Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Hosszú jégeső, majd órákig tartó eső áztatta a környéket. A karszthegység vízgyűjtőin a víz a barlangba, onnan pedig Jósvafőre zubogott. Áradás volt a híres Hangversenyteremben is.
Az éghajlati modellszámítások alapján a klímaváltozás egyértelmű hozadéka az extrém csapadékkal járó nyári zivatarok gyakoriságának növekedése. A bajt tetézi, hogy még ma is nehéz megmondani, pontosan hol csap le a vihar, hol történik a legnagyobb pusztítás.
A mérsékelt övi ciklonoknak gyakran már csak a déli ága érinti a Kárpát-medencét, ami sok esőt nem hoz magával, de erős szelet igen – mondta Bozó László meteorológus, aki arról is beszélt, hogyan lehet felkészülni a változásokra.
A villámárvizek és aszályok korában kész őrültségnek tűnik hagyni elfolyni azt a sok vizet, különösen a csatornába. A WWF néhány hasznos tippet küldött azoknak, akik spórolni szeretnének, és a Földért is tennének valamit.
Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai tanszékének meteorológusa a Másfélfok című klímapolitikai oldalon elemezte az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliát és a védekezés természetközeli megoldásait.