
Az Európai Unió jó úton halad a 2030-as klímacélok elérése felé
De az Európai Bizottság nem szeretné, ha a tagországok elbíznák magukat, ahogy azt sem, ha magára hagynák a zöld átállás veszteseit.
De az Európai Bizottság nem szeretné, ha a tagországok elbíznák magukat, ahogy azt sem, ha magára hagynák a zöld átállás veszteseit.
40 milliárd forintnak megfelelő támogatást kap 27 kutatócsoport a brit ARIA kutatás-fejlesztési ügynökségtől, hogy a grönlandi jégtakaró és egy közeli óceáni áramlat összeomlására figyelmeztető rendszert építsenek.
2024 volt az első év, amikor a globális felmelegedés átlépte a 1,5 fokos kritikus küszöböt – jelentette be csütörtökön a EU klímafigyelő szervezete, a Copernicus. Európa még a globális átlagnál is gyorsabban melegszik.
A globális villamosenergia-igény 2035-ben 6 százalékkal magasabb lesz, mint azt tavalyi előrejelzésében írta a Nemzetközi Energiaügynökség.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint lényegében biztos, hogy az idei nyár első hónapjának globális hőmérséklete megdönt minden korábbi rekordot. Ez annak ellenére következhet be, hogy véget ért az El Niño, ami nem túl jó jel.
Az elmúlt 300 év óceáni hőmérsékletét rekonstruáló vizsgálat szerint már rég túlléptük a másfél fokos felmelegedést, de a kutatással más tudósok nincsenek megelégedve.
Egy friss kutatás eredményei szerint a mostani ütemmel a korábban gondoltnál hamarabb, 6 év alatt elfogy az a szén-dioxid-mennyiség, amit kibocsáthatunk, ha be akarjuk tartani a párizsi egyezményben lefektetett klímacélt.
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint nagyon valószínű, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a párizsi klímacélok még így is tarthatók.
A befektetők egy része azt sérelmezi, hogy a BP jelenlegi vezetői szerényebb éghajlatvédelmi célokat fogalmaztak meg, mint amiket korábban elfogadtak.
Ha az amerikai-kínai stratégiai versengés felborítja a globalizált napelemgyártást, akár további 25 százalékkal nőhetnek 2030-ra a napelemek árai, ami a klímaváltozás elleni küzdelmet is nehezíti.
Két kanadai kutató szerint több őszinteségre és kevesebb dumára van szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről, a klímacél pedig a társadalmi és politikai tehetetlenség és a kellő elszántság hiánya miatt mehet a levesbe.
Az ENSZ-főtitkár a Seton Hall Egyetemen tartott előadásában arra kérte a hallgatókat, hogy hiába kapnak majd csábító ajánlatokat, gondoljanak bele, hogy a bolygó sorsa most az ő kezükben is van.
António Guterres őrültségnek nevezte, hogy az egyes országok hirtelen ismét a fosszilis energiahordozókhoz fordulnak, hogy pótolják az orosz kőolaj és földgáz hiányát.
Német elemzők szerint miközben a legjelentősebb nemzetközi óriáscégek 100 százalékos kibocsátáscsökkentést tüntetnek fel klímavédelmi stratégiáikban, cselekvési terveik teljes megvalósítása is csak 40 százalékkal csökkentené az összes kibocsátásuk jelenlegi mértékét.
A választásokat megnyert balközép kormánykoalíció nem lerombolná, hanem fejlesztené az ország gazdaságát meghatározó olaj- és gázipart, miközben elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátásokat. A környezetvédő szervezetek szerint ez önellentmondás.