Magyar Gyógyszerészi Kamara: Hosszú távon maradhat a gyógyszerhiány

– A kialakult helyzet akár hosszú távon is velünk maradhat – mondta a Qubitnek Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke a gyógyszerhiányról. Hankó szerint ebben több tényező is közrejátszik: egyrészt megmaradnak az energiaválság problémái, az ukrán-orosz háború által keltett helyzetből nem fogunk tudni egyszerűen kilábalni, döcögnek a főként Kínában és Indiában gyártott hatóanyagok ellátási útvonalai, és mivel egyre inkább koncentrálódott a világ gyógyszeripara, ha céggel vagy hatóanyaggal gond van, akkor az dominószerűen söpör végig az egész világon.

Ezek voltak múlt heti, a gyógyszerhiány okairól szóló cikkünk fő állításai is, amihez Hankó a magyar helyzetre reagálva hozzátette: ha globális problémák körvonalazódnak, a nagy nemzetközi gyártók mérlegelhetnek, melyik piacukat akarják elsődlegesen ellátni, és a magyar piac a kicsik közé tartozik. Az MGYK elnöke szerint további gond, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek ára 2007 óta lényegében változatlan, és az inflációt sem követi a rendszer.

A vény nélküli gyógyszereknél a kommunikáción kellene változtatni

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyógyszerhiányt részletező listáján, amit legutóbb múlt pénteken frissítettek, összesen 1550 hiányzó tétel szerepel, és több mint 400 az elmúlt évben került fel rá. Ezek között számos vény nélkül kapható, úgynevezett OTC (over the counter) gyógyszer szerepel, például a megfázásos és influenzaszerű tüneteket enyhítő ibuprofen vagy paracetamol tartalmú szer, amelyek a jelenlegi tridémia, vagyis influenza-, RSV- és covidjárvány idején nagyon hiányozhatnak a betegeknek.

Hankó elmondta: a hiányról érdemes objektíven és nem hangulatkeltő módon kommunikálni, viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni a televíziós gyógyszerreklámok és a gyógyszerek eladását serkenteni kívánó, elsősorban az árakciókat hirdető reklámok hatását. Ezek olyan egyszerű fogyasztási cikként mutatják be a gyógyszereket, amelyekhez fogyasztási élmény párosul, így nem csupán funkcionális igényt elégíthetnek ki. Ennek eredménye az MGYK elnöke szerint az, hogy a betegek megijednek, ha bizonyos márkák nem kaphatók a patikákban, pedig a vény nélküli szerek esetében nem lehet olyan szituációt elképzelni, amikor a gyógyszerész ne tudna alternatívát kínálni a betegnek, ami ugyanazzal a hatóanyaggal ugyanazt a célt el tudja érni. Hankó szerint ennek tudatosítása sok bosszúságtól megkímélhetné a betegeket.

A hiányzó vényköteles gyógyszereket ne írja fel az orvos

A vény nélkül kapható szereken kívül rengeteg antibiotikum hatóanyagot tartalmazó gyógyszer sem szerezhető be, például az amoxicillin nevű félszintetikus penicillin-származék, de akadozik a klonazepám hatóanyagú, szorongáscsökkentő szerek elérhetősége is, és az inzulinnal is akadnak problémák. Az RTL Klub január 21-i riportjából az derül ki, hogy a dániai székhelyű Novo Nordisk által gyártott, egyes típusú cukorbetegeknek felírt egyik injekciófajtából is hiány van, így helyettesítő gyógyszerrel kell pótolni.

Hankó szerint az is probléma, hogy a háziorvosok gyakran a patikákban nem kapható vényköteles gyógyszereket is felírják a betegeknek. Az MGYK elnöke szerint

„azt kell megoldani, hogy a vényt felíró orvos szoftverében jelen időben legyen ott, hogy az adott gyógyszer nem kapható, de helyette milyen alternatívákat írhat fel. Ha ezt meg tudjuk oldani, a betegek ellátását is biztosítani lehet, és sok bosszúságtól meg tudjuk őket kímélni. Mivel az éppen be nem szerezhető gyógyszerekről a gyártó vagy a forgalomba hozó szervezet az OGYÉI-t köteles értesíteni, innentől kezdve az a feladat, hogy az orvosnak láthatóvá válhasson a recept írásakor például az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), ami egyszerű informatikai feladat”.

Hankó hozzátette, hogy 2020 őszén erre vonatkozóan hivatalos javaslatot adott le az illetékes hatóságnak, de ezzel egyelőre nem történt semmi. „Lenne ennek olyan feltétele is, hogy az orvosi szoftverek rendszergazdáit kötelezni kellene arra, hogy naprakészen tartsák a programot, az orvosokat pedig arra, hogy ne csak a szoftvert, hanem annak folyamatos frissítését is vásárolják meg, vagy a szoftvergazda egyik akkreditációs feltételeként elő lehetne írni, hogy csak állandóan frissített programokat értékesíthetnek az orvosoknak” – mondta.

Nem egyértelmű, kire vonatkozik az extraprofitadó

Az európai körülményekhez képest Magyarországon további nehézségként csapódik le a gyógyszergyártókra a karácsony előtti estén kivetett extraprofitadó, amelynek értelmében a gyógyszerkészítmények és gyógyszeralapanyagok gyártói a többi szektorális extraprofitadóhoz hasonlóan árbevétel szerint meghatározott sávokban kénytelenek a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan különadózni. Az év végén megjelent adóteher befolyásolhatja a gyógyszerek elérhetőségét is.

Ehhez Hankó annyit tett hozzá, hogy a rendelet TEÁOR-számhoz köti az extraprofitadót, és ha egy gyógyszertári vállalkozás gyógyszergyártást tüntet fel a tevékenységei között, holott gyógyszergyártást ténylegesen nem is végez, akkor arra is vonatkozhat a rendelet, és az egyéb tevékenységéből származó bevétele után kell extraprofitadót fizetnie. A gyógyszertárakban viszont csak magistrális gyógyszerkészítés folyik: amikor például az orvos felír egy kenőcsöt, azt a patikus elkészíti a betegnek. E között és a gyógyszergyárak tevékenysége között a rendelet jelenleg az MGYK elnöke szerint nem tesz különbséget, így elméletileg lehetséges lenne, hogy nettó bevételük arányában ezeket a gyógyszertárakat is megadóztassák.

Hankó elmondta: „informális visszajelzést kaptunk arról, hogy a kormány érti a problémát, és meg fogja oldani, viszont fontos lenne, hogy ez májusig, a 2022. évi adóbevallási és befizetési kötelezettség határidejének lejártáig rendeződjön, hiszen, ha van olyan gyógyszertár, amelyik időközben észbe kapott és kivezettette tevékenységei közül a gyógyszergyártást, a tavalyi évre vonatkozóan még akkor is meg kellene fizetnie a különadót”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: