Mit keres több ezer zengőlégy a semmi közepén, egy tengeri olajfúrótornyon?
A közönséges zengőlégy egy kevésbé ismert beporzó. Eddig nem tudtuk, hogy akár több száz kilométert is megtesz, pollent szállítva, ráadásul a tenger fölött.
A közönséges zengőlégy egy kevésbé ismert beporzó. Eddig nem tudtuk, hogy akár több száz kilométert is megtesz, pollent szállítva, ráadásul a tenger fölött.
Természetvédők üdvözölték a lépést, de szerintük annak nemcsak szántóföldi területekre kellene vonatkoznia, hanem városi terekre és parkokra is.
A beporzók napján nem csak a házi és vadméheké a főszerep: esős időben csigák, éjjel denevérek, távoli, zord helyeken kolibrik és poloskák segítik a növények szaporodását, de a szakirodalom még az embert is számon tartja a pollinátorok között.
Az invazív ragadozók kiválóan alkalmazkodnak az európai körülményekhez, és jóval több fajt zsákmányolnak, mint korábban hitték. Legkedveltebb prédájuk a háziméh, de a többi beporzóra is veszélyt jelentenek.
Ezek a mikroméretű drónok jobban hasonlítanak a valódi méhekre, optimálisabb a repülési idejük, a sebességük, a pontosságuk, ami a gépi beporzásnál elengedhetetlenül fontos.
Még rejtély, hogy ennek ellenére miért csak 28 fajból áll a honos méhpopuláció.
A dolgozók 3,5 centisek lehetnek, a királynő pedig majdnem 5. Egyelőre csak néhány példányt azonosítottak, és azokat is Spanyolországban, a kutatók szerint viszont minél hamarabb meg kell találni a fészkeket.
Nagy-Britanniában már szabadalmi oltalom alatt áll az a táplálékkiegészítő, amelyet a Rosario-i Egyetem kutatócsoportja fejlesztett.
Az Exeteri Egyetem egy friss kutatása szerint a vadon élő beporzók számára a legkritikusabb időszak az, amikor a lárvákat kell eltartani, de vadvirágos rétekkel lehet rajtuk segíteni.
Az Ökológiai Kutatóközpont és a MATE kutatói több éven át vizsgálták, miként befolyásolja a vadméh-, zengőlégy- és lepkefajok jelenlétét a biodiverzitás tartósabb növelése.
A magányos méh-és darázsfajok az első napsütéses tél végi napoktól aktívak tudnak lenni.
A brit agrárkormányzat érvei szerint a piacon ez az egyetlen hatóanyag, amellyel védekezni lehet a cukorrépa legfőbb kórokozóját terjesztő kártevők ellen.
Minden harmadik méh- és lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizedik ilyen faj a kihalás szélén áll.
Az Egyesült Királyságban végzett szélcsatornás kísérletek azt mutatják, hogy már csekélyebb szennyezés mellett is felére csökkent a beporzók eredményessége.
A molylepkék a méheknél is több faj beporzását végzik, mégsem becsüljük meg őket, állítja az ökoszisztémákban kulcsszerepet betöltő rovarcsoportnak önálló kötetet szentelő Tim Blackburn, a University College London ökológus-professzora.