A városi terek igazságosságát és a fogyatékossággal élők térélményét járják körül a CEU Határtalan Tudás sorozatának péntek esti beszélgetésén
Hogyan érthetjük meg egy fogyatékossággal élő ember térélményét és mindennapi tapasztalatait? Milyen hatalmi viszonyok szabják meg a városok kialakítását? Hogy jelenik meg a városi terekben a társadalmi igazságosság?
Ezekről a kérdésekről beszélget péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának következő vitaestjén Flamich Mária és Hoffmann Rita professzor, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai, Szende Katalin, a CEU Kulturális Örökségvédelmi Tanszékének professzora és Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? városiséta-projekt társalapítója és ügyvezetője.
Tér és hatalom
A városi tér folyamatos kölcsönhatásban van a társadalmi viszonyokkal, és megfogható tárgyi elemekben képezi le például egy adott társadalom hatalmi viszonyait. Így az egyes csoportok és egyének térélménye fontos tükröt tarthat a társadalomnak. Kérdés, hogy a szűk, macskaköves utcák vagy a keskeny lépcsős, lift nélküli metróaluljárók mit üzennek, milyen szerepet szán az éppen aktuális hatalom például a fogyatékosnak bélyegzett embereknek.
A CEU Határtalan Tudás sorozata a szervezők szerint abból az elvből indul ki, hogy a tudás mindenkié. A tudományos eredményeknek és a társadalmi problémák megoldását célzó kutatásoknak elérhetőknek kell lenniük a nagyközönség számára, és egyúttal széleskörű viták alapját is kell képezniük. A rendezvénysorozat korábbi alkalmain előkerült már a vallásos stigmáktól a génszerkesztés etikai vonzatain át egészen a genderfluiditásig rengeteg téma, de a koronavírus-járványból levont tanulságok sem hiányoztak.
Májusban a CEU és a Qubit pedig esszépályázatot hirdetett egyetemi és főiskolai hallgatóknak, amelyben a CEU Határtalan Tudás eseményein elhangzottakra reflektáló vagy azokat továbbgondoló írásokat vártunk. A győztes Dormán Hanga, az ELTE mesterszakos hallgatója lett Az idegen elmékre támaszkodni nehéz, de érdemes című írásával.
A pénteki, a koronavírusjárványra tekintettel online megrendezett beszélgetés 17:30-kor kezdődik, és itt követhető.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
„Na de drága akadémikus úr, minek adjak én neked pénzt?”
A csillagászat alapkutatás, de igenis kijöhetnek hasznos dolgok, csak ez néha kétszáz évig is eltart – hangzott el a CEU Határtalan tudás legutóbbi beszélgetésén, ahol a csillagászat magyar nagyágyúi a magáncégek formálta New Space-ről, az űrturizmus veszélyeiről és a fejlett technológiák földi alkalmazásairól is beszéltek.
Most döbbennek rá az iskolákban, mi mindent nem tanultak meg a gyerekek az online oktatásban
A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.
Az a gyerek, aki a mesékből megismeri a hétfejű sárkányt, később a konyhásnénivel is bátran szembenéz
Az emberiség hozzávetőlegesen 2000 mesetípust variál időtlen idők óta, ezért sem létezik a sokak által emlegetett nemzeti mesekarakter – hangzott el a CEU Határtalan Tudás című sorozatának június 4-i előadásában, ahol arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden magyar népmese kezdődik a hol, volt, hol nem volt felütéssel.
Dormán Hanga, az ELTE mesterszakos hallgatója nyerte a CEU és a Qubit közös esszépályázatát
A versenyen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók indulhattak, az első díj 250 ezer forint volt.
Kapcsolódó cikkek
