Képeslapon küldhetnek egymásnak fagyasztva szárított egérspermát a japán tudósok

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Gondolkodtál már rajta, hogy a kísérleti egerekkel dolgozó tudósok hogyan továbbítják egymásnak az állatok spermáját? Eddig úgy, hogy a tudósok levélbe csomagolták a cseppfolyós halmazállapotú egér-hímivarsejteket tartalmazó üvegcséket, és feladták a postán. A módszer hátulütője, hogy az üvegek szállítás közben eltörhetnek, eddig sok bosszúságot okozott a kutatóknak. Egy japán tudóscsoport kifejlesztett egy új módszert, amivel az egerek spermája liofilizálható, azaz fagyasztva szárítható – és ezzel a módszerrel a por halmazállapotú anyag képeslaphoz ragasztva továbbítható a címzettnek.

Mit hozott a postás, drágám? Á, semmi különöset, csak a kisegereimet, borítékban!Fotó: Itó Daiju / Yamanashi Egyetem

A témával foglalkozó tanulmány augusztus 5-én jelent meg az iScience szakfolyóiratban, de a tudósok már régóta használják a módszert; az egyikük a kollégájának címzett szilveszteri üdvözlőkártyájához csomagolta az életképes mintákat.

„Amikor kifejlesztettem ezt a módszert az egérsperma megőrzésére – hogy fagyasztva szárítom egy papírlapon – arra gondoltam, hogy ezt akár levelezőlapon is postázhatnám, és a saját szememmel láthatnám az utódok születését. Teljesen felvillanyozott a gondolat. A képeslapos módszer egyszerűbb és olcsóbb a többi megoldásnál. Úgy gondoljuk, hogy a sperma sosem hitte volna, hogy eljön az a nap, amikor postán fogják továbbítani!”

– mondta a tanulmány vezető szerzője, Itó Daiju, a Yamanashi Egyetem kutatója.

Az űrkutatásnak volt rá szüksége

Itó a felettese, Wakajama Teruhikó laboratóriumában dolgozott; ők a világon elsőként őrizték meg fagyasztott formában emlős állatok spermáját. A fagyasztott mintákat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) továbbították, hogy tanulmányozhassák az űrbéli sugárzás újszülöttekre gyakorolt hatását. Az ISS-en már korábban is végeztek ilyen kísérleteket, de állandó problémát jelentett, hogy a vékony falú apró ampullák eltörtek, és használhatatlanná tették a bennük tárolt spermiumot. Az űrhajósoknak rengeteg sperma kellett a kutatáshoz, de mivel a törékeny ampullákat alaposan ki kellett párnázni, minden alkalommal csak kis mennyiséget szállíthattak belőlük.

A Wakajama laboratóriumában dolgozó kutatók ennek hatására kezdtek olyan egérsperma-konzerválási módszereken dolgozni, ami nem törékeny, és mivel kevés helyet foglal el, nagy mennyiségben szállítható. A műanyaglapok közé csöppentett minta kompakt és törésálló volt, de kiderült, hogy a műanyag megmérgezi a spermiumokat. Végül felfedezték, hogy a a célnak leginkább megfelelő anyag a zsírpapír: ezt volt a legkönnyebb kezelni, és ez eredményezte a legmagasabb utódszámot.

Az új módszerrel több ezer spermamintát lehetett egyetlen albumba gyűjtve megőrizni. A japán kutatók által spermakönyvnek nevezett albumot mínusz 30 Celsius-fokon tárolták, hogy későbbi kísérletekhez is felhasználhassák őket.

A spermakönyv – teremtéstörténet egerekre (Mus musculus) hangszerelve.Fotó: Itó Daiju / Yamanashi Egyetem

Wakajama, Itó és munkatársaik arra voltak kíváncsiak, hogy a sperma azután is potens marad-e, hogy postán továbbítják; és nagy megkönnyebbülésükre csakugyan az maradt.

A kutatók nem hagytak fel a módszer tökéletesítésével: most azon dolgoznak, hogy a minták szobahőmérsékleten is legalább egy hónapig megőrizzék az életképességüket. Ha sikerrel járnak, hozzáfognak annak az eljárásnak a kidolgozásához, amivel visszaadhatják a fagyasztott spermium megtermékenyítő képességét, hogy rehidratálás után ismét felhasználhassák.

„Ma már felismerték, hogy a genetikai erőforrásoknak mekkora szerepük lesz az emberiség jövőjében. Annak ellenére, hogy sok genetikai tulajdonságunkra nincs is szükségünk a túléléshez, a környezeti kontextustól függően fontos megőrizni azokat. Ebben a tanulmányban a műanyaglemezes megőrzés lesz a legmegfelelőbb módszer a nagy mennyiségű, értékes genetikai erőforrás megőrzésére a törésálló mivolta és a tároláshoz szükséges kis hely miatt.”

– mondta a készülő tanulmányról Wakajama.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: