vírus úgy is mutálódhat, hogy átterjed egy állatra, majd mutálódott formában visszafertőzi az embert.
Sharon Peacock, a COG-UK igazgatója a Science Media Centre sajtótájékoztatóján megerősítette: számítanak további mutációkra, ez az evolúció természetes része. Ő is hozzátette, hogy több ezer mutációról tudnak, és a többségüknek nincs hatása a vírusra, viszont egyfajta „vonalkódként” hasznosak lehetnek a járványkitörések monitorozásában.
Veszélyesebb az új vírusvariáns?
Egyelőre nem lehet megmondani. A vírust fertőzőbbé tevő mutációk nem feltétlenül teszik veszélyesebbé is a kórokozót. Az első hullám idején kifejlődött és mára a legelterjedtebb mutációnak számító, a virológusok által D614G-mutációnak nevezett vírusvariáns például a szakértők szerint fokozta a vírus terjedési képességét, de a jelek szerint nem jár súlyosabb megbetegedéssel. A D614G az elmúlt hónapokban természetes szelekcióval vált a meghatározó variánssá, először Európában jelent meg, majd fokozatosan elterjedt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. A D614G-ről is az elmúlt hetekben érkeztek meg az első meggyőző laboratóriumi eredmények, amelyek állatkísérletekkel és flaskás kísérletekkel is alátámasztják, hogy nagyobb mennyiségben szaporodhat a felső légutakban, de szerencsére a korábbi variánsra létrejött antitestek ezt is jól kivédik.
Az angol közegészségügyi szervezetek jelenleg azon dolgoznak, hogy bizonyítékot találjanak arra, hogy az új vírusvariáns súlyosbítja-e vagy enyhíti a fertőzés lefolyását. Susan Hopkins, az NHS tesztelési és nyomkövetési részlegének és az angol közegészségügyi szervezetek tanácsadója a BMJ-nek azt mondta, jelenleg nincs bizonyíték rá, hogy ez a variáns súlyosabb megbetegedést okozna. François Balloux, a londoni UCL genetikai intézet igazgatója a Financial Times-nak ugyancsak azt mondta, hogy Anglia délkeleti részén megnőtt a kórházi kezelésre szorulók aránya, de ez nagyjából összhangban van az esetszámok növekedésével, ez pedig nem azt mutatja, hogy az új vírusvariáns súlyosabb tünetekhez vezetne.
Hatással lehet az új variáns a vakcina hatásosságára?
A szakértők még nem tudják, de nagyobb a valószínűsége, hogy nem lesz számottevő hatással. Az aggodalmak onnan eredhetnek, hogy az új vírusvariáns nyolc jelentős változása éppen azt a tüskefehérjét kódoló gént érinti, amit a vezető vakcinagyártók oltóanyaga megcéloz. A Pécsi Tudományegyetem virológuscsoportjának szerint a névadó N501Y mutáció például éppen a tüskefehérje receptorkötődéséért felelős részében van, és nagy valószínűség szerint jobb képességet ad az emberi receptorok kötéséhez. Ezen felül még az immunrendszerünk „megtévesztésében” és a sejtekbe jutásért felelős funkciójában is lehet változás. Hozzá kell tenni azonban, hogy az oltások a tüskefehérjében található, számos régió ellen termelnek antitesteket, tehát a BMJ szakértői szerint valószínűtlen, hogy egyetlen változás kevésbé hatásos vakcinát eredményezzen.
A virológusok arra korábban is számítottak, hogy az oltóanyagot a mutációknak megfelelően igazítani kell majd, minden évben ez történik a szezonális influenza esetén is. A SARS-CoV-2 vírus nem mutálódik olyan gyorsan, mint az influenzavírus, és az eddig a tesztelési folyamatban hatásosnak bizonyult vakcinákon szükség esetén tudnak módosítani a szakértők. A korábban idézett Peacock szerint nincs bizonyíték rá, hogy az új vírusvariáns ki tudná kerülni az oltóanyagot vagy az immunválaszt. Azt azonban hozzátette, ha a vakcina hibáját észlelik vagy újrafertőződést tapasztalnak, azonnal genetikai vizsgálatnak vetik alá az esetet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
