Ha van a közelünkben rajtunk kívül más technológiai civilizáció, évezredek óta képes észlelni a földi élet jeleit

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Több mint 1700 közeli csillagtól lehetettek megfigyelhetők a földi élet jelei az elmúlt 5000 évben, a jelenleg rendelkezésünkre álló műszerekhez hasonló technológiával, derül ki egy szerdán kiadott, az Európai Űrügynökség Gaia űrteleszkópjának adatait felhasználó kutatásból.

A Nature folyóiratban közölt tanulmány szerzői arra keresték a választ, hogy az elmúlt 5000 és a következő 5000 évben hány másik csillagtól észlelhető a Napunk előtt áthaladó Föld úgy, hogy elméletben lehetséges legyen az élettel összefüggésbe hozható molekulák kimutatása. Lisa Kaltenegger és Jaqueline Faherty, a Cornell Egyetem kutatói azt is feltárták, hogy statisztikailag eddig 29 olyan feltételezhetően lakható exobolygóhoz juthattak el az emberi civilizáció által az elmúlt száz évben kibocsátott rádiójelek, melyekről a Föld is megfigyelhető teleszkópok segítségével.

A NASA Voyager-1 űrszondájának 6 milliárd kilométer távolságból készült „halványkék pötty" elnevezésű, 1990-es felvétele a Földről. Más csillagoktól nézve a Föld leginkább a Nap előtti elhaladása során okozott fényváltozásából lenne észlelhető, de ez is elég lehet ahhoz, hogy a légkörünk életre és technológiai civilizációra utaló kémiai jellemzői egyértelműek legyenek.Fotó: NASA/JPL-Caltech

Az 1990-es évek eleje óta a csillagászok 4422 exobolygót, azaz Naprendszerünkön kívüli bolygót fedeztek fel 3280 csillag körül. Ezek többségét a Kepler űrtávcső által alkalmazott fedési módszer segítségével sikerült megtalálni, amely azt használja ki, hogy a mi nézőpontunkból egy másik csillag előtt elhaladó bolygó kissé kitakarja a csillagot, észlelhető változást okozva annak fényességében. A több mint 4000 ismert exobolygóból közel 60 potenciálisan lakható lehet. Ezek olyan, a Földhöz hasonló kőzetbolygók, melyek a csillaguk körüli lakhatósági zónának nevezett régióban helyezkednek el, ami lehetővé teheti a folyékony víz jelenlétét felszínükön. A lakhatóság szűkebben értelmezve a csillagtól való távolság mellett olyan egyéb faktoroktól is függ, mint a csillag aktivitása vagy az adott bolygó légkörének jellemzői.

Az új kutatásban az amerikai szakemberek a Földet lényegében egy másik csillag körül keringő exobolygóként kezelték, és meghatározták, hogy hány másik csillagtól és mekkora távolságból lehet vizsgálható, ahogy ezen csillagok szemszögéből a bolygónk elhalad a Nap előtt. Ehhez a Gaia űrteleszkóp - melynek korábbi eredményeiről itt írtunk - megfigyeléseiből létrehozott, a Földtől 300 fényév távolságot lefedő katalógust használták, amely feltárja a közeli csillagok Naprendszerünkhöz viszonyított mozgását.

Kiderült, hogy az elmúlt és az ezt követő 5000 évben 2034 csillag lesz megfelelő pozícióban ahhoz, hogy nézőpontjukból megfigyelhető legyen a Föld Nap előtti áthaladása. A közel 2000 csillagból 1715 volt az elmúlt 5000 évben ilyen pozícióban, jelenleg 1402 van, a következő 5000 évben pedig további 319 lesz. Emellett a kutatók 75 olyan, 100 fényéven belüli csillagot azonosítottak, amelyek elég közel vannak ahhoz, hogy a Földről az elmúlt 100 évben sugárzott rádióadások elérjék őket. Ezek közül 46 csillag jelenleg is ideális helyzetben van ahhoz, hogy tőlük egyszerre meg lehessen figyelni a Föld Nap előtti elhaladását és a Földről származó rádiójeleket.

A TRAPPIST-1 bolygórendszer a saját naprendszerünk kőzetbolygóihoz viszonyítvaFotó: NASA/JPL-Caltech/R. Hurt, T. Pyl

A 2034 azonosított csillagból jelenleg 7 olyan ismert, amely körül biztosan találhatók exobolygók. Ilyen a tőlünk 11 fényévre található Ross128 bolygórendszer is, amelynek egyetlen eddig felfedezett, Ross128 b bolygója a Földnél kissé nagyobb méretű, és a csillag lakhatósági zónájában található. A Ross128b nézőpontjából 3057 évvel ezelőttől 900 évvel ezelőttig volt megfigyelhető a Napunk előtt áthaladó Föld. A 2034 csillag közt van a 40 fényév távolságban lévő TRAPPIST-1 bolygórendszer is. A csillag körül hét kőzetbolygó ismert, melyek közül három-négy a csillag lakhatósági zónájában található. A Trappist-1 rendszerből 1642 év múlva lesz megfigyelhető a Föld, több mint kétezer évig.

A kutatók ezután a csillagok körüli lakhatósági zónában található kőzetbolygókra vonatkozó legjobb becsléseket (0,58-0,88 lakható bolygó/csillag) vetették össze adatbázisukkal. Ez alapján statisztikailag 29 olyan, esetleg lakható bolygónak kellene lennie 100 fényév távolságon belül, ahonnan észlelhető lehet bolygónk Nap előtti áthaladása és a Földről származó rádióadások.

Nem érdemes viszont elfelejteni, hogy galaxisunkban hozzávetőleg 400 milliárd csillag található, akár több milliárd Földhöz hasonló bolygóval. Ennek a szakemberek által azonosított közel 2000 közeli csillag és néhány tucat bolygó elhanyagolható részét teszi csak ki. Ezért annak a valószínűsége, hogy ezen 1715 közeli csillag valamelyike körül hozzánk hasonló fejlettségű technikai civilizáció létezzen, mai tudásunk szerint rendkívül csekély. A kutatók szerint azonban érdemes lehet kitüntetett figyelmet szentelni az általuk azonosított csillagoknak, már csak azért is, mert lakható exobolygókra találhatunk a közelükben.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: