„A választás kimenetelének pontosabb előrejelzéséhez a gyakorlatilag kétesélyes pártra redukálódott politikai paletta is hozzájárult” – válaszolta kérdésünkre hétfőn Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató cég vezetője. Magyar Péter pártja, a Tisza Párt kétharmados győzelmet aratott a 2026-os országgyűlési választáson, tizenhat év után véget vetve Orbán Viktor kormányzásának. A demokratikus választás az újkori magyar történelmben eddig nem látott mértékű részvétellel zajlott, ráadásul a szavazásnak nemcsak politikai győztesei lettek. Két független közvélemény-kutató intézet is jól szerepelt a küzdelmes kampányhajrában: a Medián és a Róna Dániel által vezettett 21 Kutatóközpont már hetekkel ezelőtt előre jelezte a Tisza kétharmados győzelmét.

A Tisza kétharmados többsége azt jelenti, hogy 98,94 százalékos feldolgozottság mellett a hazai szavazatok 54,72 százalékát szerezte meg, míg a Fidesz 37,24, a Mi Hazánk 6,01 százalékkal jutott be a parlamentbe. Ezzel jelen állás szerint a Tiszának 138, a Fidesznek 55, a Mi Hazánknak 6 mandátuma lesz az új országgyűlésben. Ezeknek az eredményeknek egyik pontos előrejelzését a Medián tette közzé vasárnap este: azt közölte, hogy a kampány utolsó öt napjában végzett felmérés szerint a Tisza a listás szavazatok 55,5 százalékát, míg a Fidesz a 37,9 százalékát éri majd el.

Bár a Mi Hazánk a Medián mérései szerint nem jutott volna be a parlamentbe, a párt a szavazatok közel 6 százalékát megszerezte. Hann erről elmondta: „azt feltételeztük, hogy (a Mi Hazánk) bejut, majd azt feltételeztük, hogy nem jut be, amik mellett szigorúan szakmai alapon is lehet érvelni. Olyan magas részvételt láttunk már előre is, ami mellett az tűnt racionális előrejelzésnek, hogy nem jutnak be, mert ezek viszonylag kis, nagyon elkötelezett szavazótáborok”. Ezek az eredmények azt jelentik, hogy a Medián a Tiszának alkotmányozó kétharmadot, azaz 131-139 közötti mandátumszámot jelzett előre, ami be is igazolódott.

„Nagyon örülök neki” – értékelte Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója a választás estéjén közzétett közvélemény-kutatásuk pontosságát. „Valóban az a legfontosabb szakmai szempont, hogy hibahatáron belül legyen, és ez mindegyik párt esetében megvolt” – mondta. A 21 Kutatóközpont által április 12-én, este 7-kor közölt, a Telex megbízásából készített mérése 55 százalékot jelzett a Tiszának, 38-at a Fidesznek és 5 százalékot a Mi Hazánknak, és előre jelezte a Mi Hazánk parlamentbe jutását is. Mivel egy 5 százalékos támogatottságú pártnál kisebb a hibahatár, mint a két nagy pártnál (3 százalék), magyarázta Róna, a Mi Hazánk támogatottságát a hibahatár szélén, de még azon belül mérték.

„Remélem, hogy aki eddig azt gondolta, hogy nem lehet hinni a számainknak, az most átgondolja az álláspontját” – mondta Róna, aki szerint a 21 Kutatóközpont mellett a Medián és Závecz Research is bebizonyította, hogy nagy munkával az emberek véleménye valóban feltérképezhető. Ezt fontos közszolgáltatásnak nevezte, mivel szerinte joga van a magyar társadalomnak ahhoz, hogy megismerje önmagát, és tisztában legyen azzal, hogy egy adott kérdésben mi az ország álláspontja.

Kétharmadot becsültek a Tiszának, annyi is lett

A Medián március 25-én bemutatott kutatása alapján a két nagy pár döntésképes, biztos szavazói bázisa között 23 százalék volt a különbség: 58 százalékon állt a Tisza és 35 százalékon a Fidesz. A kutatóintézet által április 8-án közölt mandátumbecslés a Tisza kétharmados győzelmét és hárompárti parlamentet vetítette előre, és azt jelezte, hogy Magyar Péter pártja 141 (138-143), a Fidesz 52 (49-55), a Mi Hazánk 5-6 mandátumra számíthat. A mandátumbecslés a Medián legutóbbi öt felmérésének eredményei összesen 5000 fős mintán alapultak. A 21 Kutatóközpont április 1-jén közölt kutatása szerint a teljes népességben 28 százalékon állt a Fideszt, 40 százalékon a Tisza és 4 százalékon a Mi Hazánk. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz 37, a Tisza 56, míg a Mi Hazánk 5 százalékon állt, ami a mandátumkalkulátoruk szerint 134 mandátummal kétharmados többséget adott a Tiszának.

A Tisza Párt parlamenti mandátumainak számát a 21 Kutatóközpont választás estéjén közölt mérése 132-re becsülte, de az végül meghaladhatja a 140 mandátumot is. A különbséget Róna szerint részben az magyarázza, hogy a Tisza országos és helyi népszerűségét minimálisan alábecsülték, és a párt belföldi szavazataránya – amibe nem számítanak bele a külhoni magyarok levélszavazatai, de beleszámítanak az átjelentkezők és a képviseleteken szavazók – végül meghaladhatja az 55 százalékot. Ráadásul a mandátumkalkulátor egy becslésen alapszik, mondta Róna, és volt néhány választókerület, ahol már a kalkulátor is rendkívül szoros versenyt jelzett előre. Itt néhány száz vagy egy-két ezer szavazat volt a döntő, és ezeket a kalkulátor inkább a Fidesznek ítélte, miközben ezekben a körzetekben a Tisza győzött. Ilyen volt több választókerület, köztük a Baranya 3-as (889 szavazat különbség) és 4-es (1694 szavazat különbség), Somogy 2-es (874 szavazat különbség), a Somogy 3-as (500 szavazat különbség) és a Borsod 5-ös (1453 szavazat különbség). „106 választókerület van az országban, és abból legalább 100-at jól becsült meg a kalkulátor” – mondta Róna, aki az eltérések okaként helyi sajátosságokat, köztük a jelöltek szerepét emelte ki. Ráadásul a korábbi, helyi választókerületi méréseik is helyesnek bizonyultak, annak ellenére, hogy azokat egyes esetekben hetekkel vagy akár hónapokkal a választás előtt készítették.

De hogyhogy nem mutatkozott számottevő különbség a március végi adatfelvételen alapuló, április 1-jén közölt, illetve az április 8. és 11. közötti adatfelvételen alapuló, a választás estéjén közölt mérésük között ? A 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a március nagyon erős volt a Tiszának, különösen a hónap második fele, és sokan a március 15-i rendezvények után döntöttek arról, miként szavaznak majd, és kevesen hagyták későbbre a döntést. „Mi azt láttuk, hogy akkor már nem volt olyan nagy változás, de a hibahatár miatt nagyon óvatosnak kell lenni, mert elképzelhető, hogy volt valamennyi” – mondta. Róna szerint ez azt jelenti, hogy nemcsak az utolsó napokban, hanem már március végén is jól mérték fel az erőviszonyokat.

A 21 Kutatóközpont hibrid módszerének lényege, hogy a válaszadókat SMS-ben keresik meg, és egy online kérdőívet töltetnek ki velük. A 65 év felettieket telefonon keresik meg az ebben a korcsoportban meglévő, jelentős digitális szakadék miatt – enélkül a Fideszt alulmérnék. Az EP-választáson a 21 Kutatóközpont jelezte előre a legpontosabban a várható eredményt és a Tisza jó szereplését, és hibahatáron belül, pontosan felmérte a pártok által szerzett szavazatarányokat. Az EP-választás óta, mondta Róna, csak technikailag tökéletesítették a hibrid módszert, és a mintavétel elvén nem változtattak. Úgy tűnik, hogy jól kalibrát módszer működik, amihez Róna szerint egyrészt jó infrastruktúrára, másrészt jó kutatókra van szükség.

Független vs kormányközeli közvélemény-kutatók

A független közvélemény-kutatók rekordrészvételt jeleztek előre a választáson, ráadásul Hann szerint ez a szomszédos országok részvételi arányaihoz képest is nagyon jó szám: „általában a nyugati társadalmakban nem szokott sokszor előfordulni ilyen nagy részvéttel, amiről a kulturális különbségek is tehetnek”. A Medián a március 25-én közzétett mérésben a megkérdezettek 89 százaléka jelezte biztosnak a részvételét. Hann elmondta, hogy több egymástól független call centerrel dolgoztak együtt, „ugyanis ez is szakmai és egyben politikai vita tárgyává vált, hogy megkérdőjelezték bizonyos call centerek hitelességét”. A szociálpszichológus szerint más közvélemény-kutató intézetek gyakran gyanakodnak arra, hogy a megkérdezettek hazudnak a pártpreferenciákról. Hann szerint a statisztikák eredményét potenciálisan hiteltelenítő tényező kizárásának egyik lehetősége az, hogy „ellenőrizzük, hogy most mit mond arról, hogy 2022-ben a legutóbbi országgyűlési választáson hogyan szavazott”.

Török Gábor politológus a Medián március 25-én közölt mérésére reagálva Facebook-oldalán azt írta, hogy „a Medián szerint tényleg eldőlt a választás” majd hozzátette, hogy „ha a Medián nem téved, pontosabban, ha nem téved óriásit, akkor a választás tétje már nem igazán a Tisza győzelme, hanem ennek a győzelemnek a mértéke”. Néhány nappal később a 21 Kutatóközpont mérésére úgy reagált, hogy „ha ezeknek a kutatásoknak csak a fele igaz/pontos, akkor bizony már csupán a Tisza győzelmének a mértéke kérdéses”, és feltette a kérdést, hogy „az elmúlt időszakban (a Medián évtizedek óta, a 21K a legutóbbi EP-választáson) a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát”. Nem is tévedtek.

Egészen más a helyzet a Fideszhez közeli közvélemény-kutatóknál. A Nézőpont Intézet április 3-án Orbán Viktor pártjának győzelmét vetítette előre, a listás szavazatok 46 százalékát adva a Fidesznek, 40-et a Tiszának és 8 százalékát a Mi Hazánknak. A Nézőpont ebből 103 mandátumot jelzett előre a Fidesznek, 80-at a Tiszának és 8-at a Mi Hazánknak. A szintén Fidesz-közeli Alapjogokért Központnak a választás lezárulta után közzétett kutatása azt jelezte, hogy a Fidesz a listás szavazatok 44,5, a Tisza 42, a Mi Hazánk pedig 7 százalékát szerezheti meg, és a 106 egyéni választókerületből 64-ben a Fidesz győzelmét vetítették előre (jelen állás szerint a Tisza 93, a Fidesz 13 egyéni mandátumot szerez).

„Az emberek kíváncsiak ezekre a kutatásokra, mert szeretnének tájékozott döntést hozni”

A közvélemény-kutatók választások előtti társadalmi megítélését erősen befolyásolták a pártpreferenciák. Ez derült ki az Europion által április 10-én közzétett kutatásból, ami a közvélemény-kutatókkal szembeni attitűdöket is vizsgálta. A megkérdezettek magasan a Mediánt tartották legmegbízhatóbbnak, 28 százalékkal (a Tisza-szavazók 41, a kormánypártiak 16 százaléka bízik bennük), őket követte a 21 Kutatóközpont 14 százalékkal (a Tisza-szavazók 31, a kormánypártiak 8 százaléka bízik bennük), és a kormányközeli Nézőpont Intézet 12 százalékkal (a Tisza-szavazók 6, a kormánypártiak 27 százaléka bízik bennük). A válaszadók 31 százaléka ugyanakkor azt közölte, hogy egyik kutatóintézetben sem bízik, 24 százalékuk pedig nem foglalt állást, ami az Europion szerint a közvélemény-kutatásoktól való távolságtartást jelzi.

Ugyanakkor nemcsak a nyilvánosság közvélemény-kutató intézetekről alkotott véleménye mérhető számokkal, hanem az elemzéseknek a szavazási kedvet és a politikai elköteleződést alakító hatása is. Hann elmondta: „ez része a normális működésnek: az emberek kíváncsiak ezekre a kutatásokra, mert szeretnének tájékozott döntést hozni. Rengeteg példa van a világon arra, hogy a közvélemény-kutatások hatására a rossz helyzetben lévő jelölt szavazói nagyobb számban mennek [szavazni], mert mozgósítja őket az aggodalom. Ennek a másik oldala az, hogy nagyon sokan szeretnek a várható győzteshez csatlakozni”.

Nemcsak a statisztikák árulkodtak a közvélemény-kutatók és az intézetek megítéléséről. Hétfő reggel Deák Dániel, a 21. Század Intézet elemzője és a Megafon tagja Facebook posztban szólt Hannhoz: „Először is szeretnék bocsánatot kérni Hann Endrétől és a többi baloldali kutatócégtől, és természetesen tőletek is. El kell ismerni, hogy ezúttal ők látták a valós erőviszonyokat, a jobboldali kutatócégek pedig rosszul. Őszintén be kell vallanom, mi még április 12-én délután is a Fidesz mandátumtöbbségét vártuk. Nem csak mondtuk, így láttuk és gondoltuk”. Ugyanakkor a Medián vezető kutatója elmondta: „önmagában nincs rendben, hogy ő megmondja, hogy mi baloldaliak vagyunk. Ha még mindig ezt a jelzőt használja, azt mutatja, hogy egyáltalán nem őszinte és nem valódi belátáson alapul a bocsánatkérése”.

Róna szerint a választás után eljött a számvetés időszaka, és a következő időszakban azon dolgoznak majd, hogy összehasonlítsák az összes mérésüket a választási eredményekkel. „Az önreflexió fontos” – mondta, akkor is, ha jól teljesítettek a mérések, hiszen a tapasztalatok alapján még tovább lehet javítani a kutatásokon. Ezeket a tapasztalatokat előbb a 21 Kutatóközponton belül elemzik ki, de utána készek azokat megvitatni kollégáikkal és a nyilvánosság előtt is.