Leonardo da Vinci DNS-ét találhatták meg reneszánsz műtárgyakon
A nagyon finom eljárással vizsgált műtárgyakon a művész származására utaló Y-kromoszómás DNS-szekvenciák mellett árulkodó növényi maradványok is felbukkantak.
A nagyon finom eljárással vizsgált műtárgyakon a művész származására utaló Y-kromoszómás DNS-szekvenciák mellett árulkodó növényi maradványok is felbukkantak.
Carlo Crivelli nem lett akkora nagyágyú, mint az itáliai reneszánsz híresebb képviselői, viszont mindenki másnál jobban festett uborkát. Adódik a kérdés: de miért?
Félmillió dollárt költöttek szakértőkre, most mégis egy gép azonosította 96 százalékos bizonyossággal, hogy az angol régiségboltban vásárolt képet valójában a reneszánsz művész alkotta. A hitelesített festmény értéke így több százmillió dollárra rúghat.
A reneszánsz polihisztor jegyzetei között találtak rá olyan kísérletek leírására, amelyekben da Vinci összefüggést talált a gravitáció és a gyorsulás között – Galileit, Newtont és Einsteint is megelőzve.
A Firenzében máig játszott reneszánsz futball, a calcio fiorentino az ókori görög episzkürosz és a római harpasztum egyenes ági leszármazottja, és nem ismer kegyelmet.
Az első nyomtatott szakácskönyv 1474-ben jelent meg Rómában, és legalább annyit megtudunk belőle a szerző, Bartholomaeus Platina koráról és baráti köréről, mint a korabeli gasztronómiáról és dietetikáról. De meg lehet enni, amit Platina kotyvasztott? És azt, amit a könyv alapján mi? Kipróbáltuk.
Waldemar Januszczak műkritikus szakmájának rajongott vagy utált, de mindenképpen meghatározó fenegyereke, akinek dokumentumfilmjeiben a legszikárabb művészettörténeti adat is színes-szagos élvezetté válik.
Olasz kutatók a firenzei mester fennmaradt cipőiből vontak le merész következtetéseket Michelangelo termetére nézve. Számításaik szerint a magassága nem érte el a 160 centimétert, de ez akkoriban nem volt olyan kirívó.
Befejezte tevékenységét az alapítvány, amely az elmúlt bő tíz évben mintegy kétezer elfeledett firenzei női alkotó művét kerítette elő paloták padlásairól és múzeumi raktárakból – a szuperhős nőket alkotó Artemisia Gentileschitől a tehetséges apácáig, Plautilla Nelliig.
Alig fél évezred után született újra Leonardo da Vinci önjáró szerkezete a párizsi Olasz Kultúrintézet legújabb kiállításán.
Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a nemi szervek keltették fel. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.