Baljós árnyékot vet az infláció az idei karácsonyra
„Küldetés teljesítve, mert már meg is vettem minden ajándékot karácsonyra (tudom, még korán van, de nem szeretném megvárni, hogy még magasabb legyen az infláció) és összesen 110 dollárt költöttem rá. Nem rossz!” – írta november 7-én, a Twitteren egy amerikai nő, akit az Ipsos vállalathoz tartozó, a fogyasztói szokásokat a mesterséges intelligencia segítségével elemző Synthesio idézett be kutatási jelentésében.
A Synthesio idén másodszorra adja ki éves jelentését az ünnepekhez tartozó vásárlási szokásokról, és arról, hogy miben reménykednek és mitől szoronganak az emberek az idei karácsony előtt. Kutatási eredményeik két forrásra támaszkodnak: a cég először az angol nyelvű közösségi médiában előforduló posztokat és kommenteket elemezte, majd ezt kiegészítették az Ipsos.digital tízezer válaszadó részvételével végzett felmérésével, amit 12 országban (Ausztráliában, Brazíliában, Chilében, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Szingapúrban, a Fülöp-szigeteken, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban) végeztek el. Ráadásul a kutatók most először alkalmazták a mesterséges intelligenciával működő témamodellezési trendfelderítő motort az online csetelések és a nyílt kérdésekre adott válaszok elemzésére és megjelenítésére.
Míg 2021-ben, a covid miatti lezárások idején még leginkább attól féltek az emberek, hogy nem érkezik meg időben az online megrendelt csomagjuk, és egy csomó területen áruhiány lesz, idén az elszállt költségek miatt szoronganak, de közben már nagyon várják az ünnepeket, mert végre nem Zoomon keresztül kell karácsonyozni – olvasható a kutatás legfontosabb megállapításait összefoglaló részből. Hetedik hónapja vezeti az infláció miatti stresszelés az aggodalmak listáját: az emberek 42 százaléka az áremelkedéseket jelölte meg a szorongásuk első számú okának – derül ki a Mi aggasztja a világot című októberi Ipsos-kutatásból. Míg a magyaroknál idén januárban még csak 26 százalék jelölte meg az első helyen az inflációt, ez az arány novemberben már 51 százalék volt.
Az infláció miatt nemcsak az ajándékokra, de a karácsonyi ünneplésre is kevesebb jut
Bár az emberek aggódnak az anyagiak miatt, már nagyon várják, hogy idén két év kihagyás után végre együtt ünnepelhessenek a családjukkal vagy a barátaikkal – derül ki már a Synthesio kutatásából – és azokban az országokban, ahol a covid miatti lezárások szigorúbbak voltak, még izgatottabban várják az ünnepeket.
Az emberek túlnyomó többsége, 87 százalékuk stresszel a növekvő költségek miatt, 55 százalékuk még a tavalyinál is jobban aggódik emiatt, és 47 százalékuk mondta azt, hogy az árak miatt nagyon más lesz az idei ajándékozás, sőt 43 százalékuk szerint az ünneplést is befolyásolják majd az elszállt árak. „Nem engedhetem meg magamnak a karácsonyi ajándékokat”, „Infláció az ünnepi szezonban”, csakhogy két tipikus megjegyzést idézzünk a Synthesio trendfelderítő elemzéséből, ahol azt nézték meg, hogy miről posztolnak leginkább az emberek az ünnepek előtt.
Az ünnepi vásárlással kapcsolatos infláció körüli kommentelgetések egy hónap alatt 35 százalékkal nőttek, de arra is sokan panaszkodnak a közösségi média platformjain, hogy az infláció miatt változtatniuk kell az ünnepi szokásaikon. Az emberek több mint fele, 56 százalékuk az akciókat lesi, különösen akkor, ha ennivalót vagy szórakoztatóelektronikai cuccokat akar venni, így aztán nem csoda, ha az ünnepek előtt az emberek egyharmada a Black Fridaytól várta azt, hogy ki tudja cselezni az áremelkedéseket.
Nálunk sem rózsásabb a helyzet, idén a magyarok 32 százaléka 35 ezer forintnál kevesebbet, 37 százaléka 35 és 75 ezer forint között tervez ajándékokra elkölteni, csupán egynegyedük engedheti meg magának, hogy 75 és 150 ezer forint között, alig 8 százalékuk pedig, hogy 150 ezer forintnál is többet költsön ajándékokra – derül ki az Offerista nem reprezentatív online felméréséből. A magyarok több mint felének ugyanannyi pénze van karácsonyi ajándékot venni, mint tavaly (igaz, ezt az összeget az infláció fel is emésztette), közel 30 százaléknak viszont kevesebb, és csak 16 százalék mondta azt, hogy idén több pénzt tud karácsonyra költeni – derül ki a felmérésből. A magyarokra is jellemző, hogy a külföldi karácsonyi vásárlókhoz hasonlóan előbb kezdik a vásárlást, mert 40 százalékuk így akarja szétteríteni a karácsonyra szánt büdzséjét.
Idén több az olyan ember, aki nosztalgiából újra a boltokban veszi meg a karácsonyi ajándékot
„Csak most jövök rá, hogy mennyire hiányzik, hogy a plázába menjek karácsonyi ajándékokat vásárolni”, „A nyüzsgés-forgás, amiről a dalokban is írnak. A tökéletes ajándékba botlás. Nem kell az internetet átkutatni” – idézik a kutatók a Twitteren posztolókat azzal kapcsolatban, hogy a csökkentett módú karácsonyozások után mennyire vágynak az emberek arra, hogy kimenjenek végre a lakásaikból, és a kedvenc hagyományaik szerint karácsonyi vásározhassanak.
Azokban az országokban – leginkább a Fülöp-szigeteken (44%), Brazília (37%), Spanyolország (34%) és Szingapúr (31%) –, ahol a leglelkesebbek az emberek a közelgő ünnepek miatt, többen vannak azok is, akik üzletekben vásárolnak. De a kutatásban résztvevő 12 ország lakóinak 23 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy idén több mindent boltokban szeretne megvásárolni, bár a 17 százalékuk épp csökkenteni akarja a bolti bevásárlást.
A latin országokban ruhát és ékszert szeretnek kapni karácsonyra az emberek
A legtöbben ruhát adnak ajándékba (45%), és a latin országokban, mint Brazíliában, Romániában, Spanyolországban és Chilében, az emberek több mint fele el is várja, hogy kapjon valamilyen ruhát vagy ékszert. A játékok után (35%) jönnek a szépségápolási cikkek (32%), az ételek és italok (30%), majd holtversenyben következnek az ajándékutalványok és az elektronikai cikkek, 28-28 százalékkal.
Bár az emberek jó része nem szereti az ajándékutalványokat, mert személytelennek és ötlettelennek tartja azokat (ezt különösen az idősebbek gondolják így), a gazdaságilag legfejlettebb országokban az ajándékutalványok a második legnépszerűbb árucikkek (USA: 43%, Franciaország: 40%, Ausztrália: 39%, Németország: 38%) – mint kiderült, az emberek azért szeretik őket, mert nem kell egy újabb értelmetlen és felesleges karácsonyi ajándékot a szekrény mélyére süllyeszteni, és még így is kevésbé személytelenek, mint ha pénzt kapnának.
Kemény év volt 2022
Árak ide, infláció oda, az emberek 85 százaléka izgatottan várja az ünnepeket, egyharmaduk még a tavalyinál is jobban. „A bulinak folytatódnia kell” – olvasható a Synthesio kutatásában, ebben pedig a fő hangadók a gazdagabb országok: a németek, az amerikaiak és a britek szerint is hiába a nagy drágulás, szerintük a költségek emelkedése nem lesz hatással az ünnepekre.
Még szerencse, mert ha épp nincs karácsony, elég borúsan látják az életet az emberek. Magyarország benne van abban a top 13 országban, ahol az infláció miatt aggódnak leginkább – derül ki az Ipsos kutatásból. Az aggodalomlista következő helyein a szegénység és társadalmi egyenlőtlenség (32%), a munkanélküliség (27%), a bűnözés és erőszak (26%), valamint a pénzügyi és politikai korrupció (26%) áll. A szorongások 18-as listáján az éghajlatváltozás áll a hetedik helyen, a koronavírussal kapcsolatos aggodalom viszont teljesen visszaesett 2020 óta: míg most a 18-ból a 13. helyen áll, idén februárban még ez volt a szorongás első számú forrása a világon.
A 64 százalékos általános globális elégedetlenséggel szemben a magyarok még nagyobb hányada, 84 százalékuk szerint nem tart jó irányba az ország – olvasható az Ipsos-jelentésben. Magyarországnál már csak három országban gondolják az emberek rosszabbnak a helyzetet: Peruban (89%), Argentínában (88%) és Dél-Afrikában (86%). Ráadásul Indonézia mellett (-12 százalékpont) egyedül nálunk volt kétszámjegyű a csökkenés a „jó irányba megy a gazdaság” állításra vonatkozó pontszámban: Magyarországon a korábbi időszakhoz képest 11 százalékponttal kevesebben gondolják azt, hogy jól mennének a dolgok.
És mégis, minden stressz ellenére, az emberek izgatottan várják a karácsonyt – derül ki a kutatásból –, még úgyis, hogy idén a legtöbb országban elmarad az ajándékdömping és a nagy dorbézolás.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: