Karikó Katalinék szabadalma tehet keresztbe a Moderna perének, amit a Pfizer-BioNTech ellen indított
Az mRNS-oltások és -terápiák fejlesztésével foglalkozó amerikai biotechnológiai vállalat, a Moderna augusztus végén beperelte a szintén amerikai Pfizert és a német BioNTech-et, amiért az egymással szövetségben álló két cég – a Moderna állítása szerint – 2010 és 2016 között megsértette az mRNS-technológiára vonatkozó szabadalmait.
A Moderna közleményében nem finomkodott a massachusettsi bíróságnak és a düsseldorfi helyi bíróságnak benyújtott keresetéről: azt állítja, hogy a Pfizer és a BioNTech egészen egyszerűen lemásolta a technológiáját, és azt továbbra is engedély nélkül használja a Pfizer-oltásként ismert mRNS-vakcinája létrehozásához.
A BioNTech még aznap rövid közleményben reagált a Moderna bejelentésére. Azt állítják, hogy munkájuk eredeti, és erőteljesen elutasítanak minden szabadalomsértésre utaló vádat. A német vállalat szerint – amelynek Karikó Katalin 2019-től idén szeptember végéig a vezető alelnöke – sajnálatos, de viszonylag gyakran előfordul, hogy más vállalatok egy sikeres termékkel szemben szabadalomsértési vádakat hoznak fel.
Attól nem kell tartani, hogy a per a Pfizer jelenlegi, vagy a hamarosan érkező, az omikronhoz igazított oltásának hozzáférhetőségét veszélyeztetné. A Moderna az életmentő oltások elérhetőségének garantálására hivatkozik, amikor nem az oltás forgalmazásának megállítását, hanem anyagi kompenzációt szeretne. A vállalat korábbi ígéretével összhangban ez nem vonatkozik a 92 alacsony és közepes jövedelmű országba irányuló eladásokra, ugyanakkor a Pfizer-BioNTech vakcináját elsősorban fejlett ipari demokráciák, mint az Egyesült Államok, az EU tagállamai, Kanada, Ausztrália és Japán vásárolták meg nagy számban.
Egy kulcsfontosságú módosítás, amitől sokkal jobb lett az mRNS-vakcina
A Moderna közleményében azzal érvel, hogy amikor a covid megjelent, sem a Pfizer, sem a BioNTech nem rendelkezett hozzájuk hasonló tudással a fertőző betegségek elleni mRNS-vakcinákról, és tudatosan az általuk kijárt utat követték. A cég szerint a két rivális a négy vakcinajelölt közül végül éppen azt választotta, amely a Moderna oltásban is megtalálható mRNS-módosítást tartalmazza.
Ez a nukleotidokból álló hírvivő RNS (mRNS) esetén egy uridin nukleozid kissé kémiailag módosított, pszeudouridin nukleozidra való cserélését jelenti, amely a természetben szinte minden sejt majdnem minden RNS molekulájában előfordul. A módosítás célja, hogy az mRNS-oltás vagy -terápia ne váltson ki nemkívánatos, a bejuttatott mRNS-t célzó immunválaszt, és a molekula stabilabb maradjon.
Az mRNS-vakcinákban ma használt N1-metil-pszeudouridin a normál pszeudouridines módosításhoz képest hatékonyabbá teszi az mRNS a vírus tüskefehérjéire való lefordítását. A Moderna munkatársai azt állítják, hogy a közleményben konkrétan meg nem nevezetett pszeudouridines kémiai módosítást ők kezdték el fejleszteni 2010-ben, és klinikai vizsgálatokban 2015-ben elsőként igazolták a működését.
Karikó Katalin 2021 októberében a Nature Reviews Immunology szakfolyóiratban megjelent cikkében idézte fel, miként ébredt rá kollégáival az uridin megváltoztatásának fontosságára. Egy 2005-ben közölt kutatásukban fedezték fel, hogy az uridin pszeudouridinre cserélése immunológiai szempontból kedvezőbb, majd később, 2008-ban és 2012-ben megjelent kutatásaikban igazolták, hogy a pszeudouridines mRNS ideális molekula a fehérjeterápiákhoz.
Mint Karikó írja, ezekkel párhuzamosan az mRNS-platformot oltásfejlesztési szempontból is vizsgálták. Előre jelezték, hogy a vírus antigénjeit (mint a koronavírus tüskefehérjéje) kódoló, uridintartalmú mRNS ideális lesz az oltásfejlesztéshez, de eközben kiderült, hogy a módosított uridint tartalmazó mRNS még jobb erre a célra. Ezen eredményeiket Pardi Norbert, Karikó Katalin, Drew Weissman és kollégáik 2017-ben, a Nature-ben közölték. Karikó és Weissman 2006-ban nyújtotta be a pszeudouridines mRNS-terápiára vonatkozó két szabadalmát, és azokat 2014-ben, illetve 2015-ben kapták meg. A Science augusztus végi megkeresésére válaszul mindketten úgy érveltek, hogy 2014-ben megítélt szabadalmuk benyújtása 6 évvel előzte meg a Modernáét.
A Science-nek nyilatkozó, biotechnológiai ügyekre specializálódott szabadalmi ügyvéd, Kevin Noonan szerint a Moderna állításait a korábbi szabadalom gyengíti, de nem érvényteleníti teljesen. Az mRNS terápiás felhasználásához vezető út, amint azt a Nature tavaly összefoglalta, több száz kutató évtizedeken keresztül folytatott munkáján alapszik. A 2010 szeptemberében alapított Moderna megpróbálta akkortájt a Karikóhoz és Weissmanhoz köthető pszeudouridines szabadalmat licenszelni, de lekésett róla, mert azt 2010-ben a Pennsylvaniai Egyetem (ahol Karikó 1989 óta dolgozik) egy laboratóriumokat ellátó cégnek, a Cellscriptnek ítélte meg 300 ezer dollárért. A Moderna és a Pfizer-BioNTech azóta több száz millió dollárt fizetett a CellScriptnek licenszdíjként az mRNS-vakcináik miatt.
Rengeteg más kifogása is van a Modernának
A Moderna keresete a pszeudouridin-módosítás mellett az mRNS lipid nanorészecskékbe való csomagolását is kifogásolja, illetve azt állítja, hogy az ő kutatói találták fel az mRNS-vakcinák specifikusan béta koronavírusok elleni felhasználását, a MERS elleni kísérleti vakcinájukkal. Ebbe a víruscsoportba tartozik a MERS mellett a SARS és a SARS-CoV-2, illetve két náthakoronavírus, az OC43 és a HKU1 is. Noonan a Science-nek ezeket a vádakat részleteik ismeretében rendkívül tágnak nevezte.
A Science által összegzett iparági vélemények szerint a Moderna célja mindezzel nem feltétlenül a covidjárvány alatti nyereségének további növelése, hanem inkább a jövőbeli mRNS-vakcinákból megszerzendő bevételeinek garantálása lehet. Ugyanakkor a Bloomberg szakértői szerint, ha a Moderna megnyeri a pert, potenciálisan 5 százalék körüli jogdíjhoz juthat a Pfizert eddigi és jövőbeli covidvakcináinak eladásai után.
Noonan szerint két lehetőség van. Elképzelhető, hogy gyorsan megoldódik az ügy egy egyszerűsített, inter partes review-nak nevezett folyamattal, amely feltárná, hogy van-e alapja a Moderna állításainak. A másik lehetőség, hogy sok szabadalmi ügyhöz hasonlóan több évre is elhúzódik a jogi folyamat. Inkább utóbbi verziót tartja valószínűnek a Science weboldalán megjelent blogposztjában Derek Lowe gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó szerves kémikus. Lowe úgy véli, ez egy elhúzódó, lassan haladó és bonyolult ügy lesz, amely sok szabadalmi ügyvédet lát majd el munkával a következő években.
Ettől még ősszel jönnek az új emlékeztető oltások
A Moderna által indított szabadalmi háború nem érinti sem a jelenlegi, sem a hamarosan érkező emlékeztető (booster) mRNS-oltások elérhetőségét. Ezek a covidjárvány során az első frissített vakcinák, amelyek kissé jobb védelmet adnak az eredeti oltásokhoz képest az omikronos fertőzés vagy betegség ellen, de nagyjából hasonlóan magas hatásossággal védenek a kórházi kezelést igénylő megbetegedéssel szemben.
Ez arra vezethető vissza, hogy a súlyos megbetegedés kialakulását megelőző védelemhez fontos, az adaptív immunválaszban részt vevő T-sejteket kevéssé tudják kicselezni a vírus tüskefehérjéjének változásai. A járvány 2019 végi kezdete óta létrejött variánsok – különösen a BA.4/5 – viszont egyre nehezebb feladat elé állítják az eredeti, vuhani változaton alapuló vakcina által indukált neutralizáló antitesteket.
Augusztus 31-én az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatal (FDA) jóváhagyta az Pfizer-BioNTech és a Moderna új boostereinek felhasználását, amelyet egy nappal az amerikai járványügyi hatóság (CDC) is megerősített. Előbbi 12 éves kortól, utóbbi 18 éves kortól használható emlékeztető oltásként annak, aki már megkapta első oltásait a járvány alatt.
A Pfizer-BioNTech az Egyesült Államokban jóváhagyott 30 mikrogrammos, kétkomponensű emlékeztető oltása 15 mikrogrammnyit tartalmaz az eredeti vuhani vírus tüskefehérjéjét kódoló mRNS-ből, és ugyanennyit a BA.4/BA.5 variánsok tüskefehérjéjét kódoló mRNS-ből. A Moderna boostere ezzel szemben egy 50 mikrogrammos, szintén kétkomponensű vakcina, amelyben 25-25 mikrogrammos megoszlásban található meg az eredeti és BA.4/BA.5 tüskefehérjéjének kódja.
Az európai gyógyszerügynökség (EMA) szeptember 1-én javasolta a Moderna és a Pfizer frissített emlékeztető oltásainak engedélyezését. Ezek ugyanakkor nem az USA-ban elfogadott, legújabb fejlesztésű vakcinák, hanem az omikron tavaly decemberben megjelent BA.1 változatát és az eredeti vuhani vírust együttesen célzó mRNS boosterek, amelyekről június végén írtunk részletesebben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
