A Pfizer-mintaállamban, Izraelben is lecsapott a negyedik hullám, most a gyerekek oltásával előznék meg az ötödiket
Mire az ősz végére Európába is betört a koronavírus-járvány legújabb, a delta variáns által dominált hulláma, néhány ország már megtapasztalta, milyen állapotokat teremt az eddigi legfertőzőbb vírusváltozat. Közéjük tartozott a Pfizer és úgy általában az mRNS-vakcinatechnológia legnagyobb kísérleti országa, Izrael is, ahol március végére a lakosság 52 százaléka már mindkét dózist megkapta, de azóta megtorpant az oltási kedv: a teljes körű beoltottak arányát csak 10 százalékkal sikerült növelni, igaz, a népesség 44 százaléka már a harmadik, emlékeztető oltást is megkapta.
Bár áprilistól júliusig szünetet tartott a járvány, a delta megérkezése a nyár végére rekordmagas fertőzésszámokat hozott oltottak és oltatlanok között is, de – részben a vakcinák hatása miatt – a halálozási mutatók az előző hullám számai alatt maradtak. A fertőzések felívelésével azonban új taktikára volt szükség. A friss vizsgálatok közben kezdték kimutatni, hogy a vakcinák hatékonysága hat hónap után 90 százalék alá csökken, és folyamatosan halványul, ezért a beoltottaknak is a harmadik dózis felvételét javasolták.
Az intenzív kampányban reklámozott emlékeztető oltást augusztusban több mint kétmillióan megkapták, és néhány hét múlva már látható eredménye volt az akciónak: szeptemberre a súlyos megbetegedések között kétszeresére nőtt az – egyébként az oltásra jogosult népesség mindössze 15 százalékát kitevő – oltatlanok aránya az oltottakéhoz képest. A szeptemberi tízezres esetszámok novemberre ötszáz alá csökkentek, és újabb kétmillióan megkapták az emlékeztető oltást. A negyedik hullámot ráadásul úgy sikerült kezelni, hogy közben az iskolákat és a boltokat sem zárták be, és védettségi igazolvánnyal rendezvényeket is látogatni lehetett – cserébe visszatért a kötelező maszkviselés zárt térben.
Az izraeli vezetők fejében viszont már az ötödik hullám jár, és a megelőzése érdekében hétfőtől egy olyan korcsoport oltását is megkezdték, amely a 9,4 milliós lakosságból 1,2 millió főt tesz ki – az 5 és 11 év közötti gyerekekét. Ezt a korosztályt a súlyos megbetegedés helyett inkább a covid elhúzódó hatásai fenyegetik, de az iskolából könnyen haza is vihetik a fertőzést, és átadhatják veszélyeztetettebb családtagjaiknak.
Míg a kutatók úgy tartják, hogy a koronavírus terjedésének megfékezéséhez szükséges átoltottsági arány elérése lehetetlen a gyerekek beoltása nélkül, a legfontosabb tapasztalat, amivel Európával meg tudnak osztani: a vakcinák hatékonysága csökken, de az emlékeztető oltás csodákra képes. Ahogy a legnagyobb izraeli kórház, a Tel Aviv-i Sheba Medial Center intézetigazgatója, Eyal Leshem elmondta, a magas átoltottságú országok „meg tudták volna előzni a fertőzések legújabb hullámát, ha a teljes lakosságnak elérhetővé teszik az emlékeztető oltást, ahelyett, hogy az idősekre koncentrálnak.”
Az első három hullám, röviden
Izrael a koronavírus-járvány első hullámát még megúszta naponta kevesebb mint ötven új fertőzöttel, de 2020 májusában, a lezárások sikerén felbuzdulva túl korán nyitott újra az ország, különös tekintettel az iskolákra. Az így berobbanó második hullám már nyáron több ezres napi esetszámokat hozott, amit szeptemberben még szigorúbb intézkedésekkel sikerült újra leszorítani, de a diplomácia közbeszólt: miután Izrael és az Egyesült Arab Emírségek augusztusban megkezdte a két ország kapcsolatának helyreállítását, a dubaji nyaralásból hazatérő izraeliek felmentést kaptak a karantén alól, így bekerült az országba, majd terjedni kezdett a brit koronavírus-variáns.
A szakértők ennek tudják be a januárban, már az oltási kampány alatt csúcsosodó, és eddig a legtöbb halálesettel járó harmadik hullámot, amelyre az akkori miniszterelnök, Benjámín Netanjáhú kőkemény módszerekkel reagált, valószínűleg már a közelgő parlamenti választásokat is szem előtt tartva. Izrael kormánya januárban új megállapodást kötött a Pfizerrel, és több millió adag vakcináért cserébe felajánlotta, hogy egészségügyi adatokat szolgáltat a gyógyszergyárnak, hogy könnyebben vizsgálhassák az oltóanyag hatását, de még a piaci árra is rálicitált a kormány: míg az USA 19,5 dollárt, az EU tagállamai pedig 14,76 dollárt fizettek egy dózisért, Izrael adagonként 23,5 dollárért vásárolt be a vakcinából.
A 65 év fölötti lakosok és az egészségügyi dolgozók oltásával, valamint kiterjedt teszteléssel sikerült kordában tartani a vírus terjedését és visszaszorítani a kórházi eseteket, míg a fiatalokat a szórakozóhely előtt felvett vakcina mellé járó ingyen alkohollal vagy oltópontokon fellépő DJ-kkel próbálták rávenni az oltásra. Ezeknél merészebb húzása is volt a kormánynak: törvényt hoztak arról, hogy megoszthatják a hatóságokkal azoknak a személyes adatait, akik nem igényelték a vakcinát, így őket közvetlenül is felkereshették a hivatalos szervek, hogy oltakozásra buzdítsák őket. A különböző módszerek hatására március végére már ezer alá csökkent az új fertőzöttek, és tíz alá a napi halálesetek száma, és a lakosság több mint fele a vakcina mindkét dózisát megkapta.
A szakértők viszont már ekkor figyelmeztettek, hogy a sikersztori fenntarthatatlan, ha nem kapják meg az oltást a 16 év alatti gyerekek és a palesztin területek lakosai, de az új variánsok is közbeszólhatnak.
Büntetés és jutalmazás a Gázai övezetben, emlékeztető oltás a gyerekeknek
A vizsgálatok és az engedélyezés után végül júniusban kezdődhetett meg a 12 és 15 év közötti gyerekek oltása, és amíg gyakorlatilag szünetelt a járvány Izraelben, a kormány újabb 16 millió adag vakcina beszerzéséről intézkedett, amit a kutatók által már beharangozott emlékeztető oltások esetére halmoztak fel. Miközben a 12 év alattiak oltásának engedélyezésére vártak, októberre a palesztin helyzet is rendeződni látszott: szépen lassan megérkeztek az amerikai, orosz és kínai vakcinák is, és két hét alatt az oltásra jogosult népesség 23 százalékáról 50 százalékra ugrott az oltottak aránya.
Ezt változó eszközökkel érték el Ciszjordániában és a Gázai övezetben: a Hamász például kötelezővé tette az oltást az egyetemeken, a közszférában dolgozóknak és a taxisofőröknek is, de közben naponta kisorsoltak tíz-tíz embert is az aznap oltottak közül, aki 200 dolláros jutalomban részesült – ez egyhavi átlagbérnek felel meg a szegény övezetben.
Az elmúlt egy hónapban több tanulmány is megjelent az emlékeztető oltások hatásáról: egy közel 730 ezer fő adatait vizsgáló kutatás október végén arra jutott, hogy a harmadik oltás hatásossága 93 százalékos, és 92 százalékban a súlyos betegségtől is megvéd; míg egy izraeli kórház kiszivárgott vizsgálata szerint az antitestszintek alapján arra lehet következtetni, hogy az emlékeztető oltások erősebb védelmet nyújtanak, mint az első két dózis, és 9-10 hónapig is tarhat a hatásuk. Hogy az emlékeztető oltás felvételére ösztönözze a már oltott lakosságot, az izraeli kormány felfüggesztette minden olyan polgár digitális védettségi igazolványát, aki jogosult a harmadik oltásra.
Az emlékeztető oltási kampány sikerével a fertőzöttek között egyre nagyobb lett a gyerekek aránya, így az egyre fiatalabb korosztályok oltása került a járványkezelés középpontjába. Izrael az első ország, amely már 16 éves kortól ajánlja az emlékeztető oltásokat, sőt az egészségügyi minisztérium vasárnap már a 12–15 évesek harmadik oltásának bevezetését javasolta, a második dózis utáni ötödik hónaptól. Egyelőre azonban az 5–11 évesek első oltásán a világ szeme, ugyanis az előző héten regisztrált 3180 új fertőzés 48 százaléka ehhez a korcsoporthoz tartozik.
A gyerekek oltásának fontosságát elsősorban azzal szokás magyarázni, hogy így megelőzhető a fertőzés továbbadása az idősebb családtagoknak, de az izraeli kormány szerint a gyerekek egészségét sem lehet figyelmen kívül hagyni. Bár a súlyos megbetegedés nagyon ritka a kisgyerekek körében, és jelentős részükön tünetmentesen megy át a fertőzés, körülbelül 3500-ból egy covidos gyereknél jelentkezik szövődményként a MIS-C nevű, több szervet érintő gyulladás szindróma. A szív, a tüdő, a vesék, az agy vagy a belső szervek együttes gyulladásával járó betegségben szenvedő gyerekek intenzív kórházi kezelésre szorulhatnak, és a szindróma 1–2 százalékban halálos kimenetelű is lehet. A szakértők továbbá a „hosszú covid” olyan tüneteiről számoltak be gyerekeknél, mint az izomfájdalom, a szaglásvesztés, a fejfájás vagy az alvászavarok – egy felmérésben 13 ezer gyerek 11 százalékánál állapították meg az elhúzódó tünetegyüttest.
Az oltott covidosok rejtélye és a tanulság Európának
A magas átoltottságú országokat az elmúlt hetekben egy kérdés foglalkoztatta igazán: rendben van, hogy a fertőzéstől nem feltétlenül véd a vakcina, de hogyan lehet az, hogy egészen észlelhető arányban vannak oltottak a covidos betegek, és egyes országokban a kórházi esetek között is? Ennek megválaszolásához nem kell sokkal messzebbre tekintenünk az izraeli példánál (tehát: gyerekek és az oltás hatékonyságának csökkenése), de figyelembe kell venni a delta jobb képességét az oltóanyagok kicselezésére, valamint azt is, hogy sok esetben felelőtlenebb viselkedésre ösztönöz a – köztudottan nem száz százalékos védelmet nyújtó – védőoltás, így könnyebben fertőzésveszélyes helyzetben találja magát az ember.
„A covidvakcinák legfőbb célja a súlyos megbetegedések és a halálozások megelőzése, és ebben továbbra is jól teljesítenek” – hangsúlyozta az oltás ellenére megfertőződött, netán kórházba került emberekről szóló hírek tanulságát Melissa Higdon, a Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi intézetének munkatársa, aki a vakcinák teljesítményét vizsgáló projektet vezeti. Az Egyesült Államokban sokáig nagy vita övezte az emlékeztető oltások szükségességét, de az elmúlt napokban hozott határozat szerint a 18 év fölöttiek a második Pfizer- vagy Moderna-dózis utáni hatodik hónaptól jelentkezhetnek a harmadik oltásra, a Johnson & Johnson vakcinájából pedig már két hónap után lehet kérni az emlékeztetőt.
A New York-i közegészségügyi hatóság tudományos vezetője, Eli Rosenberg szerint kisebb kommunikációs csapdába került a szakma: úgy kell hangsúlyozni az emlékeztető oltások fontosságát a legjobban veszélyeztetett csoportok esetében, hogy közben a fő üzenetről sem szabad elvonni a figyelmet, az ugyanis továbbra is az, hogy az oltások működnek. „Még mindig az a legfontosabb lépés, hogy az oltatlanok megkapják az oltást” – mondta Rosenberg a New York Timesnak.
Magyarországon a 12–18 évesek 51 százaléka van beoltva, de addig nem terveznek újabb oltási kampányt, amíg az európai gyógyszerügynökség nem engedélyezi az 5–11 éveseknek szánt vakcinákat – mondta hétfőn Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. A lakosság 59,4 százaléka (5,8 millió ember) már két dózist kapott valamilyen vakcinából, de az emlékeztető oltást még csak a magyarok 18,8 százaléka (1,8 millió ember) vette fel. Ez azt jelenti, hogy ahogy csökken a nyár előtt beadott vakcinák hatása, úgy csökken a teljes átoltottsági arány, hacsak nem egyensúlyozzák azt az emlékeztető oltások.
Ezért is tartanak november 22. és 28. között oltási akcióhetet az országban, amikor előzetes regisztráció és időpontfoglalás nélkül lehet az öt elérhető vakcina (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Sinopharm) valamelyikéért folyamodni, 12 év fölött bárkinek – 18 év fölött pedig emlékeztető oltást is lehet kérni, ha már legalább 4 hónap eltelt a második adag óta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
