
A SpaceX újabb tesztrepülése is a rakétarendszer szétesésével végződött
Ezúttal messzebbre jutott, mint az előző két kísérletben, de most is irányíthatatlanná vált és szétesett a SpaceX Starship-je.
Ezúttal messzebbre jutott, mint az előző két kísérletben, de most is irányíthatatlanná vált és szétesett a SpaceX Starship-je.
A négy magánűrhajós péntek délután tér vissza a Földre a SpaceX Dragon űrhajójával. Addig is még néhányszor megtekintik az északi és déli sarkot, valamint tudományos kísérleteket végeznek.
Hét országnak, köztük három európainak van területi igénye az Antarktiszon, de ezeket az 1959-ben aláírt egyezmény befagyasztotta, és garantálta, hogy a déli kontinensen zavartalanul folyhasson a globális felmelegedés miatt ma kulcsfontosságú tudományos kutatás.
A híres felfedező és Antarktisz-kutató legendás Endurance hajója után az a Quest is előkerült, amelynek fedélzetén 1922-ben szívroham végzett vele.
Nyakunkon a klímaváltozás, de képes-e hozzászokni az emberi test a tartósan 40 fok fölötti hőmérséklethez? A Deep Climate expedíció kíváncsi kutatókkal és vakmerő önkéntesekkel eredt a válasz nyomába.
Ennek oka viszont nem az, hogy kompenzálni kellene az eddigi lemaradást. Szakértők szerint ugyanis a nők sokkal hatékonyabbak lehetnek egy ilyen küldetés során, mint a férfiak.
A helikopter újabb küldetésen van túl, 12 méter magasságba emelkedett a bolygó felszínétől és összesen 440 métert tett meg.
A Tegethoff gőzös 24 fős legénysége felfedezte a Ferenc József-földet, a Deák-szigetet, sőt egy délibáb miatt tévesen a Budapest-fokot is. Az, hogy két év alatt csak egy embert veszítettek el, a misszió egyetlen magyar résztvevőjének, Kepes Gyula hajóorvosnak volt köszönhető, aki tokaji aszúval, citromlével és káposztával védte társait a skorbut ellen.
Viktor Barricklow lenyűgöző videóban kalauzolja körbe a nézőket az isten háta mögötti Amundsen–Scott állomáson, ahol mínusz 60 fok van, és fél évig tart a sötétség.
Egy kutatócsoport arra készül, hogy lemerül egy több mint száz méterrel az óceánfenék alá nyúló kék lyuk, a Green Banana Hole aljára, és megvizsgálja, mi folyik a különös kémiai tulajdonságokkal rendelkező mélyedésekben, amelyekről feltételezik, hogy barlangrendszert alkotnak az óceán alatt.
Elméletben már Arisztotelész is rájött, hogy az Északi-sarkot ellensúlyoznia kell valaminek, de 1820-ig kellett várni arra, hogy az emberek megtudják, mit rejt az Ismeretlen Déli Föld néven megjelölt terület. 200 éve fedezték fel az Antarktiszt.
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
A film nem csak a producereket ejtette zavarba: a kritikusok vagy az Expedíció mély „metafizikai” üzenetét dicsérték, vagy az egészet egy gyönyörű kamunak titulálták. De mi az a filozófiai probléma, ami a film „metafizikai” „üzenetét” alkotja?
Alex Garland újra megmutatta, hogy a sci legalább olyan fontos tud lenni, mint a fi – az Expedíció úgy próbál végig a tudomány közelében maradni, hogy közben az Alien-kottából játszik, és még a természetfelettibe is belekóstol.