A császárpingvinek a kihalás felé menetelnek

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Bár a klímaváltozás hatásai egyre inkább veszélyeztetik a legnagyobb pingvinfaj, a császárpingvin élőhelyéül szolgáló antarktiszi tengerijég-területeket, a faj természetvédelmi státusza egyelőre a mérsékelten fenyegetett kategóriában van. Az amerikai hal- és vadvédelmi szolgálat kedden azt javasolta, hogy a császárpingvineket sorolják át a veszélyeztetett fajok közé.

„A császárpingvinek életciklusa a stabil tengeri jéghez kötött, ugyanis arra van szükségük a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz és a vedléshez is” – mondta Stephanie Jenouvrier pingvinökológus az AP hírügynökségnek.

Egy, a Global Change Biology folyóiratban kedden megjelent tanulmány szerint az évszázad végére a császárpingvin-kolóniák 98 százalékát fenyegetheti a kihalás veszélye, ha nem történik változás az üvegházhatású gázok kibocsátásában, a kolóniák 70 százaléka pedig már 2050-re a kihalás szélére kerülhet.

A kutatók a globális felmelegedés trendjei és a klímaváltozással járó szélsőséges időjárás figyelembe vételével tették meg jóslataikat, ráadásul a 2016-os év történései is segítettek előrevetíteni, hogy mi várhat a közkedvelt pingvinfajra. Abban az évben a szezonálisan megjelenő tengeri jég túl korán kezdett felszakadozni, így a pingvinfiókák nem tudtak vízlepergető tollazatot növeszteni, ami körülbelül 10 ezer fióka pusztulásához vezetett, és ebből a Halley-öböl pingvinkolóniája már nem tudott felépülni.

Weddell-tengeri császárpingvincsapatFotó: Frans Lanting/Mint Images

A sarkvidéki állatok általában rendkívül jól tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, hiszen a császárpingvineknek például a -40 Celsius-fokos hőmérsékletet és a közel 150 km/h-s sebességgel érkező szeleket is ki kell bírniuk, de a megfelelő mennyiségű tengeri jég nélkül nem tudnak túlélni. Az amerikai kormány éppen ebből az okból nyilvánította veszélyeztetetté a jegesmedvéket is, és a szakértők szerint most a császárpingvineken van a sor.

A jelenleg 270-280 ezer költő párból, vagyis összesen nagyjából 625-650 ezer egyedből álló populáció veszélyeztetetté nyilvánításáról a következő két hónapban dönthetnek az amerikai kormányszervek. Ha ezt megszavazzák, azzal könnyebbé válik a faj védettségére irányuló intézkedések betartatása – például szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a pingvinek élőhelyét övező antarktiszi halászatokra és az állatok életét befolyásoló kereskedelmi célú tevékenységekre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: