Több ezer őskori ember DNS-ének vizsgálata írta újra Európa két nagy nyelvcsoportjának eredetét
Több ezer őskori ember európai DNS-ének elemzésével igyekeztek kideríteni a Koppenhágai Egyetem és a Leideni Egyetem kutatói, hogyan terjedtek el a germán és a kelta nyelvek Európában – erről két, egyaránt a Nature-ben megjelent tanulmányban számoltak be.
Az indoeurópai nyelvek – köztük az angol, a svéd, az ír, a latin és a görög – közös ősét a ma elfogadott elmélet szerint a Fekete- és a Kaszpi-tengertől északra fekvő sztyeppékről nagyjából ötezer évvel ezelőtt Európába vándorló pásztornépek hozták magukkal. Az azonban máig vita tárgya, hogyan jutottak el ezután az egyes nyelvek a történelemből ismert helyükre. A kutatók most több mint 4500 ősi európai, köztük több mint 700 újonnan szekvenált egyén DNS-ét vizsgálták, és először tudtak konkrét elméleteket tesztelni a germán és a kelta nyelvek őskori terjedéséről.
Eddig úgy gondolták, hogy a germán nyelvek legkorábbi formája a sztyeppei bevándorlók első hullámával, nagyjából 4800 évvel ezelőtt érkezett Skandináviába. A germán nyelvekről szóló tanulmány szerint azonban nagyjából négyezer évvel ezelőtt egy második, szintén sztyeppei eredetű csoport is megjelent Kelet-Skandináviában, valószínűleg a Balti-tenger túlpartjáról. Ez a korábban ismeretlen népesség Skandinávia nagy részén elterjedt, éppen azon a területen, ahol az időszámításunk előtti első évezredben az ősgermán nyelvet beszélhették, és leszármazottaik a későbbi germán nyelvű népek többségében kimutathatók. A kutatók szerint ezért elképzelhető, hogy ők hozták magukkal a germán nyelvek elődjét, nagyjából 800 évvel később, mint ahogy eddig feltételezték.
Az elemzések egy meglepő visszavándorlást is kimutattak: a népvándorlás korában a mai Észak-Németország és Dél-Jütland területéről az angolszászok őseivel közeli rokonságban álló csoportok települtek vissza oda, ahol ma Dánia, illetve és Svédország déli része található – éppen akkor, amikor elkezdett kialakulni a vikingek által beszélt óészaki nyelv. Norvégia területét ez a vándorlás alig érintette, a nyelvi változásokban mégis részt vett, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a nyelvek nemcsak vándorlással, hanem a rokon közösségek közötti kulturális kapcsolatokon keresztül is terjedtek.
A kelta nyelvekről szóló tanulmány egy több mint százéves vitához szolgál új adatokkal. A kelta nyelveket a germán nyelvek és a Római Birodalom terjeszkedése előtt Spanyolországtól a Balkánig beszélték, ma viszont már főként csak Írországban, Walesben és Bretagne-ban élnek. Egyes kutatók szerint az Atlanti-óceán partvidékén alakultak ki, és onnan terjedtek kelet felé, mások szerint Közép-Európából származnak, a bronzkori urnamezős, majd a vaskori Hallstatt- és La Tène-kultúrához kötődve.
A genetikai adatok az utóbbit támasztják alá a legerősebben: 3200 és 2800 évvel ezelőtt az urnamezős kultúrához köthető népesség nyugat felé, Franciaországba és Britanniába, majd végül Északkelet-Spanyolországba is terjeszkedett, ami jól illeszkedik a közép-európai eredet elméletéhez. Egy korábbi, nagyjából 3800 évvel ezelőtti, Délnyugat-Európából Britanniába irányuló vándorlás ugyanakkor részben az atlanti eredetet is alátámasztja, vagyis a folyamat összetettebb lehetett.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ősi DNS-ből közvetlenül nem derül ki, hogy milyen nyelven beszéltek az egyes emberek, de a népmozgások régészeti és nyelvészeti adatokkal való összevetésével egyre pontosabban lehet tesztelni a nyelvek terjedéséről szóló elméleteket.
Kapcsolódó cikkeink:
Egy 6500 évvel ezelőtti kaukázusi népcsoporthoz nyúlik vissza az indoeurópai nyelvcsalád eredete, állítja egy archeogenetikai kutatás
Nyelvészek és régészek évtizedek óta vitáznak az indoeurópai nyelvek eredetéről, amiket ma a Föld lakosságának közel 40 százaléka anyanyelvi szinten beszél. Egyelőre a friss kutatás sem győzött meg mindenkit.
Az indoeurópai nyelvek a 8000 évvel ezelőtti Közel-Keleten alakulhattak ki
Egy 33 fős nemzetközi kutatócsoport a közös mintázatok alapján rajzolta meg a több mint 100 élő és félszáz holt nyelv családfáját.
A mesterséges intelligencia megfejtett egy elfeledett ősi nyelvet
Az egyre pontosabb gépi fordítás már nemcsak angolról magyarra működik, de ismeretlen nyelveket is képes kezelni. Amerikai kutatók először fejtettek meg automatikusan egy több mint 3000 éves nyelvet.