„Március 4-től kezdve a külügyminisztérium levegőminőség-programja nem közöl több légszennyezettségi adatot az Egyesült Államok nagykövetségeiről és konzulátusairól” – írta a külügyminsztérium egy szóvivője a Washington Postnak, amikor az újságírók a program leállításáról érdeklődtek. A döntést a szóvivő a program költségeivel indokolta, de az intézkedés jól illik a klímaszkeptikus Donald Trump új intézkedéseinek a sorába.

A döntés miatt elérhetetlenné vált az AirNow nemzetközi szennyezettség-térképe is, de az oldalon az Egyesült Államokban végzett mérések továbbra is hozzáférhetőek. Az erre szolgáló app, a ZephAir egy nappal a bejelentést követően még működni látszik, de az adatok már nem frissek rajta. A szenzorok a külügyminisztérium közleménye szerint még egy darabig működnek majd, de az AirNow és a ZephAir sem frissül addig, míg a pénzügyi akadályok el nem hárulnak. Már ha elhárulnak egyáltalán valaha.

Egy fecske csinált nyarat

A program eredeti célja az volt, hogy megbízható információt szolgáltasson a levegő minőségéről azokban az országokban, ahol nincsenek erre mérések, vagy ahol kételkedni lehet a hivatalos adatok hitelességében. Másodlagos célnak tekintették a figyelemfelkeltést: ott, ahol közzétették a mérések adatait, a lakosság is jobban érdeklődött a levegő minősége iránt.

Az első szenzort az Egyesült Államok pekingi nagykövetségének tetején helyezték el 2008-ban, eredetileg azért, hogy az országba látogató amerikaiakat tájékoztassák a levegő minőségéről, de az adatok Kínán belül is nagy feltűnést keltettek – akkorát, hogy végül az állam is fellépett a légszennyezettség ellen. A hivatalos álláspont a szmogot 2013-ig egyszerűen csak ködnek tekintette, ekkor viszont az amerikai szenzor olyan szennyezettséget mért, hogy valamit tenni kellett, az országban pedig a következő évben meg is hirdették a szennyezés elleni harcot. Gary Locke akkori amerikai nagykövet ezt úgy értékelte, hogy még sosem látott olyan amerikai kezdeményezést, ami ilyen gyorsan ekkora hatással lett volna egy egész országra.

300 millió emberen segített, de nincs rá pénz

A kínai után a külügyminisztérium további szenzorokat helyezett el, mostanáig összesen 80 helyről gyűjtöttek adatokat a levegő minőségéről. Melissa McCarthy, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) korábbi vezetője szerint az amerikaiak, különösen a diplomaták sokat veszítettek az adatok hiányával: szerinte a szennyezett levegő veszélyes, és ha valakit veszélyes körülmények közé küldenek, annak joga van tudnia annak mértékéről.

A légszennyezettség hónapokkal csökkenti a várható élettartamot (Magyarországon ez átlagosan 8 hónapot jelent), de a szennyezettebb területeken ez akár évekre is rúghat, a rossz levegő pedig egy sor egészségügyi problémát okoz a romló agyműködéstől a csontritkuláson át egészen az antibiotikum-rezisztencia erősödéséig.

Egy 2022-es tanulmány szerint nem csak Kína, hanem más országok is nagyobb figyelmet fordítottak a levegő minőségére, miután megjelentek az amerikai szenzorok, ezzel pedig világszerte 300 millió ember juthatott egészségesebb levegőhöz. A diplomatákon és a szennyezett levegőn élőkön kívül persze a tudomány is sokat veszített a program lezárásával: Dan Westervelt, a Columbia Egyetem kutatóprofesszora szerint így már végképp nem lehet megbízható adatokhoz jutni azokból az országokból, ahonnan korábban csak a nagykövetség szenzorai működtek.