A rákos daganatok génösszetétele alapján személyre szabott kezelést ajánló, magyar székhelyű Oncompass Medicine nyerte el csütörtökön, a rákellenes világnapon a DigitalEurope komoly elismerését, a Future Unicorn innovációs díjat. A feltörekvő, az európai piacon érvényesülni kívánó cégeknek kiosztott elismerést először ítélték oda egy olyan vállalatnak, amely nem a skandináv országokból származik. Magyarország két éve indít jelöltet a versenyen, tavaly a Turbine.AI nevű gyógyszerkutató cég került be a mezőnybe, amely szintén szép számú szavazatot zsebelt be a 40 tagországból álló zsűritől.

Az Oncompass Medicine-t két magyar kutatóorvos alapította 2003-ban azzal a céllal, hogy a rákgyógyításban alkalmazhassák a genomika eredményeit. Először arra összpontosítottak, hogy olyan diagnosztikai technológiákat fejlesszenek, amelyekkel minél eredményesebben megtalálhatják a rákos daganatokban a génhibákat. Ehhez az utóbbi években tették hozzá RealTime Oncology Treatment Calculator nevű informatikai fejlesztésüket, amelynek lényege, hogy a tumorokban detektált génhibák alapján a szűk mesterséges intelligencia mélytanulási módszerével algoritmusuk kiválassza azokat a lehetséges gyógyszer-hatóanyagokat, amelyekkel az adott génhibák a leghatékonyabban semlegesíthetők. Ezáltal a rákos betegeknek nagyobb esélyük nyílik a felgyógyulásra. Az elmúlt két évben az algoritmus már mintegy kétezer betegnél segített a terápiás döntés meghozatalában.

A túlszabályozás bénítja meg a növekedésben lévő európai cégeket

A cég kutatás-fejlesztési részlege Budapesten található, viszont számos környező országban és Svájcban is jelen vannak. A DigitalEurope abban igyekszik segíteni a digitális technológiák fejlesztésén dolgozó, feltörekvő európai cégeket, hogy könnyebben megvethessék a lábukat az európai országokban. Cecilia Bonefeld-Dahl, a DigitalEurope főigazgatója a Qubitnek elmondta, hogy a globális szinthez képest Európában nagyon kevés a nagy technológiai cég: a világ egymilliárd dollárra értékelt techóriásainak mindössze öt százaléka működik a kontinensen. Még Afrikában is több ilyen vállalat van, mint az Európai Unióban, és ennek fő oka az, hogy az ígéretes vállalatoknak nagyon nehéz piacra lépni az egyes európai országokban.

Az EU-n belüli országokban létező szabályozási különbségek, az adminisztrációs terhek, az engedélyezési folyamatok és a közbeszerzési eljárások hatalmas költséget jelentenek a feltörekvő cégeknek, különösen az egészségügyi szektorban. Bonefeld-Dahl szerint ezért fordulhat elő, hogy bizonyos európai cégek először az Egyesült Államokban, Dél-Koreában vagy Kínában lépnek piacra, majd később térnek vissza a kontinensre. Bonefeld-Dahl az európai és a nemzeti szintű döntéshozókat arra biztatta, hogy mozduljanak el az egységesebb szabályozás irányába, és európai szinten teremtsenek egymegállós rendszert ezeknek a cégeknek.

A DigitalEurope főigazgatója azt mondta, fontos lenne, hogy a magyar politikai szféra is tanuljon ezektől a cégektől, és felismerje, hogy Magyarországon vannak potenciális techóriások, amelyek világszínvonalat képviselnek. Hozzátette, az európai helyreállítási terv 750 milliárd eurójának 20 százalékát digitális beruházásokra fektethetik be a tagállamok, és az ennek elköltéséről szóló vitába érdemes lenne bevonni az olyan cégeket, mint a most díjazott Oncompass Hungary vagy a DigitalEurope magyarországi tagja, az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért szervezetet.

Magyarországon a legmagasabb a rák miatti halálozási ráta

Amennyiben az Oncompass Medicine döntéstámogató eljárása a jövőben nem csupán a magánellátásban vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz benyújtott, egyedi méltányosságon keresztül, hanem alanyi jogon válhatna elérhetővé a magyar betegek számára, ez a statisztikákat elnézve is reménykeltő fordulat lenne.

Ugyanis az Eurostat tavalyi, rákellenes világnapon közzétett statisztikáiból kiderült, hogy 2016-ban százezer lakosra 345 rák miatti haláleset jutott Magyarországon, és ez a legnagyobb arány az Európai Unión belül. A Magyarországon jegyzett 345 eset/százezer fő egyébként lassú javulást jelent az előző évek rák miatti halálozási rátáihoz képest: a részletes adatok szerint 2011-ben 357, 2012-ben 361, 2013-ban 352, 2014-ben 348, 2015-ben pedig 346 eset jutott százezer magyar lakosra. Ezekkel az értékekkel minden évben megelőztük az EU összes többi tagállamát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: