A felhők klímaváltozásra gyakorolt hatását figyeli majd az az európai-japán műhold, amelyet kedden lőttek fel az Egyesült Államokból. A SpaceX Falcon–9 rakétájának fedélzetén a világűrbe utazó EarthCARE műholdat az Európai Űrügynökség (ESA) eddigi legkomplexebb földmegfigyelő küldetésének nevezte, aminek megvalósulása a projekt jóváhagyásától 20 évbe telt.

Az EarthCARE négy műszerével, amelyek közül egyet a Japán Űrügynökség biztosított, a SpaceFlightNow szerint a felhők mellett az aeroszol részecskék eloszlását is vizsgálja majd a Föld légkörében. A műhold által gyűjtött adatok jobb klímamodellek létrehozásához vezethetnek és támogatják majd a numerikus időjárás előrejelzést, például az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) IFS előrejelző modelljét. A műhold a Földet egy 390 kilométeres magasságú pályáról figyeli majd, legalább három éven keresztül.

Egyes, alacsonyabb magasságokban található felhők hűtik a bolygót, míg mások, nagyobb magasságokban inkább fűtik. Az EarthCARE azt próbálja meg majd meghatározni a BBC szerint, hogy hol található ez az egyensúly, ami segíthet pontosabban behatárolni a klímaszenzitivitás (ECS, equilibrium climate sensitivity) értékét – vagyis azt, hogy a Föld éghajlati rendszere hosszú távon hogyan reagál a légköri szén-dioxid szint megduplázódására az ipari forradalom előtti helyzethez (~280 ppm) képest.

„Több modellünk azt jelzi, hogy csökkeni fog a [Föld] felhőborítottsága a jövőben, ami azt eredményezheti, hogy a felhők kevesebb napfényt vernek vissza a világűrbe, többet nyel el a felszín, ami erősítheti a szén-dioxid által okozott felmelegedést” – mondta Robin Hogan, az Európai Középtávú Előrejelző Központ kutatója a BBC-nek.

Egy 2021 júliusi kutatás azt találta, hogy a felhők a jövőben fokozhatják majd a globális felmelegedést, de nem annyira erőteljesen, mint amit a legvészjóslóbb modellek sejtetnek. Ez alapján Paulo Ceppi és Peer Nowack, a londoni Imperial College kutatói a klímaszenzitivitás értékét 3,2 fokra lőtték be, kissé magasabbra, mint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb AR6 WGI jelentése által megállapított 3 fok.

„A Napból érkező sugárzás és a kifelé irányuló teljes sugárzás mértéke közötti egyensúly az, ami alapvetően vezérli bolygónk éghajlatát” – mondta a BBC-nek Helen Brindley a brit Nemzeti Földmegfigyelő Központ szakembere. „Ha megváltoztatjuk ezt az egyensúlyt, például a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának növelésével, akkor csökkentjük a kijutó energia mértékét ahhoz képest, mint ami bejut a rendszerbe és ezáltal felmelegítjük az éghajlatot” – tette hozzá.

A műholdat eredetileg egy orosz Szojuz rakétával lőtték volna fel a Francia Guyanában található Guyana Űrközpontból, de miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, a küldetés az európai Vega-C rakétára került át. Ennek egy 2022 júliusi indítása azonban kudarccal zárult, és hajtóműveinek áttervezése miatt legkorábban csak 2024 végén állhat újra szolgálatba. Emiatt Európának, ahogy a Galileo műholdaknál, és a Euclid űrtávcsőnél történt, ismét az amerikai SpaceX-re kellett támaszkodnia.