Pandémia után tridémia: Magyarországon is lecsaphat az influenza-covid-RSV vírushármas

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Tridémia - ez a legújabb kifejezés az idén télen Nyugat-Európában és Észak-Amerikában garázdálkodó vírus-mesterhármasra, a covid, az influenza és az RSV, vagyis a légúti óriássejtes vírus (respiratory syncytial virus) okozta betegséghullámok együttes megjelenésére.

A szakértők már hetekkel ezelőtt megkongatták a vészharangot, az Egyesült Államokban pedig az adatok el is kezdték beigazolni a félelmeket: még soha ennyi kisgyermek nem került kórházba RSV miatt, mint idén - október óta minden hetvenedik hat hónapos vagy kisebb gyermek -, és több mint egy évtizede nem látott növekedés tapasztalható az influenza által okozott kórházi kezelések számában is. Bár a covid idén sokkal kevésbé terjed, mint a korábbi években, a koronavírusos fertőzések száma így is emelkedik, ráadásul az influenzához hasonlóan a súlyos megbetegedés kockázata főleg a legidősebbeket érinti.

A New York-i egészségügyi és mentálhigiénés szolgálat december 12-én ajánlást adott ki a maszkviselésről.Fotó: FATIH AKTAS/Anadolu Agency via AFP

Emiatt néhány napja a New York-i egészségügyi és mentálhigiénés szolgálat ajánlást adott ki a beltéri és zsúfolt kültéri maszkviselésről. Az RSV és az influenza a statisztikák alapján már tetőzni látszik az Egyesült Államokban, szakértők szerint azonban még sokáig magas szinten maradhat. Az amerikai helyzetről ugyanakkor óvatosan nyilatkoznak, mivel a covid miatt teljesen felborultak a felső légúti megbetegedések évtizedek óta stabil mintázatai.

A helyzet Európában is nagyon hasonló. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodája december elsején úgy foglalta össze a helyzetet, hogy ezen a télen az influenza, az RSV és a koronavírus lesznek azok a kórokozók, amelyek súlyosan megterhelik majd a lakosságot és az egészségügyi szolgálatokat. Ezt a terhelést fokozhatják az egyelőre kevéssé ismert hosszú covid hatásai is.

Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint december 5. és 11. között 239 500-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel: 51,5 százalékuk 14 év alatti gyermek, 23,2 százalékuk 15-34 éves fiatal felnőtt, és mindössze 9 százalékuk 60 év feletti. A vizsgálatok az influenzavírusok mellett a koronavírus, az RSV és egyéb kórokozók jelenlétét mutatták ki, ami jelzi, hogy a tridémia valószínűleg hazánkat is elérte.

Visszatért az influenza

Amellett, hogy az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt az influenzás fertőzések és kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma az Egyesült Államokban és Kanadában, Európában is korábban kezdődött az influenzaszezon a szokásosnál. A fertőzéseket két influenza A törzs, az A(H1N1) és az A(H3N2), valamint influenza B vírusok okozzák. Magyarországon december 5. és 11. között 20 ezer főnél diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést; a 125 légúti vírusmintából kettő volt pozitív influenza A vírusra, további kettő az A(H1N1) és egy az A(H3N2) altípusra, valamint egy influenza B vírusra. A brit egészségügyi biztonsági hivatal (UKHSA) adatai szerint Angliában december elején több influenzás fertőzöttet kezeltek intenzív osztályon, mint covidost. Az intenzív ellátást igénylő influenzás megbetegedésekért jórészt influenza A vírusok voltak felelősek. 

A jelenség egyáltalán nem meglepő, mondta a Qubitnek Müller Viktor, a vírusok és az immunrendszer evolúciójával foglalkozó elméleti biológus, egyetemi docens, az ELTE Természettudományi Karának oktatási dékánhelyettese és az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium munkatársa. Müller szerint „a koronavírus-járvány fordulatait néha nagyon nehéz volt, és nem is mindig sikerült megjósolni, de abban egyetértés volt a szakértők között, hogy a covid elleni erős védekezés évei után a »normalitás« visszatértével egy ideig a szezonális légúti kórokozók erősebb járványaira számíthatunk.”

„Amikor lezárásokkal, a társas érintkezés csökkentésével, maszkviseléssel védekeztünk a covid ellen, egyúttal a többi légúti fertőzés terjedését is akadályoztuk. Az immunrendszerünk az agyunkhoz hasonlóan tanul, emlékezik, de amivel régóta nem találkozott, azt bizony felejti is, így a pandémia éveiben általánosan gyengülhetett a védettségünk az influenza, a nátha, és voltaképp szinte valamennyi visszatérően fertőző betegség ellen, amelyek a covid elleni védekezés miatt szintén kevésbé terjedtek az elmúlt években.”

A biológus úgy látja, hogy „mivel a covid elleni védekezés mértéke és szigorúsága eltért az egyes országok között, abban is lehetnek különbségek, hogy most a szezonális járványok mennyivel lesznek erősebbek a szokásosnál. Elképzelhető, hogy azok az országok, amelyek a gyengébb védekezés miatt jobban megsínylették a covidot, most kisebb kiugrást fognak tapasztalni az egyéb légúti fertőzések terjedésében és súlyosságában, ami persze csekély vigasz.”

A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a szezonális influenza megelőzésének leghatékonyabb módja az influenza elleni vakcina, gyermekek és felnőttek esetén is. A megbetegedések kezelésére több mint két évtizede léteznek a vírus neuraminidáz-enzimjét gátló antivirális gyógyszerek, az oseltamivir (Tamiflu), a zanamivir (Relenza), és a peramivir (Rapivab), de ezek hatásosságáról máig viták folynak.

Veszélyben a gyerekek és az idősek

Az RSV erőteljes terjedése aggodalmat okozott az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában is. Bár az RSV által okozott betegség az esetek többségében az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint enyhe lefolyású, világszerte ez a vírus vezet leggyakrabban újszülöttek kórházi ápolásához az összes légúti megbetegedés közül. Az újszülöttek mellett kisgyermekeknél és 65 év felettieknél is nagyobb kockázatot hordozó fertőzésekért a negatív szálú RNS-vírusok közé tartozó kórokozó két altípusa, az RSV-A és RSV-B a felelős. 

Bár ma még nincs RSV ellen jóváhagyott vakcina, jelenleg több kísérleti oltás áll klinikai tesztelés alatt, köztük a Pfizer RSVpreF-je, ami a vállalat harmadik fázisú vizsgálatában 82 százalékos védelmet biztosított újszülötteknek a súlyos megbetegedéssel szemben. Az ECDC szerint az RSV-vel szemben in vitro kísérletekben vírusellenes hatást mutató Ribavirin a potenciális toxicitása és minimális klinikai hatása miatt nem lett az általános kezelési gyakorlat része.

„Az RSV esete annyiban különleges, hogy ez a vírus általában az újszülöttekben, csecsemőkben okoz észrevehető betegséget, utána a kialakuló védettség már megvéd a tünetes fertőzéstől. Most részben az újszülöttek, részben azok között a kisgyerekek között erősebb és súlyosabb a járvány, akik a pandémia évei alatt kimaradó fertőzések miatt csecsemőkorukban nem szerezték meg a szokásos védettséget” – mondta Müller.

Elmaradt az emlékeztető, jobban terjed az RSV

A biológus szerint „ez kilóg az általános esetből, itt nem a korábbi védettség gyengüléséről beszélhetünk, hiszen az újszülöttek és csecsemők a normális években is életükben először találkoznak az RSV vírussal. Csakhogy az újszülöttek sem teljesen védtelenül jönnek a világra, még a méhben kapnak az anyától anyai antitesteket. Normális években a folyamatosan keringő kórokozók ellen az anyák immunrendszere is rendszeres emlékeztetőt kap, így ezek ellen komplett induló csomagot adnak át a magzatnak, ami még újszülött korban is véd.”

Ehhez képest Müller szerint „a pandémia éveiben az emlékeztetők elmaradásával az anyák védettsége is gyengült, így az újszülöttek is gyengébb védelemmel jönnek a világra, illetve a védelem is megkopott azoknál, akik a járvány elején születtek, és csak most, két-három évvel később találkoznak először a vírussal.”

December elején Gordon Adams amerikai kutató és kollégái egy előzetes genomikai vizsgálatot közöltek a vírusok evolúciójának nyomon követésére szakosodott Virologicalben. Ebben a Massachusettsben szeptember és november között vett mintákból 63 RSV genomot szekvenáltak, és megvizsgálták ezen vírusok evolúciós rokonsági kapcsolatait. Müller szerint eredményeik arra utalnak, hogy „a mostani hullám nem azért nagyobb a szokásosnál, mert kialakult az RSV-nek egy különösen fertőző törzse, hanem mert egyszerre sok változata van jelen, tehát gyakorlatilag a szokásos vírus tud most a megszokottnál jobban terjedni. Vagyis nem a vírus változott meg, hanem a terjedésének a feltételei lettek kedvezőbbek, alighanem párhuzamosan az emberi immunitás szintjének gyengülésével. Az RSV és a többi légúti kórokozó esetében is várható, hogy egy vagy néhány súlyosabb légúti szezon után visszanyerjük a védettség korábbi szintjét, így a járványhullámok is a szokásos szintre enyhülnek. Ami persze pandémia nélkül is évről évre mutat valamekkora variációt, például attól függően, hogy az influenza aktuális törzse melyik típusba tartozik”.

Még mindig covid, de már nem úgy

Az influenzához és az RSV-hez képest a jelenlegi adatok alapján a covid idén télen kispályásnak tűnik. Ennek részben az az oka, hogy az adatszolgáltatás a legtöbb országban hiányos: sokkal kevesebbet tesztelnek, kevesebben fordulnak a tüneteikkel orvoshoz, és a köztudatból is szinte kikopott a fertőzés. A szakértők szerint a járvány egyáltalán nem szűnt meg, de napi követésével már inkább csak a virológusok foglalkoznak. Az előző télen a 2021 novemberében megjelent omikron BA.1 és BA.2 változatai okoztak jelentős járványhullámokat, majd nyáron a fertőzés és megbetegedés elleni immunitást még jobban kikerülő BA.4 és BA.5 változatok.

Jelenleg két új omikron-variánst, a BQ.1 és az XBB hibrid változatot figyelik közelebbről a kutatók. A BQ.1 a BA.5 egyik alváltozata, az XBB örökítőanyaga pedig a korábbi BA.2-ből kialakult BA.2.10 és BA.2.75 változatok rekombinációjának eredménye. Európában és Észak-Amerikában jelenleg jobbára a BQ.1 vírusvariáns terjed, míg Ázsiában az XBB. Az adatok szerint az Egyesült Államokban a BQ.1 és nagyon hasonló alvariánsa, a BQ.1.1. felelős a fertőzések 35 százalékáért, míg az Egyesült Királyságban 16,7 százalékukért. Az ECDC októberi előrejelzése szerint viszont 2023 elejére már a BQ.1 és BQ1.1 okozhatja a fertőzések 80 százalékát.

Annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök szeptemberben kihirdette a járvány végét, az Egyesült Államokban november végén 39 300 fő körül alakultak a napi fertőzésszámok, és naponta mintegy 28 ezer ember került kórházba. A korábbi covidfertőzések és az átoltottság szintje miatt viszont viszonylag alacsonyan, napi 340-nél állt meg a halálesetek száma. Az ECDC múlt heti adatai szerint az EU területén átlagosan 6 százalékkal nőttek a fertőzésszámok előző héthez képest. Magyarországon 36,7 százalékos tesztpozitivitás mellett a 65 évesek körében 100 ezer főre 198 esetet regisztráltak, jó hír viszont, hogy nagyon alacsony a halálozási ráta.

Ez arra vezethető vissza, hogy bár az omikron újabb és újabb változatai mind jobban képesek megkerülni az újrafertőződés vagy megbetegedés elleni védelmet, nem képesek kijátszani az oltások vagy fertőzés hatására létrejövő, az adaptív immunrendszer T-sejtjei által a súlyos megbetegedés ellen biztosított tartós védettséget. Ennek a védettségnek a megerősítésére a szakemberek az emlékeztető oltás felvételét ajánlják, különösen a veszélyeztetett csoportoknak. Ilyen a Moderna vagy a Pfizer-BioNTech legújabb, omikronra optimalizált, úgynevezett bivalens vakcinája. Ezt első körben szeptember végétől az egészségügyi dolgozóknak adták, de mára mindenkinek elérhető. 

Emellett az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az antivirális szerek, mint a Pfizer Paxlovid vagy a Gilead Sciences Remdesivir nevű gyógyszerei bizonyultak  a vírus ellen hatásosnak, és december elején az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) úgy vélte, hogy ezek valószínűleg az omikron legújabb variánsaival szemben is megtartják hatásosságukat.

Egymáshoz képest időbeli eltolódással tetőzhetnek a légúti vírusfertőzések hullámai

Az, hogy az idei télre mi várható, nehéz megmondani, viszont az egyik lehetőség, hogy az egyes vírusok által okozott hullámok tetőzése időben eltolódik majd. Néhány hete a Science írt arról, hogy a légúti vírusok képesek lehetnek egymás terjedését befolyásolni. „Régóta tudjuk, hogy az immunitás nem csak az antitestekből áll, amelyek célzottan egy-egy kórokozó ellen alakulnak ki, és azután is kizárólag, vagy elsősorban az ellen az egy ellen védenek – mondta a Qubit kérdésére Müller Viktor. – Amikor megfertőződünk egy légúti vírussal, akkor a fertőzött, illetve a fertőzésnek kitett sejtek maguk is védekezni kezdenek, és ez a fajta védelem, amit veleszületett immunitásnak nevezünk, mivel nem szükséges hozzá a korábbi fertőzésből származó tanulás, azaz immunmemória, széles körűen nagyon sokféle kórokozó ellen véd.”

Müller szerint „erre laboratóriumi kísérletekből közvetlen, a megfigyelt járványok mintázataiból pedig közvetett bizonyítékaink vannak. Például a szezonális influenzajárványok jellemzője, hogy az új, aktuális évi változatok kiszorítják a korábbiakat. Matematikai járványmodellezéssel világosan ki lehetett mutatni, hogy ez nem történhetne meg, ha az egyes vírustörzsek nem váltanának ki olyan védettséget is, ami a másik törzs ellen is véd, annak ellenére, hogy az antitestes válasz erre általában nem képes. De arról is vannak megfigyelések, hogy különböző típusú kórokozók, például influenza- és náthavírusok hullámai is hajlamosak időbeli eltolódással tetőzni, illetve az átfedő hullámok idején is a véletlenszerű várakozásnál ritkábban fordulnak elő ugyanabban az emberben.”

Ugyanakkor az időbeli eltolódással tetőző járványok is rengeteg bosszúságot okozhatnak, így a legjobb védekezés a megelőzés. Az influenza és a covid elleni védőoltások mellett Thomas Murray, a Yale Egyetem docense, fertőző betegségekkel foglalkozó gyermekorvos a gyakori kézmosást és a felületek gyakori fertőtlenítését javasolja az RSV-fertőzés kivédésére, míg a covid esetében inkább a maszkviselés segít, hiszen elsősorban cseppfertőzéssel terjed. Az influenzát Murray az RSV és a koronavírus között helyezi el, mivel cseppfertőzéssel és fertőzött felületek által is terjed, ezért a kutató azt a jól ismert védekezési stratégiát ajánlja, hogy ha lehet, zsebkendőbe köhögjünk, és a használt zsebkendőt azonnal dobjuk ki a szemétbe.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: