Algoritmusnak és embernek együtt kell harcolnia a deepfake ellen
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Nem nagyon volt mostanában olyan hét, amikor ne foglalkoztunk volna új, mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokkal vagy a veszélyeikre figyelmeztető nyilatkozatokkal. A globális AI-őrület tavaly decemberben kezdődött, amikor az OpenAI ChatGPT chatbotja mindenkinek hozzáférhetővé vált. Az azóta frissített ChatGPT rekordidő alatt érte el első 100 millió felhasználóját, és lassan nincs olyan Microsoft-termék, amibe ne integrálták volna. A chatbotok mellett ezerrel halad az olyan képgenerátor algoritmusok fejlesztése, mint a Midjourney vagy a Dall-E 2, és a hang-, valamint videógenerátorokkal is egyre szofisztikáltabb tartalmakat lehet előállítani.
Egyes kutatások szerint a generatív mesterséges intelligencia és a chatbotok százmilliók munkáját veszélyeztetik, de közben már adatok is mutatják, hogy képesek ténylegesen növelni az emberi produktivitást. A mesterséges intelligencia hosszabb távú kockázatai és társadalmi hatásai mellett sokan attól tartanak, hogy a technológia fejlődése hamarosan realisztikusnak ható deepfake tartalmak özönét zúdíthatja ránk, ami tovább fokozza majd a világon eluralkodó információs káoszt.
De hogyan viszonyul a deepfake a generatív mesterséges intelligenciához? Milyen legitim felhasználásai vannak? Miként szabályozható a technológia? Mennyire különböztethető meg a szintetikus és a valós tartalom, és milyen kutatások készültek eddig erről? Mi lehet a szerepe a következő amerikai elnökválasztásban? Belefáradunk-e abba, hogy ezentúl szinte minden online tartalomban kételkedni kell? Mikortól terjedhetnek el tömegesen a deepfake videók? Mennyire kell tartani attól, hogy a generatív mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat?
A Qubit podcast legújabb epizódjában Veszelszki Ágnes egyetemi docenssel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Digitális Média és Kommunikáció Tanszék vezetőjével és Kovács Dominikkal, az AI-videókat gyártó magyar cég, a Colossyan CEO-jával beszélgetett ezekről a kérdésekről állandó szerzőnk, Radó Nóra.
Hallgasd itt:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A beszélgetés létrejöttét és a podcast elkészítését a Science+ támogatta.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Új magyar űrhajós: négy jelölt van, de csak egy maradhat
Hogyan választották ki a jelölteket, és mi vár rájuk a következő másfél évben, mielőtt egyikük útnak indul a Nemzetközi Űrállomásra? Erről kérdeztük a kiképzésben részt vevő Nagy Klaudia Vivien kardiológust és Hirn Attila fizikust a Qubit podcastjának legújabb adásában.
Vásárhelyi Orsolya: Az adattudomány mutatja meg igazán a rejtett diszkrimináció működését
Csökkenti-e a női kvóta önmagában a diszkriminációt? Garantálja-e a csoporton belüli sokféleség a sikert? A mesterséges intelligencia használata valóban elidegenít a kollégáidtól? A Qubit podcastjának vendége Vásárhelyi Orsolya adattudós, a női adattudomány evangelistája.
Ha már az álhírekkel is alig bírunk, mi lesz, ha berobban a deepfake?
Veszelszki Ágnes újmédia-kutató a Budapesti Corvinus Egyetemen vezeti a CGI-Deepfake kutatócsoportot, amely elkészítette az első magyar deepfake-felmérést. Itthon még csak szórakoztató tartalmakat gyártanak a médiahamisítók, de a technológia terjedésével egyre kevésbé lehet majd hinni a szemünknek és a fülünknek, ami információs káoszt okozhat.
Kapcsolódó cikkek