NASA: Világszerte áradásokat okoz a 2030-as években a Hold keringési pályájának apró módosulása

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A 2030-as évek közepétől több partmenti város arra készülhet, hogy rendszeresen elönti a tenger. A következő évtizedre várható súlyos áradásokat a klímaváltozás hatásai mellett a Hold keringési pályájának kis mértékű átalakulása idézi elő – figyelmeztet egy friss tanulmány.

A Hold keringési pályájának megváltozása korántsem példátlan, a tudomány évszázadok óta számon tartja, hogy nagyjából 18,6 éves ciklusokban ismétlődik. Ennek az időtartamnak a felében a Hold gravitációs ereje kevésbé hat, ami miatt a Földön dagály idején sem emelkedik meg annyira a vízszint, apály idején pedig nem csökken olyan nagy mértékben. A ciklus második felében azonban éppen hogy felerősödik a Hold gravitációs ereje, ennek hatása pedig az előbbiekkel ellentétes.

A dagálykor tapasztalt magasabb vízszint máris több tengerparti városban gondot okoz: az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA  szerint már 2019-ben több mint hatszáz esetben fordult elő árvíz alacsonyabban fekvő területeken a Hold-ciklus hatásai miatt.

Amerikában és világszerte

A Nature Climate Change-ben június végén publikált tanulmány szerint a következő évtizedben azért lesz ez a helyzet súlyosabb, mert a 18 éves Hold-ciklus felerősödött gravitációjú fázisa következik, ráadásul már a globális felmelegedés miatt megnövekedett tengerszint mellett. Ez még nagyobb, tehát pusztítóbb árhullámokhoz vezet, illetve az áradásokkal érintett terület is jóval nagyobb lesz a mostaninál a hawaii, kaliforniai és floridai egyetemek, valamint a NOAA kutatóinak számításai szerint. Az Egyesült Államokban különösen az atlanti-óceáni partvonalon lesz számottevő a hatás.

Az amerikai űrhivatal, a NASA szerint a globális tengerszint még legalább egy évtizeden át növekszik, az ezt erősítő Hold-hatás következtében pedig csaknem az összes amerikai tengerparti területen ugrásszerűen megnő az árvizek száma. A NASA közleménye szerint egy évtizeden át kell „az árvizek gyakoriságának drámai növekedésére” számítani. Csak az északi partszakaszok, például Alaszka maradhat ki az árvizekből, ezek a szárazföldi területek legalább egy évtizednyi haladékot kapnak, mert hosszú távú geológiai folyamatok miatt emelkednek. 

Dagály az indonéziai Celebesz szigetén, 2019 novemberében.Fotó: BASRI MARZUKI/NurPhoto via AFP

Az előrejelzés szerint a Hold, a Föld és a Nap helyzetétől függően időnként tömbösítve érkeznek majd az árhullámok: egy-egy hónapos vagy annál is hosszabb időszakban a városi csatornarendszereknek mindennap vagy minden második nap el kell vezetniük a szárazföldre benyomuló tengervizet.

Mint Bill Nelson, a NASA új igazgatója figyelmeztet, a jelenség nemcsak Amerikát érinti majd, hanem világszerte érezteti majd hatását a tengerpartokon. A NASA tengerszint-változásokat nyomon követő részlege igyekszik minden szükséges információt megszerezni és közzétenni, hogy a döntéshozók gondoskodni tudjanak a városok védelméről és az árvízkár minimalizásáról a természetes és az épített környezetben egyaránt – tette hozzá.

A NASA el is indított egy tengerszintportált, ahol nyomon követhető, hol lesznek majd a leginkább tapinthatók a megnövekedett tengerszint következményei. A NASA arra készül, hogy az új tanulmányban alkalmazott modellel pontosítsa a portálon közzétett elemzéseit.

Ahogy a tanulmány figyelmeztet: különösen a 2030-as évek közepén kell arra számítani, hogy az amerikai partmenti régiókban jelentősen megnő az árapállyal összefüggő áradások gyakorisága.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: