Egy szeptember 22-én a Geophysical Research Letters folyóiratban megjelent kutatás tárja fel a Föld tavainak színváltozása és a klímaváltozás közötti kapcsolatot. A kutatók a levegő hőmérséklete, a páratartalom, a tó mélysége, illetve elhelyezkedésének tengerszint feletti magasságát is kapcsolatba hozzák a tó színével, amelyet nemcsak ezek a tényezők befolyásolnak. A természetes vizek színét meghatározzák a benne élő algák és az üledék mennyisége is, írja az IFL Science.

A Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem munkatársai 2013 és 2020 között több mint 85 ezer tavat és víztározót figyeltek meg műholdfelvételeken, különös tekintettel a színváltozásukra, amit egy interaktív térképen összesítettek.

A kék színű tavak általában mélyebbek és csapadékosabb régiókban helyezkednek el, mint a zöldes barnás színűek. Utóbbiak a szárazabb területeken a kontinensek belsejében vagy partok mentén találhatók. A kékes színű tavak a világ tavainak kevesebb mint egyharmadát teszik ki, állományuk pedig a klímaváltozás hatására folyamatosan csökken a felmérések szerint.

Ennek elsődleges oka a kutatók szerint az algásodás és algavirágzás, ami a globális felmelegedés miatt egyre inkább jellemzővé válik a kék vizekben is. A mikroszkopikus méretű algák felszaporodása megváltoztathatja egy tó szinte teljes víztömegének színét, a melegebb vizekben pedig ez könnyebben megvalósul. Hasonló tapasztalható egyébként időről időre a Balatonban is.

Az algásodás nem csak esztétikai szempontból jelent problémát. Bár a turisztikai értékét is visszavetheti egy tónak, alapvetően ez az ökológiai problémáknak csak a kezdete. A színváltozás a tó ökoszisztémájának jelentős megváltozását jelenti, ami kihat a benne élő fajokra is. Megváltozik a víz minősége, a kutatók szerint még az is előfordulhat, hogy időnként használhatatlanná válik egy-egy tó vize a zöldülés miatt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: