Attenborough-t is lenyűgözte az óriási plezioszauruszkoponya, amit a Jurassic partvidéken találtak
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
A kutatók szerint a csontváz többi része is ott van, ahonnan a szinte teljesen ép koponyát kiemelték.
Hogyan lehet vizsgálni a Földön sok-sok millió éve élt élőlényeket? A Glossza podcast új adásának vendégei: Ősi Attila paleontológus és Bárdos Dániel, akinek szakterülete a biológia és az őslénytan filozófiája.
Az ELTE őslénykutatóinak vezetésével egy növényevő dinoszaurusz maradványait ásták ki a Hátszegi-medence nyugati részén.
A 150 millió éves camptosaurus szokatlanul ép maradványaiért akár 1,2 millió eurót is fizethet új tulajdonosa.
A 150 millió éves fosszília egy mocsaras területen élő, madárszárnyú dinoszaurusz maradványa – azt, hogy ez miért rendkívüli, a világ egyik vezető paleontológusa, Steve Brusatte mondta el a Qubitnek.
Vulkáni törmelék konzerválta a fosszíliát, ami megmutatja, hogy a krétakori emlősök akár náluk háromszor nagyobb dinoszauruszokra is vadászhattak.
A kínai Liaoning tartományból előkerült Confuciusornis shifan a legkorábbi csőrös, madárszerű dinoszauruszok közé tartozott. A kréta eleji fosszília vizsgálata segít feltárni, hogyan fejlődött az evolúció során a rendkívül változatos ősi madarak repülési képessége.
Elképesztő dolgok derültek ki idén a Föld mélyében zajló és a bolygó éghajlatát évmilliók alatt alakító folyamatokról és a 66 millió évvel ezelőtti kihalásról, de az év a klímaváltozás egyre jobban érzékelhető hatásai, a hőséghullámok és a gleccserek soha nem látott mértékű olvadása miatt marad emlékezetes.
A 67 millió éve élt Janavis finalidens koponyája nem a struccokéra, hanem a récékére és tyúkokéra emlékeztet, és ez felborítja mindazt, amit a madarak két nagy csoportjának kialakulásáról gondoltunk.
A Pachycephalosaurus maradványok 3D-s elemzése alapján alkotott mozgási modellek arra utalnak, hogy rég kihalt állatok ugyanúgy támaszkodó lábnak használhatták farkukat, mint az ausztráliai erszényes emlősök.
A 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalási eseményhez hozzájáruló árhullám 30 ezerszer nagyobb energiájú volt, mint a 2004-es indiai-óceáni cunami. Ma egy ilyen esemény a Föld szinte összes tengerparti területén hatalmas pusztítást végezne.
8,5 kilométer átmérőjű struktúra fekszik 900 méterrel a tenger alatt a nyugat-afrikai Guinea partvidéke közelében. Könnyen elképzelhető, hogy egy kisbolygó becsapódása hozta létre.
A madártojásban olyan dolgok történnek, amilyeneket utoljára 66 millió éve láthattunk volna. A madarak medencecsontja korai embrió korukban sokáig dinoszaurusz őseikére hasonlít, és csak később nyeri el a mai szárnyasokra jellemző formáját.
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, hogy korai emlős őseink a késő triász vad klímaváltozásai alatt lettek képesek először közel állandó testhőmérsékletet fenntartani. A 233 millió évvel ezelőtti változás miatt tudunk ma is a Föld szinte bármely részén megélni, és egész nap aktívak maradni.
201 millió éve kihalási hullám söpört végig a bolygón, amiből a dinoszauruszok sok más hüllővel ellentétben egész jól jöttek ki. Egy friss kutatás szerint ezt testüket borító tollaiknak köszönhetik, amelyekkel nemhogy átvészelték az időszak vulkanikus teleit, hanem még terjeszkedni is tudtak.