Miért kaphat oltást az állatkerti majom, és miért nem kap a kutyám?
Meglepően sok különféle állat elkaphatja a covidot, így felmerül a kérdés, hogy mikor lesz már kutya- vagy a macskavakcina. Ez persze mindaddig másodrendű problémának tűnik, amíg sok embernek sem jut oltás, annál is inkább, mert a háziállatoknál az eddigi adatok szerint ritkán okoz súlyos megbetegedést a koronavírus, és az eddigi kutatások szerint a kór terjesztésében sem játszanak jelentős szerepet.
Ami a kutyákat és a macskákat illeti, nagyon valószínű, hogy inkább ők kapják el az embertől a vírust, és nem fordítva, visszaadni viszont már csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem tudják. Erre már csak azért sem képesek, mert a vizsgált és igazoltan fertőzött háziállatok szervezetében a legtöbbször túl alacsony a vírus mennyisége ahhoz, hogy akár embernek, akár más háziállatoknak adhassák tovább a betegséget.
Kevés az adat
Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC ettől függetlenül óvatosságra int: a hivatal legutóbb október elején frissített jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy még viszonylag kevés adat áll rendelkezésre a háziállatokról, ezért az igazolt fertőzötteknek tartózkodniuk kell a kutyákkal, macskákkal, haszonállatokkal és vadállatokkal történő szorosabb kontaktustól. A járványügy jelentése szerint eddig a kutyán és a macskán kívül menyéteknél, nagymacskáknál, vidráknál, különböző főemlősöknél, az Amerikában honos fehérfarkú szarvasnál és nyérceknél is kimutatták a vírus jelenlétét. Ezek közül talán a leginkább aggasztó fejlemény a nyércfarmok esete: több millió állatot pusztítottak el, miután kiderült, hogy a zsúfolt farmokon tartott állatok között nagyon könnyen terjed a betegség, amelyet képesek átadni az embernek is.
Mégis léteznek háziállatoknak szánt oltások, és ahogy az eddigi tapasztalatok mutatják, nem is hiábavaló a fejlesztésük: a nyércek esete is jól mutatja, hogy a háziállatokban kifejlődő mutációk idővel veszélyesek lehetnek az emberre is, ha pedig a vírusban a változás például éppen a tüskefehérjét érinti, az egyes oltások hatásosságát is csökkentheti. Joanne Santini, a University College London professzora szerint épp ezért érdemes szemmel tartani olyan más vadon élő vagy háziasított fajokat is, amelyekről elképzelhető, hogy emberre is veszélyes vírusvariánst hordozhatnak.
A bonobó kaphat, a macska nem kaphat
Állatvakcina már létezik, de még nem használják, legalábbis széles körben nem: az állatkertekben világszerte alkalmazzák az oltásokat, legalábbis kísérleti jelleggel, a kutyák és a macskák viszont még nem kaphatnak belőle, bezzeg a jaguárok és a bonobók igen. Jut oltás az orangutánoknak, a gyümölcsdenevérek, az oroszlánoknak, tigriseknek és medvéknek is, csak azoknak az állatoknak nem, amelyekkel a legtöbbet találkozunk.
William Karesh, az EcoHealth Alliance nevű nonprofit állategészségügyi szervezet elnökhelyettese szerint ez nem is baj: közegészségügyi szempontból nem indokolt a háziállatok oltása. Azokban az esetekben, ahol fertőzött kutyát vagy macskát találtak, a háziállatok a gazdájuktól kapták el a betegséget, az pedig, hogy a kóbor macskák között nem találtak beteg állatot, arra utal, hogy állatról állatra sem terjed könnyűszerrel a kór (laboratóriumi körülmények között viszont macskáról macskára is terjedt a betegség). Jeanette O’Quinn, a Ohio State University állatorvosa szerint ez azt jelenti, hogy ha van is fertőzött macska a macskagaleriben, anélkül, hogy az állatok a gazdájukkal találkoznának, aki potenciálisan megfertőzheti őket, a kór is eltűnik a köreikből. Egy preprint, független szakértők által még nem ellenőrzött holland tanulmány szerint a macskák jobban terjeszthetik a kórt, mint korábban hitték, a fertőzés pedig fennmaradhat még a kóbor macskák populációiban is, de a legtöbb ajánlás nem tekint rájuk komoly kockázati forrásként.
Emberszabás, embercovid
De minek adnak vakcinát a bonobóknak és a medvéknek? Jonathan Epstein, az EcoHealth tudományos elnökhelyettese szerint az emberszabásúak nagyobb veszélyben vannak, mint a házikedvencek, náluk ugyanis a covid súlyos megbetegedést is okozhat, ami a vadon élő populációhoz is eljuthat, így a veszélyeztetett fajokra újabb fenyegetést jelent. Epstein szerint erre viszont csak állatkertekben lehet viszonylag megnyugtató megoldás az állatok vakcinációja: világszerte számos főemlős, medve és nagymacska kapott már az eredetileg kutyáknak kifejlesztett vakcinából, de a vadonban ez a stratégia nem válna be, ezért szerinte érdemes újragondolni, hogy hogy közelítünk a vadvilághoz.
Nyércvakcina
Bár az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma nem adott engedélyt a kutyáknak és macskáknak kifejlesztett oltás piaci forgalmazására, a nyércek esetében engedélyezte a vakcinafejlesztést – nem utolsósorban azért, mert ezek az állatok képesek megfertőzni az embert is. A minisztérium nem tiltotta meg a kutya- és macskavakcinák kutatását sem, de világossá tette, hogy ezek, legalábbis egyelőre, nem kapnak forgalomba hozatali engedélyt. Epstein szerint nem ez a járható út: a nyérctartás körülményeit kéne átgondolni, fel kellene számolni a zsúfolt farmokat, esetleg le kellene mondani a szőrméjükért tenyésztett állatok tartásáról is, ha ekkora veszélyt jelenthetnek. Ez persze nem olyan egyszerű, hiszen a nyérctartás nagy üzlet, Oroszországban pedig már március végén bejelentették, hogy elkészültek egy olyan vakcinával, amelyet nyércek, kutyák és macskák esetében is sikerrel alkalmazhatnak.
Oroszország adja a világ szőrmetermelésének 3 százalékát, de az igazi üzlet még csak nem is a nyércekben van: az orosz állami hírügynökség szerint a Karnivak-Kov névre keresztelt, a legtöbb húsevő emlős esetében megfelelőnek tűnő vakcina iránt Ausztria, Kanada, Görögország, Lengyelország és az Egyesült Államok is érdeklődik. A hírek szerint Oroszországban már márciusban megkezdték az állatok oltását, a tesztekben eddig kutyák, rókák, sarki rókák, macskák és nyércek szerepeltek. Alexander Gintsburg, a Szputnyik-V vakcinát gyártó Gamaleja Intézet vezetője szerint ez nem csak az állatok egészsége miatt fontos: a szakember arra számít, hogy a koronavírus egyre több háziállatot fertőz meg a jövőben, ha pedig valamelyik fajnál olyan mutáció alakul ki, amely az emberre is átterjedhet, az állatoknak kifejlesztett oltások segíthetnek megelőzni ezek terjedését.
Oroszországban a vakcina márciusi bejelentéséig két covidos macskát azonosítottak. Azóta világszerte több állatban is kimutatták a kórokozó jelenlétét vagy a maga után hagyott antitesteket, halálos szövődményről viszont mindeddig nem érkezett hír – a kutyák és a macskák a beszámolók szerint néhány napos levertséggel, tüsszögéssel vagy hasmenéssel túlesnek a betegségen. Ennek ellenére nem a Gameleja az egyetlen cég, amelyik fantáziát lát az állatoknak szánt vakcina kifejlesztésében: a New Jersey-i állatgyógyászati vállalat, a Zoetis már az első fertőzésekről szóló hírek után nekilátott a kutyaoltás kifejlesztésének. A projekt sikeresnek bizonyult, az állatkertek húsevő lakói is ezt a vakcinát kapják, és az Egyesült Államokban a Zoetis fejlesztheti a nyérceknek szánt vakcinát is. Ha elfogadják a nyércoltást, Mahesh Kumar, a cég vezérigazgatója szerint az állatorvosok szükség esetén kutyák és macskák esetében is alkalmazhatják a vakcinát. A cég az állatkerteknek és a menhelyeknek ingyenesen, tesztként biztosította a vakcinát, mindeddig 13 ezer állat beoltására elegendő oltást.
Veszélyeztetettek, oltottak
A vakcinával egy sor különféle állatot oltottak be, némelyiket azért, mert különösen veszélyeztetett státusza miatt mindent meg akarnak tenni a védelméért, másokat azért, mert egyelőre úgy tűnik, hogy különösen fogékonyak a fertőzésekre. Mindkettő igaz a főemlősökre és a nagymacskákra: a főemlősök esetében a SARS-CoV-2-fertőzés súlyos szövődményekhez vezethet, ezért Epstein azt javasolja, hogy a velük foglalkozó kutatók a terepen is hordjanak maszkot, a nagymacskák pedig sokkal súlyosabb tüneteket produkálnak a fertőzéstől, mint a házimacskák. Az oroszlánok, leopárdok és tigrisek esetében a covid szövődményei halált is okozhatnak, ilyesmit eddig háziállatnál nem igazoltak. A többi beoltott állat esetében a fő indok az, hogy jóval több emberrel találkoznak, mint a háziállatok, így nagyobb eséllyel is kaphatják el a fertőzést.
Social distancing
Éppen ez jelenti a legfőbb problémát a macskák és a kutyák esetében is: O’Quinn szerint a háziállatok védelmét is az szolgálja a legjobban, ha a gazdájuk nem kapja el a betegséget, ezért mielőtt valaki amiatt reklamálna, hogy miért nem kaphat a kutyája oltást, érdemes magát is beoltatnia. A CDC és a WHO ajánlása szerint a fertőzötteknek ugyanúgy érdemes távolságot tartaniuk a házikedvencüktől, mint ahogy a még nem fertőzött családtagjaiktól is.
Az állattartók szempontjából mindenképpen biztató, hogy létezik már háziállatok esetében is bevethető vakcina – még akkor is, ha egyelőre kereskedelmi forgalomban és állatorvosnál nem kapható. A CDC szerint a hivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy milyen fajokról jelentenek megbetegedéseket, és ha szükséges, a nyérchez hasonlóan az állatgyógyászati szerek engedélyeztetéséért felelős mezőgazdasági minisztériummal együtt támogatják a fajspecifikus vakcinák gyártását (bár ahogy a Zoetis és az orosz fejlesztésű vakcina példája is mutatja, az eredetileg kutyának szánt oltás más fajoknál is bevethető lehet).
Még jól jöhet a vakcina
Az, hogy jelenleg népegészségügyi szempontból nem indokolt a háziállatok oltása, még nem jelenti azt, hogy soha nem lesz az. A járványügyi szakértől attól tartanak, hogy ha a vírus akadálytalanul terjedhet a különböző fajok és populációk között, új mutációk alakulhatnak ki, amelyek a jelenlegi vakcinákkal szemben is ellenállóbbak lehetnek. Kevin Tyler virológus, a Virulence szaklap főszerkesztője nem zárta ki, hogy a jövőben egyes háziállatok oltása is szükségessé válhat, máskülönben a fajok között átugorva, majd az embert visszafertőzve gyakorlatilag egy olyan újfajta vírus alakulhat ki, amely ellen elölről kell majd kezdeni a küzdelmet. Tyler arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a nyércek esetében például a dán kormány járható útnak tartotta az állatok elpusztítását, más háziállatoknál, pláne kutyák és macskák esetében ez aligha megoldás. Így ha úgy tűnik, hogy egy új, emberekre is veszélyes variáns bukkan fel közöttük, a legjobb védekezés az oltás lenne – addig viszont a szakértők egybehangzó véleménye szerint leginkább arra kell törekedni, hogy az emberek többsége kapja meg a vakcinát, akkor talán nem fertőződik meg a kutya és a macska sem, de ha szükség lesz rá, ők is számíthatnak oltásra.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
