A CNN szerint Karikó Katalinnak is kijárna egy Nobel-díj

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Tavaly David Julius és Ardem Patapoutian vehette át az orvosi Nobel-díjat a hőérzet és a tapintás receptorainak felfedezéséért, pedig sokan Karikó Katalint és kutatótársát, Drew Weissmant is esélyesnek tartották a díjra az mRNS-alapú vakcinatechnológia kifejlesztéséért. A Nobel-szezon közeledtével a CNN pénteki cikkében esélylatolgatás helyett arra mutatott rá, hogy nem csupán az orvosi Nobel-díjjal, hanem a fizikai és a kémiai elismeréssel is férfiakat tüntettek ki tavaly, pedig számos briliáns női rászolgált a díjra – köztük Karikó is.

Egy májusban közzétett tanulmány szerint a Nobel-díjasok mindössze 3 százaléka nő, és az elismerés története során eddig egyetlen nem fehér bőrű női díjazottat ismertek el munkásságáért. Azt, hogy a tavalyi nyertesek között is csak férfiakat találunk, akár a tudományban megbúvó, rendszerszintű előítéletek bizonyítékaként is lehetne értelmezni: egy júniusban közzétett kutatás szerint a nők tudományos munkáját kevésbé ismerik el, egy másik pedig azt mutatta meg, hogy annak ellenére, hogy egyre több nő vesz részt tudományos munkában, kevesebbszer találunk női vezető szerzőt a publikációk szerzői között. 

Anomália egy pozitív trendben

Mások inkább úgy vélik, hogy a tavalyi Nobel-díjak nemi aránya anomália volt egy alapvetően pozitív trendben, és arra vezethető vissza, hogy a Nobel Bizottság általában olyan tudományos eredményeket díjaz, amelyek akár három-négy évtizeddel is korábban történhettek – akkor pedig sokkal kevesebb nő volt vezető pozícióban a tudományos világban. 

David Pendlebury, a Clarivate Analytics egyik vezető elemzője, aki azzal foglalkozik, hogy a tudományos eredmények idézettségét vizsgálja, ami a Nobel-díj egyik előrejelzője, a CNN-nek azt mondta, két évtizeddel ezelőtt nagyon ritkán talált olyan tudósnőt, akinek idézettségi adatai alapján valószínűsítette volna, hogy odaítélhetik neki a Nobelt, ahogy azonban egyre közelebb érünk a jelenhez, egyre több nőt találunk a legmagasabb presztízsű kutatók között. Emiatt Pendlebury úgy vélte, a Nobel-díjat egészen biztosan egyre több nő veheti majd át, és a díjazottak földrajzi elhelyezkedése is sokkal diverzebbé válik.

Esélyes kutatónőkből nem lenne hiány

2020-ban két nő, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna nyerte a kémiai Nobel-díjat a CRISPR/Cas-9 génszerkesztési módszer kifejlesztéséért, Andrea Ghez csillagászt pedig kutatótársaival a fekete lyukak feltárásáért tüntették ki a fizikai Nobel-díjjal.

Tavaly nagyon sokan számítottak arra, hogy Karikó és kutatótársa, Drew Weissmann veheti át a legrangosabb tudományos elismerést, mivel a páros elnyerte a 2021-es Lasker-DeBakey Klinikai Orvoskutatási Díjat, ami 250 ezer dolláros honoráriummal jár, néhány héttel korábban pedig a tudomány Oscarjának számító, 3 millió dollárral járó élettani Breakthrough-díjat. A CNN Karikó mellett még négy olyan kutatónőt emelt ki, akinek igazán kijárna már egy Nobel-díj.

Mary-Claire King, a Washingtoni Egyetem genomikai tudományokkal és orvostudománnyal foglalkozó professzora, kutatásai során ő fedezte fel a BRCA1 gén mutációjának szerepét a mell- és petefészekrák kialakulásában. Az északír fizikus, Jocelyn Bell Brunell a pulzár felfedezéséhez járult hozzá a Cambridge-i Egyetem posztgraduális hallgatójaként, azonban 1974-ben tanárát, Antony Hewish-t tüntették ki az elismeréssel.

Carolyn Bertozzi, a Stanford Egyetem professzorának neve szintén felmerülhet a Nobel Bizottság tagjaiban. A bioortogonális kémia területén dolgozó kutatónő azt igyekszik megérteni, miért vannak cukorral bevonva a sejtek, és hogyan járulnak hozzá ezek a cukormolekulák a daganatok, a gyulladások és a bakteriális fertőzések kialakulásához. Bertozzi idén nyerte el a Wolf-díjat. Végül Marilyn Hughes Gastont említi a lap, aki az örökletes sarlósejtes vérszegénység kutatásának szentelte életét. Ő 1986-ban publikálta annak az úttörő kutatásnak az eredményét, amellyel bizonyította, hogy hosszú távú penicillin-kezeléssel gyógyíthatók a sarlósejtes vérszegénységből származó vérmérgezéses fertőzések. Ő az első fekete nő, akit kineveztek az Egyesült Államok egészségügyi alapellátási hivatalának élére.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: