Evolúciós szempontból miért színes a bőrünk? Miért volt fekete vagy sötétbarna bőrű az első ember, és van-e ennek jól körülírható biológiai funkciója? Mi köze a folsavnak és a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Valóban a D-vitaminszükségletük miatt fehéredtek ki az eurázsiai emberek? De akkor mért sötétebb bőrűek az eszkimók? Mit köszönhetünk az MFSD12 és az SLC24A5, illetve az SLC45A2 géneknek? Van-e különbség a nők és a férfiak, illetve a gyermekek és az idősek bőrszíne között? Mennyire határozza meg az emberi bőr színspektrumát a földrajzi elhelyezkedés? Jellemző-e az ember legközelebbi rokonaira a nálunk megfigyelhető többszínűség? Tényleg fehér a majmok bőre? Melyik főemlősnél tér el jelentősen a hímek és a nőstények színezése? Vannak-e albínó állatok?

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat, a kilencedikben a hibrideket, a tizedikben az emberi evolúció gyorsuló ütemét, a tizenegyedikben, hogy mennyi C-vitamint szedjünk, és egyáltalán miért kell védeni a szervezetünket az oxigéntől, a tizenkettedikben az antibiotikumokat és a nekik ellenálló szuperbaktériumokat, a tizenharmadikban a születéskori nemarányokat és Jordan Peterson egyik felkapott elméletét.

(A címlapképen Ötzi, a jégember múmiája látható. Fotó: Andrea Solero, AFP)

Hallgass bele ezekbe is: