A dél-baranyai tájegység sorsa az 1950-es évek elején pecsételődött meg: az államszocialista falupolitika olyan negatív folyamatokat generált, amelyek következtében a régió szinte teljes lakossága lecserélődött. A közös szlovén-magyar kutatás eredményeiről a PTE munkatársai számolnak be.
A diplomás elvándorlók túlnyomó többségének a nulláról kell újraépítenie egzisztenciáját és társadalmi kapcsolatait, vagyis minél előrébb tartanak a karrierjükben és az életükben, annál nagyobb a visszalépés, ha külföldön kezdenek új életet. A 30-as, 40-es éveikben járó értelmiségiek valószínűleg soha nem tudják újraépíteni az anyaországban hagyott kapcsolati hálójukat.
A legnagyobb cégek és a legtehetősebb magánemberek, köztük az Oracle, a HP Enterprise, Elon Musk és Joe Rogan egymás után költöznek el az álmok államából. Exodus vagy nem exodus? És vajon mi vesz rá valakit arra, hogy otthagyja a földi paradicsomot?
Hiába nő Magyarországon az átlagkereset, a bérek vásárlóértéke mit sem növekszik. Mindez már nem magyarázható a gazdasági válsággal, mert a termelékenység dinamikusabban nő az országban, mint a jövedelem. Ebből pedig az következik, hogy az extra haszon profitként nyilvánul meg, nem a munkavállalóknál – hangzott el egy bérfelzárkóztatásról szóló konferencián.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a migráció növekedéséért nem a magasabb vándorlási kedv, hanem egyszerűen a Föld lakosságának növekedése volt felelős.
Van olyan járás Borsodban, ahonnan a lakosság csaknem 4 százaléka vándorolt el az ország más részeibe, miközben Pest megyébe özönlöttek az emberek. A belső migráció nem mutat egészséges képet, az ok: menekülés a szegénység elől.