Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint nem korlátozhatják azoknak a magyaroknak a beutazását a tagországok, akik legalább egy keleti vakcina után olyan oltást kaptak, amit az Unió is elfogadott.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.
A korábban negatívnak mért jelentkezők 12 százalékánál nem talált ellenanyagot a Semmelweis Egyetem által használt eszköz sem. A Sinopharmmal oltottak körében 16 százalék ez az arány. Elsősorban hatvan év fölöttiek érintettek.
A mongóliai COVID-járvány első hullámában elkövetett hibákba belebukott a miniszterelnök, de most újra kilőtt a fertőzések száma, annak ellenére, hogy az oltásra jogosult lakosság közel fele már mindkét dózist megkapta – igaz, nagy részük a kínai vakcinából.
Argentína, Magyarország vagy Szenegál járt jobban a Sinopharmmal? Dél-Afrika vagy az EU fizet többet egy adag AstraZenecáért? Drágának számít a Moderna nemzetközi összehasonlításban? Megnéztük, mennyit fizetnek az egyes országok a koronavírus elleni oltások egy-egy dózisáért.
Dobogós a Pfizer és a Szputnyik-V.
A hétvégére tervezett oltási akció látványos fiaskója ellenére Magyarország EU-s viszonylatban kimondottan jól teljesít, és a rendelkezésre álló adatok szerint a keleti vakcinákkal sincsenek gondok. De mi a helyzet az egyes oltóanyagok hatásosságával, az oltások időzítésével és a gyerekekkel?
A szigorú járványintézkedéseket ellenzők Mekkája lehetne Szerbia: kocsmák, boltok, mozik nyitva, a meglehetősen laza szabályokat sem sokan tartják be, de az oltási folyamat eddig sosem látott szervezettséggel zajlik. A sikersztori szépséghibája, hogy a fertőzésszámok az egekben vannak, de a halálozási ráta annyira alacsony, hogy az már statisztikai anomáliának, sőt adatkozmetikázásnak tűnik.
Az mRNA-1273-tól a ZF2001-ig: táblázatban gyűjtöttünk össze minden tudnivalót azokról a koronavírus elleni vakcinákról, amelyek magyarországi felhasználása már zajlik vagy később szóba jöhet.
Több mint húszezren válaszoltak kérdésünkre, hogy melyik vakcinával oltatnák be magukat, ha ők dönthetnének. A Pfizer oltóanyaga az összes lehetséges válaszra beérkezett szavazat 52 százalékát, az orosz Szputnyik 7, a kínai Sinopharm vakcinája mindössze 1 százalékot kapott.
Játsszunk el a gondolattal, hogy egy kínai, egy orosz, egy amerikai-német, egy brit-svéd és még egy amerikai fejlesztésű vakcina közül lehet választani. Itt vannak az alapadatok az egyes oltóanyagokról, te melyiket választanád?
A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.