Nagyobb ütemben nő a világ elektromosenergia igénye, mint azt előre jelezték
A globális villamosenergia-igény 2035-ben 6 százalékkal magasabb lesz, mint azt tavalyi előrejelzésében írta a Nemzetközi Energiaügynökség.
A globális villamosenergia-igény 2035-ben 6 százalékkal magasabb lesz, mint azt tavalyi előrejelzésében írta a Nemzetközi Energiaügynökség.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint lényegében biztos, hogy az idei nyár első hónapjának globális hőmérséklete megdönt minden korábbi rekordot. Ez annak ellenére következhet be, hogy véget ért az El Niño, ami nem túl jó jel.
Az elmúlt 300 év óceáni hőmérsékletét rekonstruáló vizsgálat szerint már rég túlléptük a másfél fokos felmelegedést, de a kutatással más tudósok nincsenek megelégedve.
Egy friss kutatás eredményei szerint a mostani ütemmel a korábban gondoltnál hamarabb, 6 év alatt elfogy az a szén-dioxid-mennyiség, amit kibocsáthatunk, ha be akarjuk tartani a párizsi egyezményben lefektetett klímacélt.
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint nagyon valószínű, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a párizsi klímacélok még így is tarthatók.
A befektetők egy része azt sérelmezi, hogy a BP jelenlegi vezetői szerényebb éghajlatvédelmi célokat fogalmaztak meg, mint amiket korábban elfogadtak.
Ha az amerikai-kínai stratégiai versengés felborítja a globalizált napelemgyártást, akár további 25 százalékkal nőhetnek 2030-ra a napelemek árai, ami a klímaváltozás elleni küzdelmet is nehezíti.
Két kanadai kutató szerint több őszinteségre és kevesebb dumára van szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről, a klímacél pedig a társadalmi és politikai tehetetlenség és a kellő elszántság hiánya miatt mehet a levesbe.
Az ENSZ-főtitkár a Seton Hall Egyetemen tartott előadásában arra kérte a hallgatókat, hogy hiába kapnak majd csábító ajánlatokat, gondoljanak bele, hogy a bolygó sorsa most az ő kezükben is van.
António Guterres őrültségnek nevezte, hogy az egyes országok hirtelen ismét a fosszilis energiahordozókhoz fordulnak, hogy pótolják az orosz kőolaj és földgáz hiányát.
Német elemzők szerint miközben a legjelentősebb nemzetközi óriáscégek 100 százalékos kibocsátáscsökkentést tüntetnek fel klímavédelmi stratégiáikban, cselekvési terveik teljes megvalósítása is csak 40 százalékkal csökkentené az összes kibocsátásuk jelenlegi mértékét.
A választásokat megnyert balközép kormánykoalíció nem lerombolná, hanem fejlesztené az ország gazdaságát meghatározó olaj- és gázipart, miközben elkötelezett aziránt, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátásokat. A környezetvédő szervezetek szerint ez önellentmondás.
A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.
Egy friss kutatás szerint a legrosszabb forgatókönyv sem volt olyan rossz, mint a valóság: mindössze 0,5 fokos felmelegedés elegendő ahhoz, hogy fél méterrel megemelje a tengerszintet a század végére, ez pedig nagyon rossz hír a partvidékek lakóinak.
A dollármilliárdokból gazdálkodó réteg kibocsátása háromszor olyan gyorsan növekedett, mint az emberiség szegényebb feléé – derült ki az Oxfam 25 év üvegházgáz-kibocsátását vizsgáló friss jelentéséből. A brit segélyszervezet megadóztatná a magas kibocsátással járó luxusszolgáltatásokat.