Ma van a víz világnapja, idén a felszín alatti vizeket ünnepeljük
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A felszín alatti vízkészlet megóvása mindenkinek jó: ez táplálja a természetes vizes élőhelyeket, és innen származik az ivóvíz java része is. Európában a lakosság 75 százalékának vízellátása a felszín alatti víztől függ, ha pedig ezzel valami baj történik, az nem csak most, hanem akár több generációval később is súlyos problémákat okozhat, ezért is fontos a vízkészlet védelme.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a már szennyezett vizet nem lehet tökéletesen megtisztítani, illetve azt is, hogy a talajba került szennyező anyagok még tisztítás után is tovább mérgezik a vízkészletet, ezért célszerű a megelőzésre koncentrálni. A vízkészlet a csapadékból származik, ezért aszályos időszakokban kevesebb is található belőle, ezért a szennyezés megelőzése mellett az ENSZ a víztakarékosság fontosságára is felhívja a figyelmet.
A pazarlás a legnagyobb gond
Az UNESCO 2022-es vízügyi jelentése szerint ugyan a klímaváltozás is fenyegeti a föld alatti vízkészletet, a legnagyobb problémát mégis a pazarlás és a felelőtlen vízgazdálkodás jelenti. Audrey Azoulay, az UNESCO főtitkára szerint a döntéshozók többsége sincs tisztában ezeknek a készleteknek a fontosságával, ezért a megóvásukért sem tesznek eleget.
A vízkészletre leselkedő egyik legnagyobb veszély a mikroműanyagok terjedése. Az még nem egészen tisztázott, hogy pontosan mekkora veszélyt jelent a műanyagfogyasztás az emberre, de egyre inkább úgy tűnik, hogy jót biztosan nem tesznek. A műanyagbevitelhez nem is kell különösebben megerőltetnünk magunkat, elég levegőt venni vagy vizet inni, így is negyed kilónyit fogyaszt el egy ember átlagosan évente, de a kibocsátás csökkenthető. Valahogy a bevitel is: az egyik fő mikroműanyagforrás a palackozott italok fogyasztása, egyúttal a palackok jelentik a legnagyobb szennyezést is.
Palackos helyett igyál csapvizet!
Magyarország palackfogyasztásból nagyhatalomnak számít: 2017-ben itt vásárolták a legtöbb palackos italt, és itt volt a legmagasabb az egy főre jutó egyszer használatos italcsomagolás-hulladék mennyisége is (évi 186 darab). Évente másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba Magyarországon, ennek a mennyiségnek pedig mindössze 30 százalékát hasznosítják újra, a maradék a szemétben, lerakókban, égetőkben, rosszabb esetben folyómedrekben vagy a természetben végzi.
Magyarország a Föld országaihoz képest kivételes helyzetben van: egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik, minden településen van vezetékes ivóvíz, és a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya minden megyében 90 százalék feletti. A kivételes vízügyi helyzet ellenére a magyarok 27 százaléka egyáltalán nem fogyaszt csapvizet, mikroműanyag szempontjából pedig a palackozott italok fogyasztásával lényegesen több mikroműanyagot visz be a szervezetébe, mint a csapvízzel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Egy ember átlagosan negyed kiló műanyagot fogyaszt el évente
Heti öt gramm a műanyag fejadagja a WWF szerint, vagyis egy hét alatt körülbelül egy bankkártyányi műanyagot visz be a szervezetébe egy ember a táplálékkal.
Az ivóvíz is tele van műanyaggal, de azt még nem tudjuk, hogy ez baj-e
A WHO megvizsgálta, hogy árt-e nekünk, ha műanyagot iszunk. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem nagyon, de további kutatásokra van szükség.
A Google 120 százalékkal pótolná a működése során felhasznált víz mennyiségét
A vállalás szerint a techcégnél 2030-ig globálisan áttérnek arra, hogy nem ivóvízzel hűtik a szervereket, az irodákban pedig csapadékvizet használnak a vécék öblítésére és öntözésre is.
