A fehér bőr csak 5-6 ezer éve terjedt el Európában, korábban mindannyian barna bőrűek voltunk
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Evolúciós szempontból miért színes a bőrünk? Miért volt fekete vagy sötétbarna bőrű az első ember, és van-e ennek jól körülírható biológiai funkciója? Mi köze a folsavnak és a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Valóban a D-vitaminszükségletük miatt fehéredtek ki az eurázsiai emberek? De akkor mért sötétebb bőrűek az eszkimók? Mit köszönhetünk az MFSD12 és az SLC24A5, illetve az SLC45A2 géneknek? Van-e különbség a nők és a férfiak, illetve a gyermekek és az idősek bőrszíne között? Mennyire határozza meg az emberi bőr színspektrumát a földrajzi elhelyezkedés? Jellemző-e az ember legközelebbi rokonaira a nálunk megfigyelhető többszínűség? Tényleg fehér a majmok bőre? Melyik főemlősnél tér el jelentősen a hímek és a nőstények színezése? Vannak-e albínó állatok?
Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől, a tizenkettedikben az antibiotikumokat és a nekik ellenálló szuperbaktériumokat, a tizenharmadikban a születéskori nemarányokat és Jordan Peterson egyik felkapott elméletét.
(A címlapképen Ötzi, a jégember múmiája látható. Fotó: Andrea Solero, AFP)
Hallgass bele ezekbe is:
Miért születik a Földön nagyjából ugyanannyi fiú és lány, és miben téved Jordan Peterson?
Valóban kevesebb férfi szaporodik, mint nő? Miért gondoljuk, hogy az 1:1 nemarány evolúciós szempontból előnyös? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az emberi evolúció gyorsabb, mint valaha
Az evolúció bizonyítékai a csökevényes szervek, amikből az emberben is találunk párat. De biztosan csökevényesek, és vajon el fognak tűnni? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Mivel tartozunk a jövő generációinak?
Lehetnek-e kötelességeink még nem létező emberek felé? Tehetünk-e rosszat valakivel anélkül, hogy ártanánk neki? Most induló, filozófiai témákkal foglalkozó podcastsorozatunk első epizódjában jövő nemzedékekkel szembeni kötelezettségeinket vizsgáljuk.
Kapcsolódó cikkek