Állati eredetű összetevők használata nélkül állított elő tejfehérjét egy dán-svéd kutatócsoport – írja a Phys.org. A Trends in Biotechnology folyóiratban megjelent tanulmány két olyan élelmiszeripari módszert mutat be, amellyel átalakított kólibaktériumok (Escherichia coli) segítségével állíthatók elő a sajt- és joghurtgyártáshoz elengedhetetlen kulcsfontosságú tejfehérjék.

A tejipari alternatívák régóta foglalkoztatják a biotechnológia művelőit. Az élelmiszer- és gyógyszeripar már jó ideje mikroorganizmusokat használ sejtgyárakként biomolekulák, étrend-kiegészítők és enzimek előállításához. A dán-svéd kutatócsoport azt vizsgálta, hogy ezek az eljárások működhetnek-e a kazein esetében is – olvasható a Phys.org ismertetőjében. Már csak azért is, mert eddig nem sikerült reprodukálni a foszforiláció néven ismert biokémiai folyamatot, amely kritikus fontosságú a kazein kalciumkötő képességében. Ismert, hogy ez a mechanizmus alakítja ki a biológiai hasznosulásban kulcsszerepet betöltő kazein-micelláknak nevezett nanoskálájú fehérjeszerkezeteket.

A kutatócsoportnak sikerült olyan módszert kidolgoznia, amely során génszerkesztéssel módosított E. coli baktériumokkal katalizálták a folyamatot. Az általuk fejlesztett másik metódussal pedig az aminosavakat helyettesítve utánozták a foszforilációhoz szükséges negatív töltést és annak a pozitív töltésű kalcium ionok megkötéséhez szükséges funkcionális hatást.

Az eredmények azt mutatták, hogy mind a bakteriális úton, mind a „mesterségesen” foszforilált kazein magas kalciumkötő kapacitással rendelkezik, emészthetőségük és szerkezetük szinte azonos a szarvasmarha-eredetű kazeinéval. A kutatók kiemelték, hogy míg a kináz-közvetített foszforiláció lehetővé teszi a natív kazein utánzását, a foszfomimetikus kazein egyszerűbb utat kínál a funkcionálisan hasonló fehérjék előállításához.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Itt a szintetikus tej, ami olyan mint az igazi, csak nem kell hozzá tehén

Kun Zsuzsi majom 2022. augusztus 30.

A szintetikus tej állaga, íze és színe megegyezik az állati tejekével, de a környezetterhelése alacsonyabb, ráadásul állatjóléti kérdéseket sem vet fel.

Az európaiak annak ellenére itták a tejet évezredeken át, hogy emiatt alkalmasint végig kellett fosniuk a napot

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. július 28.

Az európaiak szervezete nem azért vált alkalmassá a tej megemésztésére, mert egészségesebbek és jobban tápláltak voltak, akik meg tudták emészteni a tejet, hanem azért, mert akik nem tudták megemészteni, akár meg is halhattak attól, hogy mégis itták.

Evolúciós szempontból villámgyorsan szokott hozzá a tejhez az ember szervezete

Bodnár Zsolt tudomány 2020. szeptember 8.

Genetikusok különböző korokból származó emberi csontok vizsgálata után állapították meg, hogy Közép-Európában 2000 év alatt 7 százalék környékéről 60 százalékra ugrott a laktóz, vagyis a tejcukor megemésztésére képes felnőttek aránya.

A laktózintolerancia nem betegség, hanem az emlősök természetes állapota

Kun Ádám tudomány 2019. január 22.

Egy génmutáció okozza, hogy egyáltalán vannak a világon olyan felnőttek, akik képesek megemészteni a tejcukrot. E génváltozat Európában, különösen északon igen elterjedt, a hagyományosan lótartó, lótejet fogyasztó ázsiai népekre viszont nem jellemző.