Itt vannak az első képek a Holdba csapódó rakétafokozatról
A SpaceX Falcon–9 rakétájának elhasznált fokozata szerdán csapódott a Holdba. A becsapódás nyomait elsőként a dél-koreai Danuri holdszonda találta meg.
A SpaceX Falcon–9 rakétájának elhasznált fokozata szerdán csapódott a Holdba. A becsapódás nyomait elsőként a dél-koreai Danuri holdszonda találta meg.
A SpaceX Falcon–9 rakétájának második fokozata űrszondákat indított tavaly januárban a Holdhoz. A ritka eseményt szabad szemmel nem, de teleszkópokkal meg lehetett figyelni.
A kréta végi kihalást okozó Chicxulub-kisbolygó 180 kilométeres krátert hagyott maga után a mai mexikói Yucatán-félsziget közelében. Ennek mélyén évmilliókig működhetett egy hidrotermális rendszer, ahol virágzott a mikrobiális élet.
A néhány napja felfedezett 2026 JH2 aszteroida hétfő este 91 ezer kilométerre halad majd el a Földtől. A 16-36 méteres kisbolygó becsapódása esetén képes lenne egy város romba döntésére.
Az Isteni színjáték Sátánja egy Földbe csapódó, egészen a bolygó magjáig hatoló égitestet takarhatott, ami tölcsérszerű mélyedést (Pokol) és a kivetett anyagból egy hegyet (Purgatórium) hozott létre – állítja a geomitológiát is kutató irodalmár, Timothy Burbery.
Videón is látható a felvillanás, amelyet néhány napja egy kutató élőben kapott el, robotteleszkóp segítségével.
Mindössze pár nap különbséggel örökített meg egy-egy meteort, amely eltalálja a Holdat, és új krátert hoz létre – íme!
A 900 méter mélyen fekvő, 9 kilométer átmérőjű kráterről kiderült, hogy az eddig hittnél nagyobb aszteroida okozta, és a becsapódás egy több száz méteres cunamit is elindított.
Az Ausztrália déli részén szétszórt furcsa üvegdarabok egy 11 millió évvel ezelőtti rejtélyes becsapódásból származhatnak.
Kutatók az InSight leszállóegység által észlelt 1319 rengéshullám elemzésével, amik a felszínen és a bolygó belsején haladtak át, korábban elképzelhetetlen pontossággal tárták fel a Mars kérgének, köpenyének és magjának jellemzőit.
66 millió évvel ezelőtt a Chicxulub-kisbolygó eltörölte bolygónkról az összes nem-madár dinoszauruszt és tömeges kihalást indított. Egy friss kutatás szerint az ekkor Észak-Amerikában, a becsapódáshoz közel élő éjjeligyíkfélék valahogy viszont mégis fennmaradtak.
4,3 százalék esélyt adnak arra, hogy a 2024 YR4 nevű kisbolygó eltalálja a Holdat, ami az emberekre nem jelent veszélyt, de a műholdak, az űrállomások és az ott tartózkodó űrhajósok bajban lehetnek.
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
Ha az 55 méteres kisbolygó 2032-ben eltalálja a Földet, helyi szintű pusztítást okozhat. A következő hónapokban a James Webb űrtávcső vizsgálja majd, amiből kiderülhet, hogy esetleges becsapódásának milyen hatása lehet.
A 2024 YR4 nevű aszteroida negyven és kilencven méter közötti szélességű, és nyolc éven belül ér ide. A kutatók igyekeznek minél többet megtudni róla, bár nagyon kicsi az esélye annak, hogy becsapódna a Földbe.