A politikai elszántságon múlik, hogy 2050-re Magyarország is kizárólag megújuló energiából fedezze a szükségletét
Június 5-én hozták nyilvánosságra Brüsszelben annak a több éve tartó európai kutatássorozatnak az eredményeit, amely azt volt hivatott kideríteni, pontosan hogyan lehet elérni, hogy az Európai Unió összes tagállamában, köztük Magyarországon, valamint az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban kizárólag megújuló energiaforrásokra támaszkodjon az ipar és a gazdaság, illetve az országok együtt és külön-külön is elérjék a zéró emissziós célt az évszázad közepéig. A kutatás legfontosabb eredményei szerint a vizsgálat európai országok megfelelő energiapolitikai döntések segítségével
- teljes mértékben függetlenné válhatnának az energiaimporttól az évszázad közepére, és már öt évvel korábban,
- 2045-ben elérhetik a klímasemlegességet.
- Mindehhez 2050-re 55 százalékkal csökkenthetik az energiaigényüket, miközben jelentősen nő az energiahatékonyságuk.
- A vizsgált országokban 2050-re megvalósulhat a kizárólagosan megújuló forrásokból álló energiarendszer.
Munkácsy Béla geográfus, az ELTE Energiaföldrajzi Kutatócsoportjának vezetője a Qubitnek az energiatermelési és -felhasználási rendszer átalakításáról szóló kutatási eredményekről elmondta, hogy az elsősorban az energiapolitikai döntéshozók és szakértők számára készült, de a szélesebb közönséget is célozza. A számítógépes szimulációk segítségével készített forgatókönyvek szerint Magyarországon például 2040-re teljesen ki lehetne vezetni az atomenergiát az energiamixből, valamint a szén energiaipari felhasználását is teljesen meg lehetne szüntetni ugyanezzel a határidővel. Mindehhez a szakértő szerint leginkább politikai akaratra lenne szükség.
Kétszer annyi energia zéró kibocsátással
A kutatást végző Collaborative Low Energy Vision for the European Region, avagy a CLEVER kutatási konzorcium létrehozását a franciaországi négaWatt Association kezdeményezte 2019-ben, a projektben 20 európai ország tudósai vettek részt. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék kutatói – a Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat civil szervezet színeiben – másfél éve csatlakoztak a munkához. A magyar kutatók feladata az volt, hogy a kutatási konzorcium adatgyűjtést és adatelemzést végző partnereinek az elemzéseit és adatait a hazai folyamatokra és feltételekre vetítsék.
Munkácsy szerint a kutatási anyagot az Európai Parlament nagyon pozitívan fogadta, a kutatás ugyanis részleteiben mutatja meg, hogyan lehet a politikusok által 2050-re kitűzött karbonsemlegességet a gyakorlatban elérni. A megújulókra való teljes átállást a kutatási anyag szerint Magyarországon úgy lehet megvalósítani, hogy a villamosenergia-termelés közben a duplájára növekszik és a gazdaság több területe „elektrifikálódik” – fogalmaz Munkácsy. Ehhez a jelenlegi kapacitáshoz képest egyebek mellett a napelemek termelését a tízszeresére, a szélerőművekét a húszszorosára kellene növelni 2050-ig. Az energiamix javasolt megváltoztatása a kutatási konzorcium szerint azt eredményezi, hogy Magyarország, akárcsak a többi uniós tagállam, az évszázad közepére elérné a karbonsemlegességet.
Energetikai átállás: folyamatban
Számítógépes szimulációik eredményeit a CLEVER konzorcium kutatói interaktív infografikán is rendelkezésre bocsátották. Ezekről az ábrákról kiderül, hogy az energiamix fokozatos változtatásával hogyan hasznosul, mennyi veszteséget termel az egyes forrásokból származó energia az érintett országokban. Az interaktív ábrával, vagyis az úgynevezett Sankey-diagrammal ezen a linken lehet végtelen mennyiségű időt játszani, mi három pillanatfelvételen mutatjuk, hogyan alakulhatna át a hazai energiagazdálkodás 2020-hoz képest 15 éves léptékben, vagyis 2035-re, majd 2050-re, ha a döntéshozók a végső zöldítés mellett tennék le a voksukat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: