A „szuper” El Niño 2028-ig elhúzódó globális élelmiszerár-sokkot okozhat – írja a brit Guardian. Az Egyesült Államok és Izrael által indított támadások nyomán kitört iráni háború mellett az antropogén klímaváltozással járó felmelegedés, valamint az utóbbi miatt a korábbiaknál jóval erősebbnek ígérkező El Niño-hatás megtépázhatja a globális élelmiszerellátási-láncokat. A lap idézi az olasz UniCredit bank elemzőit, akik szerint a most kezdődő melegperiódus globális „klímainfláció” rémével, valamint árrobbanással, társadalmi és politikai instabilitással fenyeget.

A tudományos konszenzuson alapuló előrejelzések azt mutatják, hogy az idén június végén biztosan beindult El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) jelenségnek a keleti trópusi csendes-óceáni térségben melegebb tengerfelszíni hőmérsékleteket okozó fázisa egészen 2027 elejéig kitarthat, ami egyben magasabb globális átlaghőmérsékletet is eredményez majd. Ráadásul a következő években gyakoribb és brutálisabb is lehet az El Niño a hidegebb tengerfelszíni hőmérsékleteket okozó La Niña-nál.

Klímatörténeti tény, hogy a valaha volt egyik legerősebb El Niño katasztrofális aszályokat okozott Kínában, Dél-Afrikában, Brazíliában, Egyiptomban és Indiában. A gyarmati uralom által súlyosbított helyzetben éhínséget okozó körülmények milliók halálát okozták, köztük több mint 6 millió embert Indiában 1876-78 között. Az 1981-82-es, 1996-97-es, 2015-16-os és 2023-24-es El Niño események a valaha feljegyzett legerősebbek közé tartoznak. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a 2026-27-es ciklus a felsoroltaknál is súlyosabb lehet – növelve az aszályok és áradások kockázatát, negatívan befolyásolva a terméshozamokat és ezzel az élelmiszer-ellátást.

A Goldman Sachs elemzői szerint az El Niño ereje a globális élelmiszerárak 15,8 százalékos emelkedését okozhatja. A brit lap által idézett szakértők szerint a következmények egy része csak 2028 második felében jelentkezhet, tekintettel a különböző növényfajták eltérő vetési, termesztési és betakarítási ciklusaira. A logisztikai kihívások – beleértve a kulcsfontosságú szállítmányokhoz használt csatornák és folyók vízszintjét – szintén hatással lesznek. Ráadásul az El Niño a csapadék- és hőmérsékleti minták átalakításával regionálisan is átalakítja a termelési viszonyokat, amivel nyertesekből veszteseket teremt, miközben a korábbi vesztesek korántsem biztosan kerülnek nyerő helyzetbe. Az biztos ugyanakkor, hogy a nemrég kezdődött periódus súlyosbítja az iráni háború okozta zavarokat azáltal, hogy a már amúgy is magasabb árakhoz hozzáadná az élelmiszer-ellátási lánc problémáit, valamint a műtrágya- és energiakészletek hiányát. Biztosra vehető az is, hogy a meleg ciklus megnöveli az aszály kockázatát Dél-Afrikában és Dél-Amerika északi részein, miközben fokozza az árvízkockázatot Brazília déli részén, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban.

„Az El Niño miatt szárazabb a monszun Indiában, egyes régiókban a szokásos csapadékmennyiségnek csak 25 százaléka, Közép-India egyes részein pedig csak a fele esett le, ami a búza, a rizs és a cukornád kínálatát is befolyásolhatja” – idézi a Guardian a Goldman Sachs elemzését.

A délkelet-ázsiai aszályok befolyásolhatják az élelmiszeriparban általánosan használt pálmaolaj piacra kerülő mennyiségét, ahogy a kávé- és kakaótermést is. Az Európai Központi Bank három évvel ezelőtti számításai szerint egy erős El Niño akár 9 százalékkal is megemelheti a globális élelmiszerárakat, a legnagyobb drágulást a szójabab, a kukorica és a rizs produkálhatja. Az UniCredit elemzői szerint, amennyiben beigazolódnak a brutális El Niño-t ígérő prognózisok, akkor az a globális mezőgazdasági termelés 14,3 százalékos csökkenését eredményezi, ami 342 milliárd dollártermeléskiesésnek felel meg. „Az ársokkok a főbb árucikkek esetében elérhetik a 10–50 százalékot, a legérzékenyebb élelmiszernövényeknél ez akár 50-100 százalék is lehet.

Bár természetes folyamatról van szó, a melegedéssel járó ciklus fokozza az emberi tevékenység okozta általános felmelegedés, ami miatt a klímamodellek pesszimistább olvasatai szerint egyre extrémebb El Niño periódusok következhetnek. Korábban megírtuk, hogy miután tavaly másodpercenként 12 hirosimai atombomba energiájának megfelelő hőt nyeltek el az óceánok, három rekordmeleg év után, 2026 elején az is kiderült, hogy elkerülhetetlen a 1,5 fokos klímacél túllépése.