Az eddigi legnagyobb maja építészeti lelet, Aguada Fénix, a kozmosz térképe lehetett

november 7.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Az Aguada Fénix néven ismert, 2020-ban felfedezett, háromezer éves, mexikói maja régészeti lelőhely minden bizonnyal az univerzum egyfajta térképe lehetett, állítja egy új, helyszíni kutatás.

Ez alapján a hatalmas, kereszt alakú építmény, amelyet szertartáshelynek gondolt az archeológia, nemcsak nagyobb volt, mint ahogy eddig sejtettük, de a szimbolikája is különleges: kozmogramnak szánták, vagyis a kozmoszt szimbolizáló építészeti alkotásnak.

A kutatás – amelyről mások mellett a ScienceAlert is beszámol – azt állítja, hogy 9 kilométer, illetve 7,5 kilométer tengelyű, kereszt alakú, földből és agyagból készült alkotásról van szó, és egy olyan helyről, ahol nincs jele a társadalmi hierarchiának, hanem egyfajta egalitárus kultúra lenyomatát adja.

Eddig is ez volt a legnagyobb maja lelőhely, amit valaha találtak - tengelyét legalább másfél kilométeresre becsülték - és nem erdős területen helyezkedett el, mint sok más közép-amerikai, dél-amerikai és dél-amerikai építmény, hanem egy lakott terület alatt.

Aguada Fénix térképe
Forrás: Science Advances

Most az Arizonai Egyetem Takeshi Inomata (ő jelentette be öt évvel ezelőtt Aguada Fénix megtalálását) vezette régészcsoportja további terepmunkák és ásatások után azt találta, hogy Aguada Fénix sokkal kiterjedtebb és összetettebb, nem csak fizikai paramétereiben, hanem abban is, amit elárulhat építőiről, akik i.e 1000 és 800 között létrehozták. Eredményeiket a kutatók a Science Advances folyóiratban publikált.

Aguada Fénix elrendezése kereszt alakú, amelynek hosszanti tengelye a hely középpontja felé vezet. Ez a központ egy mesterségesen emelt fennsíkon van, centrumában két, egymásba ágyazott, kereszt alakú gödörrel. A hosszanti tengelyek lényegében folyosók, a leghosszabb 6,3 kilométer. A kutatók feltételezik, hogy a ezeket rituális felvonulásokhoz használták a szertási hely középpontja felé, illetve onnan kiindulva. A nyugati tengely körül egy csatorna építését is megkezdték egykor, ami a víz rituális jelenőségére utalhat, ám ez befejezetlen maradt. A egész létesítmény minden bizonnyal több száz évig használatban volt.

A szertartásközpontban a kutatók színezőanyagok nyomait is megtalálták, északon kék azurit pigmentet, keleten zöld malachitot, délen pedig sárga okkert. Ez a mezoamerikai szín-szimbolika legkorábbi ismert példája, amely a maja kozmogramokban is megjelenik, és az égtájakhoz színkódokat és elemeket rendel. A gödrökben a kutatók kagylókat, faragott jáde- és zöldkőből készült figurákat is találtak: krokodilokat, madarakat, sőt egy szülő nőt is, ugyanabban a kereszt alakú elrendezésben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: