Európában hamarosan engedélyezhetik a 12 év alattiak oltását, Bécsben már a kisgyerekek is megkaphatják a Pfizert

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában kijelentette: mindenki életveszélyben van, aki nincs beoltva. És hogy kik azok, akik jellemzően nincsenek beoltva? A 0-18 évesek körében az Európai Járványügyi Központ (ECDC) adatai alapján Magyarországon mindössze 17 százalékos a teljes átoltottság, ami azt jelenti, hogy a körülbelül 1,2 millió fiatalkorúból 210-220 ezren lehetnek, akik megkapták az oltást, bár pontos számok nincsenek. Hozzátartozik ehhez, hogy a mintegy 640 ezer 5-11 éves gyerek az európai és hazai engedély híján ha akarná sem kaphatná meg az oltást, így köztük – az egyes oktatási intézmények egyénileg bevezetett intézkedéseitől függően –  többnyire akadálytalanul terjedhet a fertőzés. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn azt mondta, hogy a 12-18 éves korosztályban 51 százalékos az átoltottság, és addig nem terveznek újabb oltási kampányt, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) nem engedélyezi az 5–11 éveseknek szánt vakcinákat.

Néhány országban ugyanakkor már elkezdték oltani a legfiatalabbakat, és az Európai Gyógyszerügynökség e hét végére ígéri, hogy közzéteszi a Pfizer vakcina 5-11 évesek körében végzett vizsgálatának eredményeit; a szervezet ennek fényében dönthet az mRNS-alapú oltás használatának kibővítéséről. Az EMA a Moderna oltását is vizsgálja: arról november elején a szervezet azt közölte, hogy várhatóan két hónap múlva teszi közzé ajánlásait. A gyerekek esetében azonban a kérdés összetettebb, mint a felnőtteknél, mivel az eddigi statisztikák alapján magát a 18 év alatti korosztályt kevésbé érinti a covid, mint az idősebbeket, és bár a járvány terjesztésében bizonyítottan jelentős szerepet játszanak, még a mellékhatást mutató esetek különösen alacsony száma is az engedélyezés ellen szólhat.

Az Egyesült Államokban már bevetik

Múlt heti jelentések szerint az USA-ban a 5-11 éves korosztály közel tíz százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltás első adagját a november elején indított oltási kampány első két hetében. Az amerikai járványügyi központ, a CDC november 2-án engedélyezte a Pfizer vakcináját a 12 évesnél fiatalabbak számára, majd néhány nappal később a kormányzat elindította az országos oltási kampányt. 

A Pfizer eredetileg 2268 gyereket vont be vakcinájának harmadik fázisú klinikai vizsgálatába, kétharmaduk három hét eltéréssel az oltás két adagját kapta meg, egyharmaduk sóoldatos placebót. A vállalat saját adatai szerint a tünetes covid-betegség megelőzésében a vakcina 90,7 százalékos hatásosságot mutatott, és a résztvevők a 16-25 éves korosztályban mérthez hasonló antitest-szinteket produkáltak. A klinikai vizsgálatból az is kiderült, hogy az 5-11 éves korosztály az alacsonyabb, 10 mikrogrammos dózisra ugyanolyan jól reagál, mint a 16-25 évesek a 30 mikrogrammos felnőtt adagra, sőt az alacsonyabb dózis esetén egy hajszállal még jobb antitestszinteket is mutattak, úgyhogy a cég ez utóbbi bevetését javasolta.

Ezzel együtt júliusban az amerikai hatóságok azt kérték a Pfizertől és a Modernától is, hogy elővigyázatosságból növeljék meg a tesztalanyok számát, hogy a vakcináció ritka mellékhatásait is jobban fel lehessen deríteni, így a Pfizer 4500-ra növelte a vizsgálati csoport létszámát. Ezután döntött úgy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet, az FDA, hogy az 5-11 évesek körében a potenciális mellékhatások kockázatai eltörpülnek az oltás súlyos covidos esetek megelőzésében tapasztalható előnyeihez képest (a delta variáns gyerekek körében tapasztalt, fokozott fertőzőképességét is figyelembe vették). Az NBC News a CDC adataira hivatkozva október közepén arról számolt be, hogy szeptemberben több mint 1,1 millió amerikai gyerek fertőződött meg a vírussal, és 41-en veszítették életüket a covid miatt.

Izrael, Kína és a többiek

Izraelben az iskolai járványgócok azonosítása után június óta ajánlják a 12 éven felüli gyerekek oltását, és mára már a harmadik oltást is lehetővé tették ennek a korcsoportnak. Július óta rendkívüli körülmények, például krónikus tüdőbetegség vagy pangásos szívelégtelenség esetén 5-11 évesek is megkaphatták a Pfizer vakcináját. Naftali Bennett izraeli miniszterelnök múlt pénteken közölte, hogy az országban ezen a héten megkezdődik az 5-11 évesek oltása, ami azért csúszott egy hetet, mert nem érkeztek meg időben a Pfizer oltásai gyerekadagos kiszerelésben.

Az Egyesült Államokon és Izraelen kívül már számos országban vették fontolóra vagy vezették be az oltást a legkisebbeknek is. Malajziában az amerikai döntés után azonnal jóváhagyták a Pfizert az 5-11 éveseknek, míg Indonéziában nemrég a Sinovac oltását tették elérhetővé a 6 évesnél idősebbeknek. Kínában június óta engedélyezik a Sinopharm vakcina beadását 3-17 évesek körében, és nemrég Argentínában is alkalmazni kezdték a kínai oltást. Bahreinben október végétől a Sinopharm, november eleje óta pedig a Pfizer is elérhető a kisgyerekeknek, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi oltást. Az Egyesült Arab Emírségekben augusztusban engedélyezték a Sinopharmot 3-17 éveseknek, november 1-én pedig a Pfizer használatát is jóváhagyták a fiatalabb, 5-11 korosztálynak. Indiában az ország gyógyszerfelügyeletének tanácsadó testülete vészhelyzeti felhasználásra már javasolta a Bharat Biotech elölt vírust tartalmazó Covaxin vakcináját, de még várnak a szabályozó döntésére. 

Már a szomszédban is elkezdték oltani a gyerekeket: Bécs városa a hét elejétől kezdve tette elérhetővé a Pfizer oltását az 5-11 éves korosztálynak, de több osztrák tartományban is fontolóra vették, hogy így növeljék az átoltottság mértékét.

Mellékhatások?

Nicole Ritz, a bázeli gyermekkórház fertőző betegségekre specializálódott gyerekorvosa a BBC Future-nek elmondta: a vakcinák működnek, de ahogy a 12-18 évesek körében extra elővigyázatosságra volt szükség, ez még fokozottabban igaz, ahogy tovább csökkentjük az életkort. Minél kisebbekről van szó, annál több olyan adatra van szükség, ami alátámasztja a vakcina biztonságosságát. Ez pedig azért nem egyszerű, mert egy ötéves nehezebben mondja el pontosan, mi hol fáj vagy nem fáj neki, mint egy 16 éves. Ritz hozzátette, hogy sok oltáshoz hasonlóan a jövőben a koronavírus elleni vakcinát is az első életévben adhatják majd be.

Viszont ha például Izrael fiatalokra specializálódott oltási kampányának adatait nézzük, azok alapján elmondható, hogy az országban viszonylag simán ment a kamaszok oltása. Bár szórványosan előfordultak tüntetések, a szülők többsége hajlandó beoltatni idősebb gyerekét: 2021 novemberére a 12-15 évesek 58,24 százaléka, míg a 16-19 évesek 78,9 százaléka kapta meg az első oltását az izraeli egészségügyi minisztérium adatai szerint. A 16-24 éves férfiak körében 3000-6000 közötti esetszámnál egyszer fordult elő átlagosan a myocarditis, vagyis szívizomgyulladás, amely Manfreed Green, az izraeli Haifa Egyetem közegészségügyi karának professzora szerint szinte mindig gyógyítható. Egy 16 évnél idősebbeket vizsgáló izraeli tanulmány ráadásul arra az eredményre jutott, hogy a myocarditis kockázata „lényegesen fokozottabb” covid-fertőzés esetén, mint amikor valaki beoltatja magát a koronavírus ellen.

A CDC egyik augusztusi jelentése olyan kutatásról számol be, amely 8,9 millió 12-17 éves amerikai fiatalnál vizsgálta, mennyire biztonságos a Pfizer vakcinája. A kutatás arra jutott, hogy minden ezredik oltott páciensre jut valamilyen mellékhatás. Addig az időpontig a mellékhatások bejelentésére szolgáló VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System) rendszer 9 246 bejelentést dolgozott fel, amelyek több mint 90 százaléka olyan mellékhatásokat dokumentált, mint a szédülés vagy a fejfájás. A többi 9,3 százalék súlyosabb eseteket részletez, például mellkasi fájdalmat, hányást, lázat és myocarditist. A CDC jelentése hozzátette, hogy 14 halálesetet dokumentáltak, ezekben az esetekben a CDC orvosai kivizsgálják, hogy köthetők-e az oltáshoz.

Milyen a gyerek-covid?

Jakab Ferenc virológus november közepén a delta variánsról úgy nyilatkozott: „nagyon fontos lenne járványvédelmi szempontból a gyermekek oltása, de teljesen megérthető a szülők aggodalma. Ezért az aggodalom és féltés miatt mondom azt, hogy semmi sem rosszabb, mint egy koronavírus-átfertőződés, még a gyermekek körében is”. Hozzátette: az oltott felnőttekhez hasonlóan az oltott gyermekek is kevésbé fertőznek, míg az oltatlan gyermekek esetében „sajnos azt látjuk, hogy a delta variáns súlyosabb klinikai tüneteket is tud okozni”. Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese kedden az ATV-nek azt mondta, hogy a mostani járványhelyzetben több a pozitív koronavírusos eset a gyerekek között is, jóval többen kerülnek kórházba, mint a második vagy a harmadik hullám idején, ezért is várják, hogy elkezdhessék oltani az 5-11 évesig tartó korosztályt. 

Az Egyesült Államokban a CDC adatai szerint 2021 júniusától augusztus közepéig közel ötszörösére nőtt a gyerekek és kamaszok kórházba kerülési aránya, ahogy a delta variáns elkezdett terjedni az országban. A delta ugyanis a gyerekek körében is súlyosabb tüneteket okoz, bár továbbra is elmondható, hogy nagy többségüknél a betegség általában enyhe lefolyású. Izraelben októberben a súlyos megbetegedéses esetek mindössze 0,2-0,5 százaléka került ki a 0-19 éves korosztályból, és a járvány óta az országban 12 gyermek vesztette életét. 

Azt számos kutatás dokumentálta, és az MTA szakértői is kifejtették, hogy a gyerekek több mint 90 százalékánál enyhe lefolyású vagy tünetmentes a fertőzés, néhány esetben azonban súlyos szövődmény, a MIS-C nevű, sokszervi gyulladásos tünetegyüttes alakulhat ki, és a fejfájásokkal, krónikus fáradsággal járó, elhúzódó, hosszú covid is sújthatja őket. Bár a mérések országonként eltérnek, egy 5-17 éveseket vizsgáló, 258 790 tesztalanyt felvonultató brit tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a koronavírussal megfertőződött 1734 gyerek 2-4 százaléka mutatta a hosszú covid tüneteit. Izraelben egy hasonló tanulmány 13 864 covidból felgyógyult, 3-18 év kor közötti fiatalt vizsgált meg, akiknek 11 százaléka mutatott hosszú covidos tüneteket, például alvási és koncentrációs nehézségeket (a szerzők szerint ezek a tünetek az elhúzódó iskolai lezárások és általános bezártság tünetei is lehetnek).

Kit védenek az oltások: a gyereket vagy a társadalmat?

Ritz, aki 20-30 súlyos sokszervi gyulladással küzdő gyermeket és kamaszt kezelt a bázeli gyerekklinikán, úgy véli, fel kell tenni a kérdést: a gyerekek oltásakor magukat a gyerekeket védjük meg, vagy azért oltjuk be őket, hogy a társadalom többi tagját megóvjuk a fertőzéstől. Ha a legtöbb gyereknél enyhe marad a betegség lefolyása, és csupán egy kisebb csoport – nagyrészt a kockázati tényezőkkel, elhízással, cukorbetegséggel vagy tüdőbetegségekkel küzdő gyerekek csoportja – hajlamosabb a súlyos betegségre, akkor nekik közvetlenül is hasznos lehet az oltás. Ha viszont a gyerekek immunizálása elsősorban szüleik és nagyszüleik védelméről szól, akkor a gyerekorvos szerint mindenképpen szavatolni kell, hogy a vakcina nagyon biztonságos legyen.

Miért is kellene kitenni a kicsiket az oltásnak, ha az a gyerekeket közvetlenül nem segíti, viszont a környezetet megvédi, és a társadalomnak összességében hasznos? Erre a kérdésre Green szerint az a válasz, hogy a gyerekek nem társadalmon kívüliek. Ha a szüleik, nagyszüleik, tanáraik vagy a szomszédaik megbetegszenek, az őket is rosszul érinti. Oltás híján ráadásul marad az online oktatás, a karantén vagy az iskolabezárások, azt pedig korábban számos felmérés megmutatta, hogy ezeknek milyen negatív hatásuk volt a gyerekekre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: