A Föld egyik legforróbb térségében új technológiákat vetnek be a példátlan mértékű aszály enyhítésére. A növekvő népességszám és a turisták számának emelkedése ugyanis fokozza a vízigényt, miközben a rendelkezésre álló vízkészlet folyamatosan csökken az éghajlatváltozás következtében. Az Egyesült Arab Emírségek eddig főképp a költséges sótalanító technológiára támaszkodott, és tengervízből állított elő ivóvizet, most ezt egészítenék ki további eljárásokkal, írja a Reuters.

Az új módszerrel sótartályokat helyeznek el repülőgépeken, majd a megfelelő pillanatban irányítják őket a potenciális esőfelhők felé. A pilóták feladata, hogy a nanoméretű részecskékre aprított sót eljuttassák a felhőkbe, a meteorológusoké pedig, hogy megtalálják azokat a felhőket, amelyekből csapadékra számíthatnak. A sószemcsék serkentik a kondenzációs folyamatot, és szerencsés esetben elég nagy cseppek képződnek ahhoz, hogy utána eső formájában a földre hulljanak. A sikeres sózásnak köszönhetően több eső préselhető ki egy-egy esőfelhőből, mint az eljárás nélkül.

Az esőszabályozás az Egyesült Arab Emírségekben kiemelt terület, mivel a térségben az éves átlagos csapadékmennyiség jócskán 100 milliméter alatt marad. Ehhez társul az emelkedő középhőmérséklet és a növekvő vízigény, amelyek együttesen sürgetik a sikeres beavatkozási lehetőség megtalálását.

A Reuters riportja kitér arra is, hogy a folyamatban alkalmazott repülőgépek kibocsátása elhanyagolható a kereskedelmi repülés emissziójához viszonyítva, valamint a légkörbe jutó sószemcsék sem jelentenek veszélyt a környezetre.

Azonban az esőfelhők megléte bizonytalan, a szükséges ivóvíz biztosítására ellenben stabil megoldást kell alkalmaznia az Egyesült Arab Emírségeknek. Ezt jelenleg a tengerparton telepített sótalanító üzemek jelentik, amelyből hetvenet üzemeltetnek, és ezek adják a monarchia ivóvízkészleteinek 42 százalékát. Ahhoz viszont, hogy a sótalanító üzemek ne csak hatékonyak, hanem a környezetre is biztonságosak legyenek, elengedhetetlen a megbízható modern technológia és a telepítés során a tengeri élőhelyek védelme.

A szárazság világszerte komoly problémákat okoz, az aszály rontja a terméshozamokat és több helyen az energiatermelés is veszélybe került. Magyarországon a tavak élővilágát és a folyókat is megviseli a szárazság.

Kiszáradhat-e a Balaton? Folytatódnak a Qubit interaktív tudományos estjei, a Lájvok. Szeptember eleji eseményünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Lesz mellé zene, bár és tudományos csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, a Fb-eseményt pedig itt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Megvan a megoldás az ivóvízhiányra, már csak zölddé kell varázsolni a technológiát

Bodnár Zsolt gazdaság 2019. október 26.

A Földet ivóvízhiány fenyegeti, miközben a bolygó 70 százalékát víz borítja – ennek túlnyomó része azonban ihatatlan sós víz. Ezt a problémát igyekeznek egyre több helyen sótalanító üzemekkel megoldani, amik viszont újabb környezeti problémákat vetnek fel.

Hogyan csináljunk esőt?

Dippold Ádám majom 2022. augusztus 11.

Ha nincs kéznél varázsló, segít a kovakő, a lábas, a vesszőnyaláb, az ostor kővel a végén, a fenyőliget vagy a jól bevált esőtánc. Hasznos tippek, trükkök, praktikák aszály idejére.

Levegőből készít ivóvizet a Google legújabb találmánya

Bodnár Zsolt tudomány 2021. október 28.

Az Alphabet kísérleti műhelye, az X prototípusa néhány napelem és ventilátor segítségével lecsapolja a légköri levegő nedvességtartalmát, és így egy nap alatt 3,6 liter tiszta ivóvizet tud létrehozni szinte a semmiből. A szokásoktól eltérően, a vízválságra való tekintettel nyilvánosságra is hozták a készülék előállításához szükséges szoftveres és hardveres adatokat.