Oroszország tavaly február 24-én, közel 9 évvel a Krím elfoglalása után megtámadta Ukrajnát. A konfliktus eddig több tízezer áldozatot követelt, millióknak kellett elhagyniuk otthonaikat, és a hidegháború legrosszabb évei óta nem látott mélységbe süllyedtek az orosz-nyugati kapcsolatok.

A Kreml már a 2000-es évek közepétől előbb egy televíziós csatornával, majd online videós platformokkal és aktív közösségimédia-jelenléttel próbálta formálni a nemzetközi közvéleményt és a globális politikai folyamatokat. Ettől és számtalan, Oroszországhoz kötött hackertámadástól úgy tűnt, hogy az ország jelentős kiberképességekkel rendelkezik, amiket aztán az orosz-ukrán háborúban sikerrel alkalmazhat.

A generatív mesterséges intelligencia, amivel gyorsan lehet szövegeket, képeket, hanganyagokat és videókat, köztük deepfake tartalmakat előállítani, az elmúlt években látszólag új és hatékony eszköznek bizonyult a közösségi média manipulációjához.

De miként indult be a modern orosz propaganda a 2000-es és 2010-es években, és mik a fő üzenetei? Mire jók az információs műveletek? Miként alkalmazzák az orosz-ukrán háborúban az információs- és kiberhadviselést? Túlmisztifikálta-e a Nyugat az orosz képességeket? Megkönnyíti a generatív mesterséges intelligencia a közösségi média manipulálását? Milyen hatásuk volt eddig a konfliktusra a deepfake videóknak?

A Qubit podcast legújabb epizódjában Bányász Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Tanszékének oktatójával a Qubit állandó szerzői, Tóth András és Radó Nóra beszélgettek.

Hallgasd itt:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

A beszélgetés létrejöttét és a podcast elkészítését a Science+ támogatta.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: