Egy szeptember 22-én a Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent kutatás tárja fel a Föld tavainak színváltozása és a klímaváltozás közötti kapcsolatot. A kutatók a levegő hőmérséklete, a páratartalom, a tó mélysége, illetve elhelyezkedésének tengerszint feletti magasságát is kapcsolatba hozzák a tó színével, amelyet nemcsak ezek a tényezők befolyásolnak. A természetes vizek színét meghatározzák a benne élő algák és az üledék mennyisége is, írja az IFL Science.

A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem munkatársai 2013 és 2020 között több mint 85 ezer tavat és víztározót figyeltek meg műholdfelvételeken, különös tekintettel a színváltozásukra, amit egy interaktív térképen összesítettek.

A kék színű tavak általában mélyebbek és csapadékosabb régiókban helyezkednek el, mint a zöldes barnás színűek. Utóbbiak a szárazabb területeken a kontinensek belsejében vagy partok mentén találhatók. A kékes színű tavak a világ tavainak kevesebb mint egyharmadát teszik ki, állományuk pedig a klímaváltozás hatására folyamatosan csökken a felmérések szerint.

Ennek elsődleges oka a kutatók szerint az algásodás és algavirágzás, ami a globális felmelegedés miatt egyre inkább jellemzővé válik a kék vizekben is. A mikroszkopikus méretű algák felszaporodása megváltoztathatja egy tó szinte teljes víztömegének színét, a melegebb vizekben pedig ez könnyebben megvalósul. Hasonló tapasztalható egyébként időről időre a Balatonban is.

Az algásodás nem csak esztétikai szempontból jelent problémát. Bár a turisztikai értékét is visszavetheti egy tónak, alapvetően ez az ökológiai problémáknak csak a kezdete. A színváltozás a tó ökoszisztémájának jelentős megváltozását jelenti, ami kihat a benne élő fajokra is. Megváltozik a víz minősége, a kutatók szerint még az is előfordulhat, hogy időnként használhatatlanná válik egy-egy tó vize a zöldülés miatt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az energiaellátást is veszélyezteti az elmúlt 500 év legsúlyosabb aszálya Európában

Bodnár Zsolt gazdaság 2022. augusztus 29.

A vízerőművek tározói kiszáradnak, az atomerőművek hűtővizét szolgáltató folyók és tavak túlmelegszenek, de még a napelemek sem működnek a korábbi hatékonysággal az extrém hőségben. Európában sok áramot termelnek vízenergiával, ezért most mindenki a csapadékos őszben reménykedik.

Algásodik a Balaton, de ez még nem invázió

Vajna Tamás tudomány 2020. július 15.

Az Ökológiai Kutatóintézet munkatársai július 13-án vettek mintát a magyar tengerből. Kiderült, hogy az algák mennyisége a part mentén a nyílt vízinek közel háromszorosa volt.

A floridai csatornákba menekültek a cápák a mérgező tengeri algavirágzás elől

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. augusztus 6.

Az idei vörösalga-virágzási szezonban már 800 tonna hal pusztult el. A veszélyes idegmérget kibocsátó algák rengeteg tápanyaghoz jutottak egy floridai erőműbaleset után, aminek most a szó szoros értelmében a cápák isszák meg a levét.