A Pew Research Center friss felmérése szerint az amerikai felnőttek 78 százaléka gondolja úgy, hogy a közösségi médiának túl nagy hatása van a politikai életre. A független amerikai agytröszt a legutóbbi elnökválasztás évében is elvégezte ugyanezt a kutatást, ekkor még csak a szavazók 72 százaléka gondolta így.

Ez nem is csoda, hiszen az előző elnökválasztás óta sok minden megváltozott a közösségi média világában. A teljesség igénye nélkül:

• A Capitolium ostroma után a Facebook, a Twitter és a Youtube is felfüggesztette a volt elnök fiókját, aki erre válaszul létrehozta a saját üzenőfalát, a Truth Socialt, amitől ő a szólásszabadság diadalát várta, mások pedig csak egy újabb véleménybuborékot láttak benne.
• Elon Musk időközben megvette a Twittert és átkeresztelte X-re. Az egyik első dolga volt szinte mindenkit kirúgni, a második pedig az, hogy törölje a felfüggesztett fiókok tiltását – a szólásszabadság nevében. A milliárdos a hírek szerint hatalmasat bukott az üzleten, de azóta is hangoztatja, hogy így mindenki hangot kaphat a felületen, kivéve persze azokat, akik őt magát kritizálják. A szólásszabadság odáig terjedt, hogy a Tech Transparency Project szerint az X pénzt fogadott el több terrorista szervezettől is.
• Időközben a TikTok is meghódította Amerikát, amit az Egyesült Államok nem néz jó szemmel, ugyanis attól tartanak, hogy a platform adatokat gyűjt a felhasználókról, amelyekhez a Kínai Kommunista Párt is hozzáférhet. Az Egyesült Államokban 2022-ben indították el a Project Texast, amelynek értelmében a felhasználók adatainak az államok határain belül kellene maradnia, de úgy tűnik, hogy a TikTok ezt nem teljesíti, és továbbra is adatokat továbbít Kínába. A szenátus április végén megszavazta, hogy ha a ByteDance nem adja el a TikTokot 90 napon belül, az alkalmazást végleg betiltják az Egyesült Államokban.

Többet árt, mint használ

Mindezektől nem teljesen függetlenül a választók bizalma megrendült a közösségi médiában, és ebben kivételesen a demokrata és a republikánus szavazók is egyetértenek egymással. A felmérés szerint a republikánusok 84, a demokraták 74 százaléka gondolta, hogy ezek a cégek túlzott politikai befolyással rendelkeznek. Más kérdésekben már nem uralkodott ekkora egyetértés: a republikánusok 71 százaléka szerint ezeken a platformok a liberalizmus irányába elfogultak, a demokraták 50 százaléka szerint nincs ilyen elfogultság, a konzervatív és a liberális álláspontok is megjelenik rajtuk.

A válaszadók 64 százaléka szerint a közösségi média nem csak a politika miatt káros, hanem általánosságban is, és többet árt az emberek hétköznapi életének, mint amennyit használ.