Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter
Lannert Juditot jelöli gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Lannert 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel rendelkezik, szociológiából szerzett PhD-fokozatot. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak.
Kutatói érdeklődése elsősorban a tanulói továbbhaladásra, az iskola és munka világa közötti átmenetre és a pályaválasztási aspirációkra terjedt ki. Több tucat hazai kutatásban és jó néhány nemzetközi összehasonlító vizsgálatban vett részt.
Legutóbb éppen a Qubit szerdán megjelent podcastjában szólalt meg, ahol egyebek között elmondta, hogy az oktatási rendszer átalakítása nemcsak intézményi vagy szabályozási kérdés, hanem ehhez egy új, közös narratívára és „mentális forradalomra” van szükség. Emberségesebb, gyerekközpontú oktatás szükségességéről beszélt, ahol az esélyegyenlőségért és az integrációért tett erőfeszítéseket nem áldozatként, hanem közös érdekként kell értelmezni.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy a reformok nem lehetnek gyors, felülről vezérelt beavatkozások. A fenntartói rendszer átalakítását hálózatos együttműködésen alapuló modellekben látja megvalósíthatónak, ahol a mérethatékonyság és a minőség egyszerre érvényesül, és nem szakadnak szét a különböző társadalmi csoportok. A változásoknak „tégláról téglára” kell felépülniük, folyamatos tanulással és visszacsatolással. Ehhez elengedhetetlen a pedagógiai kultúra megújítása is: a tanárok támogatása, a reflektív működés erősítése, valamint az, hogy az iskolák ne csak pedagógusokra, hanem szélesebb szakmai csapatokra támaszkodjanak.
2022-ben a magyar oktatásról szóló Qubit Live egyik előadója volt. Itt egyebek között azt mondta, hogy a kreativitás és a kritikus gondolkodás megítélése egyaránt negatív Magyarországon, és ennek a tantervben is látszik a lenyomata. A Nemzeti Alaptantervben (NAT) nem kritikai gondolkodás, hanem megértő gondolkodás szerepel, holott az előbbire óriási szüksége lenne a teljes társadalomnak az információs korban.
A Népszava tavalyi interjújában úgy jellemezte a helyzetet, hogy, „az oktatás jelenleg még csak nem is nemzetstratégiai ágazat, úgy tűnik, hogy a döntéshozóknak csak az a lényeg, hogy olcsón ki lehessen hozni valamit. Most ott tartunk, hogy zsúfolt a tananyag, a pedagógusok a központi előírásoknak megfelelve haladnak, se nekik, sem a gyerekeknek nem adatik meg a megfelelő keret és idő a gondolkodásra. Pedig ha hagynák őket, a pedagógusok képesek lennének kreatívabban hozzáállni az oktatáshoz”.
A PISA-eredmények kapcsán 2024 februárjában vele készült interjúnkban (A magyar oktatásból a szabadság hiányzik, nem a kontroll) ezt mondta az ideális iskoláról: „A nagy kérdés, hogy hogyan tudunk nagyobb elvárást generálni a gyerekek felé úgy, hogy jól is érezzék magukat, motiváltak is legyenek, és örömmel tanuljanak. Magyarán legyenek olyan jók a tanórák, mint az iskolai óraközi szünetek. Ehhez teljesen át kéne az iskolát alakítani, a gyerekek aktivitására és kreativitására kellene építeni, és több bizalomra lenne szükség a rendszerben. (...)
El kell fogadni, hogy nem minden mérhető, viszont azt nem szabad elfogadni, hogy csak azt fejlesztjük, ami mérhető, mert akkor egy egydimenziós verseny irányába megyünk el. És lehet, hogy lesznek csodálatos matekosaink, de közben nem tanulnak meg a gyerekek együttműködni és kommunikálni, aminek hosszútávon sok-sok hátránya lesz, túl azon, hogy zombi gyerekeket fogunk nevelni.”
A Qubiten 2024 áprilisában megjelent véleménycikkében Lannert a CEU rektorhelyettesét, Enyedi Zsoltot idézte, miszerint az Orbán-rendszer oktatáspolitikája egyfajta ideológiai térfoglalás volt, ahol „a siker titkát a modernizáció és tekintélyelvűség párosításában, a kritikai gondolkodás visszaszorításában látják és a politikai elit mögötti második vonalat ilyen szellemiségben kívánják felkészíteni”. Lannert szerint ez az örök igazságokra hivatkozva „pontosan a tudomány iránti szkepticizmust erősíti, gyengíti a tudás és a tanulás becsületét és az emberi méltóság tiszteletét, pedig ez az, ami megteremtheti a közös minimumot, legyen valaki keresztény-konzervatív, liberális-konzervatív vagy szociáldemokrata gondolkodású”. Hozzátette:
„Egy olyan ország, ahol ezek az értékvilágok egymástól élesen elkülönülő halmazokat alkotnak, lemond nemcsak a demokrácia egyik fontos pilléréről, hanem a nemzeti egységről is. Amikor a politikusok és tollforgatóik egy szélsőséges pozícióból megpróbálják az örök igazságokra hivatkozva felértékelni az elavult oktatási módszereket, amikor negligálják a más régiós országokban jól teljesítő szakmai gyakorlatokat, nagyon rossz úton indulnak el. Teret nyitnak ugyanis a zárt gondolkodásnak, a tudományellenességnek és a gyerekek és szülők számára hamis jövőképet teremtenek.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A gyerekeket a bizonytalan jövőre kell felkészíteni, ezért a kreativitás legalább olyan fontos, mint a tananyag
Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
A magyar oktatási rendszert méretgazdaságosabbá kell tenni, de ez rengeteg konfliktust szülhet
Portugáliában és Észtországban sikerült az, amire Magyarországnak is szüksége lenne: az oktatási rendszer racionalizálása. Lannert Judit oktatáskutató a hatodik Qubit Live-on beszélt arról, hogy ehhez mit kellene tenni itthon.
Drámai képet fest a magyar iskolákról és a tanulók teljesítményéről a közoktatás helyzetét bemutató tanulmánykötet
Ma jelent meg a Közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány, ami 2015 óta kétévente tudósít a közoktatás aktuális állapotáról. Az egyre romló oktatási rendszerből nemcsak a tanárok hiányoznak, de a legjobban teljesítő tanulók aránya is csökkenést mutat.
