Sóval hintik be a felhőket az esőfakasztás reményében az Egyesült Arab Emírségek fölött

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Föld egyik legforróbb térségében új technológiákat vetnek be a példátlan mértékű aszály enyhítésére. A növekvő népességszám és a turisták számának emelkedése ugyanis fokozza a vízigényt, miközben a rendelkezésre álló vízkészlet folyamatosan csökken az éghajlatváltozás következtében. Az Egyesült Arab Emírségek eddig főképp a költséges sótalanító technológiára támaszkodott, és tengervízből állított elő ivóvizet, most ezt egészítenék ki további eljárásokkal, írja a Reuters.

Az új módszerrel sótartályokat helyeznek el repülőgépeken, majd a megfelelő pillanatban irányítják őket a potenciális esőfelhők felé. A pilóták feladata, hogy a nanoméretű részecskékre aprított sót eljuttassák a felhőkbe, a meteorológusoké pedig, hogy megtalálják azokat a felhőket, amelyekből csapadékra számíthatnak. A sószemcsék serkentik a kondenzációs folyamatot, és szerencsés esetben elég nagy cseppek képződnek ahhoz, hogy utána eső formájában a földre hulljanak. A sikeres sózásnak köszönhetően több eső préselhető ki egy-egy esőfelhőből, mint az eljárás nélkül.

A megfelelő felhőkbe juttatott sószemcsékkel növelhetik a kondenzáció mértékét, és nagyobb esőcseppek képződhetnekFotó: MARWAN NAAMANI/AFP

Az esőszabályozás az Egyesült Arab Emírségekben kiemelt terület, mivel a térségben az éves átlagos csapadékmennyiség jócskán 100 milliméter alatt marad. Ehhez társul az emelkedő középhőmérséklet és a növekvő vízigény, amelyek együttesen sürgetik a sikeres beavatkozási lehetőség megtalálását.

A Reuters riportja kitér arra is, hogy a folyamatban alkalmazott repülőgépek kibocsátása elhanyagolható a kereskedelmi repülés emissziójához viszonyítva, valamint a légkörbe jutó sószemcsék sem jelentenek veszélyt a környezetre.

Azonban az esőfelhők megléte bizonytalan, a szükséges ivóvíz biztosítására ellenben stabil megoldást kell alkalmaznia az Egyesült Arab Emírségeknek. Ezt jelenleg a tengerparton telepített sótalanító üzemek jelentik, amelyből hetvenet üzemeltetnek, és ezek adják a monarchia ivóvízkészleteinek 42 százalékát. Ahhoz viszont, hogy a sótalanító üzemek ne csak hatékonyak, hanem a környezetre is biztonságosak legyenek, elengedhetetlen a megbízható modern technológia és a telepítés során a tengeri élőhelyek védelme. 

A szárazság világszerte komoly problémákat okoz, az aszály rontja a terméshozamokat és több helyen az energiatermelés is veszélybe került. Magyarországon a tavak élővilágát és a folyókat is megviseli a szárazság.

Kiszáradhat-e a Balaton? Folytatódnak a Qubit interaktív tudományos estjei, a Lájvok. Szeptember eleji eseményünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Lesz mellé zene, bár és tudományos csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, a Fb-eseményt pedig itt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: