Egy kutatócsoport arra készül, hogy lemerül egy több mint száz méterrel az óceánfenék alá nyúló kék lyuk, a Green Banana Hole aljára, és megvizsgálja, mi folyik a különös kémiai tulajdonságokkal rendelkező mélyedésekben, amelyekről feltételezik, hogy barlangrendszert alkotnak az óceán alatt.
Elméletben már Arisztotelész is rájött, hogy az Északi-sarkot ellensúlyoznia kell valaminek, de 1820-ig kellett várni arra, hogy az emberek megtudják, mit rejt az Ismeretlen Déli Föld néven megjelölt terület. 200 éve fedezték fel az Antarktiszt.
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
A film nem csak a producereket ejtette zavarba: a kritikusok vagy az Expedíció mély „metafizikai” üzenetét dicsérték, vagy az egészet egy gyönyörű kamunak titulálták. De mi az a filozófiai probléma, ami a film „metafizikai” „üzenetét” alkotja?
Alex Garland újra megmutatta, hogy a sci legalább olyan fontos tud lenni, mint a fi – az Expedíció úgy próbál végig a tudomány közelében maradni, hogy közben az Alien-kottából játszik, és még a természetfelettibe is belekóstol.