A hétfőre tervezett iskolanyitással újra belobbanhat a járvány

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Április 7-én, aznap, amikorra a kormány meghirdette a járványügyi korlátozások lazítását, a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma éppen csúcsot döntött: 311-en haltak meg a megbetegedésben és több mint 12 ezer volt a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma, bár 2,5 millió magyart beoltottak a koronavírus elleni vakcina első oltásával. A beoltottak magas számára hivatkozva – azóta már elértük a hárommilliót is – a kormány lazított a kijárási korlátozásokon, lehetővé tette az üzletek újranyitását, és az iskolák és az óvodák április 19-i megnyitását is törvénybe iktatta.

A nyitást elrendelő intézkedések nem arattak osztatlan sikert. A Magyar Orvosi Kamara kifejtette, hogy nincs szakmai alapja a nyitásnak, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy nyilatkozott, hogy a lépés orosz rulett a tanárokkal és a diákokkal, egy diákszervezet, az ADOM pedig egyenesen bojkottra szólította fel a diákokat. Orbán Viktor miniszterelnök két nappal később, április 9-én bejelentette, hogy a középiskolákat az érettségire való tekintettel nem érdemes pár napra kinyitni, így ott május 10-én indítják a személyes oktatást, a többi iskolával és óvodával kapcsolatban azonban nem változott a kormány álláspontja. 

Bár az elmúlt héten a járványügyi adatok valamelyest javultak, a szakmai szervezetek, a szülők és a járványszakértők is attól tartanak, hogy a tanárok az oktatás újraindításakor még nem lesznek teljes körűen védettek, a gyerekek által hordozott vírus pedig ismét szabadabban mozoghat az óvodákban és az iskolákban. Ennek eredményeként a kórokozót könnyebben hurcolhatják haza szüleikhez vagy fertőzhetik meg a tanárokat, és így könnyedén berobbanhat a negyedik hullám a valójában még el sem csendesedett harmadik után.

Nincs elég adat, kevés a tesztelés

Egy a Qubitnek névtelenül nyilatkozó virológus szerint mindenképpen indokolt lenne az óvatosság, de nehéz dönteni, mivel Magyarországon egyszerűen túl kevés az adat ahhoz, hogy bármit is mondhassunk. Bár napok óta azt hallhatjuk, hogy a járvány tetőzni látszik, valójában nincs pontos képünk a jelenlegi helyzetről, mivel nagyon alacsony az elvégzett tesztek aránya. A virológus szerint 5 százalék alatti PCR-pozitivitás mutatja azt, hogy látjuk, hol tart a járvány, csakhogy ez nálunk 20 százalék körül mozog – annak ellenére, hogy egyre megbízhatóbb gyorsteszt-technológiák léteznek, és az Egyesült Királysághoz hasonlóan ingyenes tesztelést is lehetne biztosítani a lakosságnak. 

A szakember szerint az állandó tesztelés a járványügy számára azért lenne fontos, mert erre lehetne hatékony kontaktkutatást és izolálást építeni, amivel meg tudjuk törni a transzmissziós láncolatokat. Arra a kérdésre azonban, hogy a kontaktkutatással Magyarországon mi a helyzet, azt válaszolta, ezt ő is nagyon szeretné tudni, mert az ijesztő, mennyire keveset hallani erről. 

Mikor alakul ki az oltás után a védettség?

A különféle vakcinák esetén különféle időpontokban alakul ki a koronavírus elleni védettség, mindenesetre a teljes körű immunitáshoz a legtöbb esetben két oltásra van szükség. A Qubitnek nyilatkozó virológus szerint ugyanakkor meg kell érteni, hogy a vakcina nem ad mindenek felett álló védelmet: vannak olyan vakcinaáttörési események, hogy hiába van az ember beoltva, mégis megbetegszik. Ha pedig nagy mértékben terjed a járvány, ez nyilvánvalóan több esetben következik be.

Az első oltás értelemszerűen még kisebb védelemmel jár. A kutatók az izraeliek körében 15-28 nappal az első Pfizer-oltás beadása után 85 százalékos hatásosságot mértek, és két hétnek kell eltelnie, mire bármiféle mérhető védettség kimutatható. A Moderna esetén egészségügyi dolgozók körében az első oltás után 80 százalékos, az AstraZeneca esetén 90 napig 76 százalékos hatásosságot mértek. A Szputnyik, a Sinopharm és a CanSino hatásosságáról az első oltás után nem áll rendelkezésre adat. Sőt, a legutóbbi információk a kínai oltás esetén már két adag után is megkérdőjelezik a hatásosságot, ugyanis számos esetben nem, vagy nem megfelelően indult be a védettséget jelentő antitest-termelés.

A második oltás beadásának időpontja szintén oltástól függően változik, viszont mindegyik esetén legalább három hét telik el - az AstraZeneca esetén ennél akár lényegesen több is -, így a teljes védettség kialakulásához az első oltás beadásától számítva az eddigi adatok fényében minimum egy hónapnyi időre van szükség. 

A tanárok körében március utolsó hetében kezdődhetett meg az oltás. Az első körben a kormányzati portálon előzetesen regisztrált pedagógusok, a második ütemben, húsvét után a március 24-29. között regisztráltak, valamint az egyéb óvodai, iskolai dolgozók vakcinációja kezdődött el. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere április 13-án, 9 nappal a nyitás előtt írta Facebook-oldalán, hogy a regisztrált pedagógusok átoltottsági aránya 88,7 százalékra emelkedett. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint főállású pedagógusból 146 ezret tart számon az állam, de ebben nincsenek benne az óraadók és a nyugdíjas foglalkoztatottak. A technikai alkalmazottakkal, rendszergazdákkal, iskolatitkárokkal, portásokkal, óvodai dajkákkal együtt összesen körülbelül 200 ezer oktatásban dolgozóról beszélhetünk. Ez azt jelentheti - mivel nem tudjuk az oltásra regisztrált pedagógusok pontos számát -, hogy közülük 170-180 ezren kaphatták meg az első Pfizer-vakcinát, viszont a koronavírus elleni védettséghez szükséges időtartam az iskolák tervezett nyitásáig még biztosan nem telik le.

Fiatal terjesztők

Míg a járvány korábbi hullámaiban a koronavírus nagyrészt megkímélte a 16-18 év alattiakat, a SARS-CoV-2 új variánsai, köztük a Magyarországon is pusztító brit vírusvariáns körükben is jobban terjed. Az Egyesült Államok középnyugati és északkeleti részén is erre hívták fel a figyelmet a közegészségügyi tisztségviselők április elején. Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a PTE Természettudományi Karának tudományos dékánhelyettese, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője a Kovidők április 8-án tartott Facebook-beszélgetésén megerősítette, hogy a brit variáns terjedési sebessége 60-70 százalékkal nagyobb a korábbihoz képest, ez pedig magasabb fertőzöttségi rátát és súlyosabb megbetegedést okoz, sőt egyre több fiatal kerül kórházba, az intenzív osztályokra is. Jakab hozzátette, hogy a gyerekek oltását minél hamarabb el kellene kezdeni, mert jelentős tényezőt jelentenek a járványban.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hozzátette: a gyerekek a járvány vektorai, ezért az iskoláknak nagy szerepük van a járvány fenntartásában, így az iskolák bezárása a leghatékonyabb eszköz. Merkely szerint a fiatal felnőttek a leggyakrabban a gyerekeiktől kapják meg a betegséget. Ezt erősítette meg egy 2020 végén és 2021 elején, a Facebook közreműködésévek a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói által elvégzett, szakmai ellenőrzésen még nem átesett felmérés is, amelyet több mint félmillió, iskolás korú gyerekkel egy háztartásban élő töltött ki az Egyesült Államokban. A kutatók úgy találták, hogy a gyerekekkel élő felnőttek körében – különösen a középiskolás gyerekek esetén – sokkal valószínűbb volt, hogy koronavírusos tünetekről vagy pozitív tesztről számoljanak be. 

Hozzátették azonban azt is, hogy az iskolák hét intézkedés betartásával teljesen le tudták csökkenteni a kockázatokat, ebbe pedig beletartozott a maszkviselés, a padok közötti megfelelő távolság kialakítása és a szülők távoltartása az iskoláktól. Ezekről jelenleg Magyarországon nincs egységes szabályozás. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Szakszervezete nemrég egyik Facebook-posztjában feltette a kérdést: mi a helyzet a tantermekkel, ha már az üzletekben négyzetméter alapra helyezték a bent tartózkodók engedélyezett számát?

Mikorra várható a gyerekek körében az oltás?

A gyerekek beoltása nem csupán amiatt lenne fontos, hogy ne fertőzzék meg a felnőtteket, hanem mert körükben is előfordul a megbetegedés, sőt a súlyos megbetegedés is. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint gyerekeket is kellett már lélegeztetőgépre tenni, de szerencsére mindenkit sikerült megmenteniük. A másik veszély viszont, hogy a gyerekek körében más a betegség lefolyása, például egy hónappal az akkut fertőzés után kialakulhat az úgynevezett a sokszervi gyulladásos betegség, amikor a szív, a tüdő, a vesék, az agy, a szem vagy a gasztrointesztinális szervek is begyulladhatnak. 

Mivel magának a koronavírus-fertőzésnek is más a lefolyása a gyerekekben, mint felnőttekben, meg kell vizsgálni azt is, hogyan reagálnak az oltásokra, ezen a területen pedig egyelőre csak előzetes eredmények vannak. A gyógyszercégek ugyanis jogi megfontolásokból oltásaikat a klinikai vizsgálatokban először 16-18 éves korúaknál idősebbeken tesztelték, és a Pfizer, a Moderna, a Johnson & Johnson és az AstraZeneca csak nemrég kezdték el vizsgálni gyerekeken a vakcinák hatásosságát és biztonságosságát. A Pfizer március végén közzétett, előzetes eredményei szerint az oltás a 12-15 évesek körében kiemelkedően hatékonynak mutatkozott. A vizsgálatban 2260 fiatal kapta meg a vakcinát, és míg a kontrollcsoportban 18 tüneti koronavírus-fertőzést állapítottak meg, az oltottak között egy sem mutatkozott. A Pfizer április elején kezdte meg az 5-11 évesek körében, majd 2-5 évesek körében a vizsgálatokat. Ha a klinikai vizsgálatok során pozitív eredményeket kapnak, a náluk kisebbeket (6 hónap és 2 év között) is letesztelik. 

Nemcsak a Pfizer, hanem a Moderna, a Johnson & Johnson és az AstraZeneca is vizsgálja a kérdést. A Moderna 2-3. fázisú klinikai vizsgálatok keretében az Egyesült Államokban 12-17 éves korúak és a 6 hónaposok és 12 éves korúak körében vizsgálja vakcináját, a két másik cégnél pedig egyelőre a tesztalanyok toborzása zajlik. Pozitív eredmények esetén a jelenlegi becslések szerint 2022 második negyedévében indulhat el a gyerekek oltása.  

Izrael óvatos volt, Chilében nem jött be a sietség

Vagyis hiába pörgött fel Magyarországon az oltási program, sok esetben még nem alakult ki a teljes védettség, a gyerekek pedig oltás híján akadálytalanul terjeszthetik a vírust. Még a világ legsikeresebb oltási programját magáénak tudható Izraelt is, ahol már a lakosság 61,4 százalékát oltották be, letarolta januárban a brit vírusvariáns, és hiába volt akkor már a népesség 24-25 százaléka beoltva, a koronavírusos megbetegedések épp csúcsokat döntöttek. Több hétnek kellett eltelnie, mire az oltások eredményre vezettek, és Izrael mindössze március elején döntött az óvatos nyitásról.

Ehhez képest Chilében, ahol az amerikai országok közül a leggyorsabban oltották be a lakosságot, és a 18 millió fős ország lakosságának majdnem fele a Pfizer vagy a Sinovac legalább egy oltását megkapta, március végén minden korábbinál több, 7626 új esetet azonosítottak, és az addigiakhoz képest nem tapasztalt erősséggel csapott vissza az újabb járványhullám.

A dél-amerikai országban a villámgyors oltási program fals biztonságérzetet hintett el az emberekben és a politikusokban, akik túl hamar enyhítettek a korlátozásokon. Az országban a határokat már jóval korábban, tavaly novemberben újra megnyitották, és januárban lehetővé tették a chileieknek, hogy megfelelő igazolvánnyal nyaralni mehessenek. Emellett újranyitották az iskolákat, az éttermeket, a bevásárlóközpontokat, a kaszinókat, a templomokat és az edzőtermeket. Jelenleg olyannyira magasak a fertőzésszámok az országban, hogy a jelek szerint a lakosság még nagyobb hányadát kell átoltani a járvány megfékezéséhez.

Összességében a Qubitnek nyilatkozó virológus azt tanácsolta, hogy próbáljuk meg óvni azt, amit eddig elértünk. Ha jön a kísértés, hogy kinyitott az IKEA, és beugornánk egy polcért, ne tegyük. Ha meg tudjuk tenni, havi négy bevásárlás helyett inkább csak egyszer menjünk boltba. Járványügyileg a tetőzés közelében vagyunk, és a lefelé szálló ágat nagyon hamar vissza lehet fordítani. 

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!