Átment néhány fontos kozmológiai teszten az a modell, amely szerint az univerzum az elfogadottnál majdnem kétszer idősebb, 26,7 milliárd éves, és nincs szükség benne sem sötét anyagra, sem sötét energiára, állítja az Ottawai Egyetem közleménye. A CCC+TL nevű modellt Rajendra Gupta, az egyetem fizikai tanszékének professzora dolgozta ki, a mostani vizsgálatokat Nikolaosz Szamarasz görög posztdoktori kutatóval végezte. A rövidítés két ötletet takar: az egyik szerint a természeti állandók (például a kölcsönhatások erősségét megadó csatolási állandók) változnak az idővel, a másik az úgynevezett fáradt fény hipotézis, amely szerint a fény hosszú út során fokozatosan energiát veszít. Gupta szerint az, amit ma sötét anyagnak és sötét energiának tulajdonítunk, valójában a változó állandókból következik.

A Universe című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a modell ugyanazokat az arányokat adja az ősrobbanás után keletkezett hidrogénre, héliumra és más könnyű elemekre, mint a standard modell, és összhangban van a galaxisok korából becsült tágulási ütemmel is. Egy másik tanulmányukban 175 galaxis forgását sikerült sötét anyag nélkül megmagyarázniuk. A modell legfőbb vonzereje viszont az, hogy megoldaná a James Webb űrtávcső által feladott rejtvényt: a távcső olyan korai galaxisokat talált, amelyek a standard modell szerint túl fejlettnek tűnnek ahhoz képest, hogy milyen rövid idő állt rendelkezésükre a kialakulásra. Egy kétszer ennyi idős univerzum megoldaná ezt a problémát.

A szakma túlnyomó többsége ugyanakkor nem fogadja el a modellt, a fáradt fény ötletét például, amelyet Fritz Zwicky svájci csillagász vetett fel 1929-ben, a kozmológusok évtizedek óta megcáfoltnak tekintik. Szerintük ugyanis ha a fény útközben energiát veszítene, a távoli galaxisok képének elmosódottnak kellene látszania, és másképp kellene viselkedniük a távoli szupernóváknak is. A teszteket ráadásul maguk a modell megalkotói végezték, saját maguk által írt egyenletekkel, mert a bevett kozmológiai programkódok nem használhatók ehhez a modellhez.

Az eredmények egy része még nem ment át a szakmai lektoráláson: a szupernóvákról szóló tanulmány Gupta szerint bírálat alatt áll, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásra vonatkozó tesztet pedig még nem publikálták. A modell egyik jóslata viszont hamarosan ellenőrizhető lesz: Gupta szerint a mainál jóval távolabb is kell lenniük galaxisoknak, és a James Webb űrtávcső GLIMPSE nevű programja épp ilyen távolságokban kutakodik majd. Ha végül talál ilyeneket, az kényes kérdéseket vetne fel a széles konszenzusnak örvendő standard modellel kapcsolatban.

Kapcsolódó cikkeink:

Megpillanthatták a sötét anyagot

Tóth András tudomány szeptember 2.

A sötét anyag az univerzum 27 százalékát teszi ki és döntően befolyásolja a galaxisok fejlődését. Az Egyesült Államokban működő LUX-ZEPLIN kísérlet egy olyan jelet észlelt, amit egy atommag és egy WIMP-típusú sötétanyag-részecske ütközése okozhatott.

Magyar kutató részvételével deríti fel a titokzatos sötét energiát a DESI

Tóth András tudomány 2023. június 20.

Az arizonai Mayall teleszkópra szerelt színképelemző műszer 5 év alatt 30 millió galaxis és kvazár pontos távolságát méri majd meg. Kovács András asztrofizikus szerint a DESI képes lehet kimutatni, ha a sötét energia az univerzum öregedésével változna.

Mi van ott, ahol nincs semmi?

Tóth András tudomány 2022. augusztus 26.

Mi van az univerzimban ott, ahol nincsenek se csillagok, se bolygók, se földönkívüliek, se részecskék, se sugárzás? Kvantumvákuum, amit vákuumenergia tölt ki. Ebből származhat a titokzatos sötét energia is.

Bemutatták az eddigi legnagyobb univerzumtérképet, amelyen több mint 800 ezer galaxis között lehet böngészni

Bodnár Zsolt tudomány 2025. június 12.

A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.