Már megközelíthette az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés mértéke a 1,5 Celsius-fokos klímacélt – állítja egy friss kutatás. A Nature hírportáljának keddi beszámolója szerint brit éghajlatkutatók antarktiszi jégminták vizsgálata alapján jutottak erre a következtetésre.

Andrew Jarvis, a Lancasteri Egyetem és Piers Forster, a Leeds-i Egyetem éghajlatkutatói kétezer évre visszamenőleg rekonstruálták a légköri szén-dioxid-szint alakulását, majd az i.u. 13-1700 közötti időszak segítségével felállították az ipari forradalom előtti alapszintet, amit 280 ppm-ben (egymillióból egy részecske) határoztak meg. A kutatók ezt aztán összevetették az 1850-2023 közötti globális hőmérsékleti adatokkal, hogy kiszámítsák, az alapszinttől egy adott évig mekkora mértékű felmelegedés következett be.

Amint Jarvis és Forster a Nature Geoscience folyóiratban hétfőn közölt tanulmányukban ismertetik, 1700 és 2023 között a globális átlaghőmérséklet 1,49 fokkal emelkedhetett az emberi tevékenység következtében. Ugyanebben az időszakban a légköri szén-dioxid-szint 142 ppm-el (egymillióból egy részecske) nőtt meg az 1700-at megelőző 280 ppm-es alapszintről.

Amikor a szakemberek az IPCC által használt 1850-1900 közötti „ipari forradalom előtti” állapotot vették alapul, 1,31 fokos hőmérséklet emelkedést találtak, ami megegyezik a tudományos konszenzussal. Ez arra utal, hogy az időben a mához közelebbi alapszint nem fedi le az emberi tevékenység által okozott felmelegedés egészét – hasonlóra jutott egy aggasztó, év eleji kutatás is, amivel akkor részletesen foglalkoztunk.

A kutatók által kifejlesztett módszert Richard Betts, az Exeter-i Egyetem éghajlatkutatója „fontosnak és hasznosnak” nevezte, mert egy viszonylag gyors és egyszerű megoldást ad arra, hogy kiszámítsuk az emberi tevékenység által okozott felmelegedés aktuális mértékét, anélkül, hogy modellekre, vagy bizonytalanságokkal tűzdelt statisztikai módszerekre kellene hagyatkoznunk. „Azonnali információra van szükségünk, hogy megalapozzuk a sürgős cselekvést” – mondta.

A két nappal ezelőtt, november 11-én kezdődött COP29 klímakonferencia fő kérdése a BBC szerint az, hogy miként lehet segíteni a szegényebb országoknak az energiaátállásban, és abban, hogy átvészeljék a klímaváltozás fokozódó következményeit. A tanácskozást beárnyékolhatja a nyíltan klímaszkeptikus Donald Trump újraválasztása, aki ismét kivezetné az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.

Eközben a Global Carbon Project előrejelzése alapján a 2024-es szén-dioxid-kibocsátások ismét rekordot dönthetnek, bár már vannak jelei annak, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem nem hiábavaló. A megújuló energiaforrások és az elektromos autók terjedése ugyanis elkezdték kiszorítani a fosszilis tüzelőanyagokat, és az erdőírtások által okozott kibocsátás is csökkenni kezdett.