Mi okozza a gyógyszerhiányt, és mikor lesz vége?

Valóban gyógyszerhiány van Magyarországon? Hogy személyesen is megbizonyosodjunk róla, a múlt héten paracetamol-tartalmú, megfázás és felső légúti megbetegedések tüneteit csökkentő tablettákat és italporokat kerestünk a főváros gyógyszertáraiban és vidéken is – kevés sikerrel. A legtöbb patikában közölték, hogy az egyik legnépszerűbb italpornak számító Neocitran hónapok óta hiánycikk az egész országban, és nincs hír arról, a közeljövőben beszerezhető lesz-e. Egyetlen budai gyógyszertárban mondták, hogy előző nap nagyobb szállítmányt kaptak belőle, 1-2 másik gyógyszertárban pedig néhány darabbal találkoztunk. Más fajták tabletta formájában szórványosan elérhetőek voltak, a megfázás tüneteit csillapító italporok helyettesítőjeként viszont kétszer is gyógynövényes italport ajánlottak a patikusok a paracetamol-tartalmú szerek helyett.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy egyáltalán nem csupán a paracetamol vagy egyébként az ibuprofen hatóanyag-tartalmú, lázcsillapításra és a felső légúti betegségek tüneteinek enyhítésére használt, vény nélkül kapható gyógyszerekből van hiány. Rengeteg antibiotikum-hatóanyagot tartalmazó gyógyszer sem szerezhető be, például az amoxicillin nevű félszintetikus penicillin-származék, de akadozik a klonazepám hatóanyagú, szorongáscsökkentő szerek elérhetősége, és a gyerekeknek adható megfázás elleni pirulákból és oldatokból is hiány van, ahogy népszerű vitaminok és immunrendszert támogató cseppek sem kaphatók. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyógyszerhiányt részletező listáján, melyet legutóbb múlt pénteken frissítettek, összesen 1541 hiányzó tétel szerepel, több mint 400 az elmúlt évben került bele.

Eközben Müller Cecília országos tisztifőorvos múlt csütörtökön bejelentette, hogy járványos szintre emelkedtek az influenzaszerű és az RSV okozta megbetegedések Magyarországon. Az év első hetében csaknem 162 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel, közülük 19 ezer embernél a klinikai tünetek alapján influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak. A gyógyszerhiánnyal megfejelt influenza-RSV-covid betegséghármas nem csupán Magyarországot érinti, hanem számos más európai országot is.

Frusztrált betegek, évek óta megoldatlan gondok

Az Egyesült Királyságban odáig fajultak az indulatok, hogy egy beteg betörte egy gyógyszertár ablakát, egy másik pedig ütlegelni kezdte a gyógyszerészt, amikor az elmondta neki, hogy továbbra sem kapható náluk a cukorbetegségére szedett gyógyszer. A brit gyógyszertárak egyik érdekképviseleti szerve (Association of Independent Multiple Pharmacies) december elején nagyon aggasztónak nevezte az amoxicillin hiányát, mivel az országban megnövekedett a skarlátos és torokgyulladásos (Strep A) fertőzések aránya. Utóbbi több gyermek életét követelte a szigetországban. Németországban december végén az orvosi kamara elnöke a közösségi gyógyszerbolhapiacok ötletét vetette fel a probléma orvoslására, Görögországban pedig nemes egyszerűséggel exporttilalmat rendeltek el a gyógyszer-nagykereskedőknek bizonyos mennyiség alatt.

A gyógyszerhiány nem nevezhető új jelenségnek, az ellátásban évek óta vannak problémák: alapanyaghiány, gyártási, szállítási és raktározási gondok, adminisztratív problémák, piaci megfontolások és a megnövekedett kereslet mind-mind szerepelnek az OGYÉI listáján található okok között, ahol a hiánytermékek azonos hatóanyagú helyettesítőit és a más kiszerelésű termékeket is felsorolják.

Sokat rontott a helyzeten a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború. Ilaria Passarani, az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportjának (PGEU) főtitkára szerint az utóbbi 7-8 évben egyre csak gyülekeztek a fellegek a gyógyszerpiac egén, de a körülmények mellett a jelenlegi helyzethez alapvető iparági gondok vezettek. Az egyik fő ok a gyógyszergyártás globalizálódása: a becslések szerint Kínában és Indiában gyártják az aktív gyógyszerhatóanyagok 60-80 százalékát, és ez a mértékű piaci koncentráció óriási veszélyekkel jár. Ha bármelyik gyártónál gondok adódnak, azt az egész világ megérzi, és az egyes cégek dönthetnek úgy is, hogy bizonyos terméket kivezetnek a piacról, ha már nem érzik nyereségesnek a termelését.

Orosz-ukrán háború, infláció, elszálló energiaárak

Az orosz-ukrán háború miatt olyan alapvető csomagolási alapanyagok is hiányoznak, mint a papír és a karton, a két ország ugyanis jelentős papírgyártónak számít. Ez azért lehet húsbavágó, mert amikor Európában valamiből hiány van, az egyik országból a másikba utaztatjuk a meglévő gyógyszerkészleteket, ez pedig azzal jár, hogy a gyógyszerek új dobozba kerülnek, az adott ország nyelvén hozzáadott információkkal. Ez rengeteg papírt és kartont jelent, mivel azonban ezekből hiány van, a gyártók az újracsomagolás szabályozásának fellazítását szeretnék elérni – a pandémia idején elég volt átragasztani a dobozokon található feliratokat.

Az Euronews beszámolója szerint az utóbbi hónapokban még az infláció is rátett egy lapáttal a gyógyszeripar problémáira, nem beszélve a megnövekedett energiaárakról és a nyersanyagok beszerzési árának növekedéséről. Egy 2023 elején közzétett iparági felmérés azt mutatja, hogy az energiaárak átlagosan mintegy tízszeresükre nőttek, a nyersanyagok ára pedig 50 százaléktól akár 160 százalékig is emelkedhetett. A megkérdezett gyógyszercégek több mint 80 százaléka azt mondta, hogy az elszálló energiaszámlák miatt kénytelen változtatásokat eszközölni, 36 százalékuk szerint pedig ezek a változtatások „radikálisak”. Ez például azt is jelentheti, hogy minimálisra fogják vissza egyes gyógyszerek, vitaminok, készítmények termelését.

„A probléma, amellyel kénytelenek vagyunk szembenézni, ugyanaz, mint a gazdaság számos szektorát érintő mikrochipeknél” – mondta Passarani.

A tridémia szintén hat

Lényeges különbség viszont, hogy a gyógyszereknél a jelenlegi helyzetet az idei őszi-téli időszakban megjelent tridémia (az influenza, az RSV és a covid együttes jelenléte) is nehezíti. Adrian van den Hoven, a gyógyszergyártókat európai szinten képviselő szervezet, a Medicines for Europe főigazgatója múlt héten azt mondta, hogy ha a tridémia fertőzésszámai elkezdenek mérséklődni, egy hónapon belül stabilizálódhat az antibiotikumok piaca. Mivel azonban az influenzajárvány például az Európai Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint egyelőre lassú enyhülést mutat, és a télből még legalább másfél hónap hátravan, szakértők attól tartanak, hogy az ellátási láncok nem fogják bírni a terhelést.

Az antibiotikumok hiányának okaira utalva van den Hoven kifejtette, hogy a koronavírus-járvány idején az antibiotikumok fogyasztásában drámai csökkenést észleltek a gyártók. Mivel rengetegen dolgoztak home office-ban, a tömegközlekedési eszközökön vagy társaságban pedig maszkot viseltek, így kevesebb kórokozónak tették ki magukat, így a gyógyszeripar elkezdett alkalmazkodni a csökkenő kereslethez.

A járványügyi intézkedések feloldásával az iparági szakértők számítottak arra, hogy több influenzaszerű megbetegedést fogunk tapasztalni, de későbbre várták a 2022 őszi-téli időszak megbetegedéseinek megugrását. Van den Hoven szerint inkább karácsonyra és az azt követő időszakra tették a fertőzésszámok felfutását, ehelyett azonban már októberben és novemberben is hatalmasra nőtt az igény az originális antibiotikumok, valamint a vízben oldódó porok és a gyerekgyógyszerek iránt. A főigazgató szerint ez utóbbi azért különösen problémás, mert a gyártók eleve kevesebb gyógyszert készítenek kifejezetten gyerekeknek, hiszen kevesebben vannak, mint a felnőttek.

Van den Hoven szerint nehéz megjósolni a következő hetek történéseit is, mivel a koronavírus-járvány szétzilálta a felső légúti megbetegedésekhez köthető járványos időszakok periodikusságát, így ha a fertőzésszámok nagyon magasra ugranának, egy hónapnál tovább is eltarthat, amíg az antibiotikum-piac stabilizálódik. Hozzátette, hogy az iparág növeli a gyárakban dolgozók számát, hogy több antibiotikumot állíthassanak elő, és pozitívumként említette azt is, hogy továbbra is rengeteg gyógyszert nem Indiában, hanem Európában, például Ausztriában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban gyártanak.

EU-intézkedések a láthatáron, extra adóteher a magyar gyártókon

Nemrég az Európai Bizottság bejelentette, hogy megpróbál rövid távon közbelépni és segíteni a gyártóknak abban, hogy fokozzák a gyógyszertermelést, középtávon pedig igyekszik hatékonyabbá tenni az EU Gyógyszerstratégiáját. A Financial Times cikke szerint az EU a Kínától való függőséget is enyhítené a kontinens gyártókapacitásainak növelésével. Az EB ennek fényében olyan javaslatot tervez, ami minden beteg számára biztosítaná a gyógyszerekhez való hozzáférést, és megakadályozná a gyógyszerek piacának zavarait. A tervezett intézkedések között szerepel a kínálatra vonatkozó kötelezettségek szigorítása, a hiányokról és termékvisszahívásokról szóló korai jelentéstétel és a készletek fokozottabb transzparenciája.

A Financial Times szerint a gyógyszeripari szereplők valószínűleg hevesen tiltakoznának a szabályozás ellen, mivel álláspontjuk szerint az egyes kormányzatoknak kellene többet fizetniük a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerekért (ezek értékesítése sok esetben veszteséget jelent a gyógyszerkereskedőknek), valamint lazítaniuk kellene a gyógyszerek címkézési és piaci engedélyeztetési szabályain.

Magyarországon ehhez hozzájön a gyógyszergyártókra a karácsony előtti estén kivetett extraprofitadó, amelynek értelmében a gyógyszerkészítmények és gyógyszeralapanyagok gyártói a többi szektorális extraprofitadóhoz hasonlóan árbevétel szerint meghatározott sávokban kénytelenek a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan különadózni. Az év végén megjelent adóteher befolyásolhatja a gyógyszerek elérhetőségét is, erről azonban nem sikerült hivatalos forrásból információkat szereznünk.

A gyógyszerhiányról és annak okairól természetesen próbáltuk megkérdezni a hazai iparági szereplőket: írtunk a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének és a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének, de cikkünk megjelenéséig nem jelentkeztek, míg a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége a gyógyszergyártók érdekképviseleti szervezeteihez és az OGYÉI-hez irányított minket. Az OGYÉI cikkünk megjelenése után reagált megkeresésünkre, itt írtunk bővebben arról, hogy a szervezet szerint gyártáskapacitási problémák vezettek az antibiotikumok EU-szintű ellátási gondjaihoz.

A gyógyszerhiány mellékhatásai: drágábbak a pirulák, az elesettek járnak pórul

Egyelőre annyi látszik, hogy az antibiotikumok terén legalább európai szinten rövidesen, akár egy hónapon belül lehet változás, a különféle vény nélkül kapható gyógyszereknél viszont nem lehet biztosat mondani. A korábbi hírekben megjelentek szerint a háziorvosok igyekeznek helyettesítő termékeket felírni, és a gyógyszerészek is ajánlanak alternatívákat, de a kialakult helyzet veszélyeztetheti a páciensek egészségét.

A Pharmaceutical Journal 2022 júliusában végzett kutatása szerint például az Egyesült Királyság patikáiban az ott dolgozók több mint fele úgy érzi, hogy a gyógyszerhiány kockára teszi a páciensek egészségét. Egy ugyancsak 2022 júliusában készült francia tanulmány szerint az esetek 11 százalékában gyógyszerelési hibához vezet, ha egy gyógyszert másikkal helyettesítenek. Emellett egy másik készítmény más mellékhatásokkal járhat, más hatékonysággal működik, és lehet, hogy egyáltalán nem válik be az adott betegnek, bizonyos betegségek esetén pedig gyakran nincs alternatíva.

A gyógyszerhiány ráadásul sok esetben az olcsóbb gyógyszereket érinti, így a kialakult helyzet a szegényebbeket és elesettebbeket érinti a legrosszabbul. Dr. Békási Sándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezető főorvosa elmondta, a hajléktalanellátó intézményeknek és a hajléktalan klienseknek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egészségügyi Centruma szerzi be a gyógyszereket; ezek nagykereskedelmi, illetve patikai forgalomból kerülnek hozzájuk.

„Az elmúlt időszakban mindkettő esetében érzékeltük mi is azt, ami általános tapasztalat: bizonyos készítmények hosszabb-rövidebb ideig elérhetetlenek. A készítmények köre nem csupán egy-egy hatóanyagcsoportra vagy indikációra terjed ki, hanem vegyes képet mutat, vakcináktól, szív-érrendszeri, pszichiátriai gyógyszerektől az egyszerű megfázásra való szerekig. Ilyen esetekben első körben helyettesítő termékkel vagy a saját raktárkészletünkből történő pótlással próbálkozunk. Válságba ezidáig nem került a gyógyszerellátásunk, viszont az jelentős többletköltséggel jár, ha csak drágább készítmény szerezhető be. Éves alapon a hajléktalanellátó intézményeink gyógyszerköltsége megközelítőleg másfélszeresére nőtt.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: