Budapest vezetése tízmillió négyzetméter napelemmel igyekszik fellépni a klímaváltozás ellen
Budapest városvezetése a klímavédelmi program részeként 2030-ra összesen 10 millió négyzetméter napelemmel szeretné csökkenteni a főváros károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét. Ennek érdekében elindult a nagyszabású napelemtelepítési projekt, amelynek célja a napenergia széles körű elterjesztése és integrálása Budapest életébe.
A program jogi, műszaki és pénzügyi akadályait feltérképező munkát a német szövetségi környezetvédelmi, természetmegőrzési, építési és atombiztonsági minisztérium által létrehozott szervezet, az EUKI (Európai Klímavédelmi Kezdeményezés) közel 600 ezer euró támogatással segíti.
A projekt indító rendezvényén Karácsony Gergely főpolgármester kiemelte, a városvezetés tervei szerint 2030-ig a jelenlegi napelem-kapacitásokat a 130-szorosára kell növelni – a cél lakosonként legalább öt négyzetméternyi napelem telepítése. A projekt szakmai felelőse, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályát vezető Ámon Ada szerint a város klímastratégiájában megfogalmazott célok alapján tíz éven belül a budapesti lakások egyharmada energetikai korszerűsítést hajt végre, 1500 MW-ra nő a Budapesten működő napelemek teljes kapacitása és a távhőellátás legalább fele megújuló energiából származik majd.
A meglehetősen ambiciózus tervek szerint továbbá legalább a harmadára csökken a személyautóval közlekedők aránya, nő a városi zöldterületek mérete és a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága. A szakértő fontosnak tartja az úgynevezett prosumerizmust (producer + consumer), azaz a villamos energia fogyasztójaként és termelőjeként is szereplő városlakók közösségének megerősítését a szemléletformálás és a jelenlegi akadályok lebontásának eszközeivel.
Bár a napelemek telepítése az utóbbi években soha nem látott mértékben felgyorsult, még mindig vannak akadályok, például az olykor indokolatlanul magas műszaki költségek, valamint a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági villamos energiaárakkal való verseny – mondta Kiss Ernő, a projektben partnerként részt vevő Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.
A program német partnere, az Agora Energiewende képviselője egy német és egy görög példán mutatta be, hogyan valósulhat meg a gyakorlatban a városi energiaközösségek rendszere, kiemelve a kormányzatok és a szabályozások szerepét abban, hogy a megújuló és hagyományos villamosenergia-termelés minél hamarabb és minél hatékonyabban integrálható legyen. A napelemtelepítési program talán legkomplexebb területe a szabályozás átalakítása, ugyanis a szolgáltatói engedélyek, a környezetvédelmi előírások, a termőföld és a kulturális örökség védelmének, az építésügyi és településképi szabályozások, illetve a fogyasztói jogok védelmének szempontjait is figyelembe kell venni.
A budapesti klímastratégia szerint a napelempark bővítésével 2030-ra évi több mint 2 millió megawattórányi energiát lehetne megtakarítani és évente 467 ezer tonnával lehetne csökkenteni a széndioxid-kibocsátást a fővárosban. Összehasonlításképp, a 2019-ben rendelkezésre álló napelemek 16 ezer megawattórányi energiát spóroltak meg, és 3651 tonnával csökkentették a CO2-kibocsátást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: