Az ELTE kutatói azt vizsgálták, serdülők esetében milyen tényezők segítik és hátráltatják az álhírek felismerését.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából készült friss kutatás 13-25 év közötti fiatalok körében vizsgálta, hogy mennyire nézik kritikusan a TikTokon megjelenő tartalmakat.
Aidan Gomez, a ChatGPT mögött álló technológia egyik kifejlesztője szerint nagyobb riadalomra adnak okot a mesterséges intelligencia által generált álhírek, mint az, hogy az algoritmusok esetleg világuralomra törnek.
Az EU dezinformáció elleni küzdelméhez a legtöbb techcég csatlakozott a Google-től a Metán át a TikTokig, egyedül a Twitter lépett ki az egyezségből.
Mi a közös a boszorkányokban, a sárkányokban, Chuck Norrisban, Győrfi Pálban és a brit tudósokban? Mindegyikük a folklór részévé vált, de míg a mondák régen a szóbeliséghez kapcsolódtak, az internet ezt is átformálta. A Glossza podcast új adásában Tamás Ildikó és Mikos Éva néprajzkutatók beszélgettek a folklór történetéről.
Egy friss kutatásban a konteósokkal szemben bevethető módszerek hatékonyságát vizsgálták, és arra jutottak, hogy nincs csodafegyver; lényegében a kritikai gondolkodás tanítása az egyetlen út.
A mesterséges intelligencia, különösen a nagy nyelvi modellek kiváló alternatívái a fizetett hülyéknek, így propagandacélokra is könnyűszerrel bevethetők.
Három magyar szociálpszichológus reprezentatív kutatást végzett arról, hogy mi az összefüggés a magyar internethasználók álhír-felismerési képességei és politikai nézetei között. Mint kiderült, a kormánypárti szavazók kevésbé használják a kritikus gondolkodásra való képességüket.
Több álhír is elkezdett terjedni arról, hogy a hőség miatt nem képesek költeni a fehér gólyák, de ez nem így van: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint az átlagosnál is jobb költési eredményt tudnak felmutatni a madarak.
A tudomány és az áltudomány közötti határ egyre inkább elmosódik. Ezt használják ki a tudománymosók, akik hitelességet keltő eszközökkel zavarják össze a közönséget, legyen szó biokozmetikumok marketingjéről, szándékosan félreértelmezett kutatási eredményekről vagy a fogkrémről, amit mindig 10-ből 9 fogorvos ajánl.
Romániában és Bulgáriában nagyon alacsony az átoltottság, és sokan nem is hajlandóak beadatni maguknak a vakcinát. A problémát csak fokozza, hogy a Kremlhez köthető híroldalakon és felületeken szabadon terjednek a konteók, amelyek vagy a kötelező oltás, vagy a nyugati vakcinák ellen hergelik az olvasókat.
A szakértők nem győzik hangsúlyozni: biológiailag lehetetlen, hogy a vakcina hatására termelt antitestek a méhlepény kialakulásában szerepet játszó fehérjéket is támadják. Ha viszont valaki emiatt nem oltatja be magát, és teherbe esik, az a saját és születendő gyereke egészségét is veszélyezteti.
Melyik vakcinatípusból küldtek eddig a legtöbbet Magyarországra, és hogy állnak a Sinopharm engedélyezésével Európában? Mi az igazság a vakcinaútlevélről? Öt kérdés, öt válasz, Google nem ér, óra indul.
A téma az amerikai elnökválasztás körüli anomáliák. Google nem ér, óra indul!
A Sheffieldi Egyetem kutatóinak nyelvfeldolgozó algoritmusa 79,7 százalékos pontossággal mondta meg a Twitter-felhasználókról, hogy fognak-e dezinformációt terjeszteni, vagy sem.