Már 20 millió éve is csókolózhattak egymással a főemlősök
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
Egy friss kutatás szerint a csókolózás nem egy mostanában kialakult emberi kulturális viselkedés, hanem mély evolúciós gyökerei vannak.
Nem elég az, amit a környezetünkből látunk, hogy magabiztosan tudjuk, mi történik körülöttünk, mondja Orbán Gergő agykutató. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a látottakat, fel kell használnunk a világ működéséről meglévő tudásunkat is.
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
A ChatGPT átmegy ugyan a Turing-teszten, de mire megy vele, ha azt sem tudja, kivel beszél? Hajnal Zsófia, a Corvinus doktorandusza és kollégái elvégezték a fordított Turing-tesztet, és feltárták, hogy milyen kockázatokat rejt a hiányos tudású AI-rendszerek terjedése.
A kolibrietetők a második világháború után szaporodtak meg az Egyesült Államok nyugati partvidékén. Egy friss kutatás szerint emiatt megváltozott az Anna-kolibrik elterjedése és csőrének mérete is.
Az egyik lelet egy azték hangszerrel mutat hasonlóságot, ami arra utalhat, hogy az i. sz. 1300-1528 közötti időszakban kulturális csere zajlott az Azték birodalom és a texasi vadászó-gyűjtögető törzsek között.
Tavaly 27 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a napenergia részaránya az energiatermelésben, miközben az országban kezd felpörögni a napelemgyártás is. A piaci folyamatokat még a fosszilis tüzelőanyagokat pártoló amerikai kormányzat sem tudja felülírni.
Eddig csak egy macskánál mutatták ki a vírust Magyarországon, de napi 50-100 mintát vizsgálnak, hogy elkerülhető legyen a nagyobb baj. Bálint Ádám állatorvosi virológus a H5N1-gyel fertőződött kanadai tinédzser esetéről is beszélt a Magyar Zoonózis Társaság rendezvényén.
Egy friss kutatás szerint a prefrontális kéreg gyors fejlődése evolúciós előnyhöz juttatta az embert, cserébe viszont épp ezek a területek öregszenek a leggyorsabban.
Az indonéziai szigeten élt, már eddig is hobbitként emlegetett floresi ember frissen talált csontmaradványok alapján alig egyméteresre nőhetett.
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
A fogasceteké az egyetlen emlőscsoport, ahol a menopauza egymástól függetlenül többször is kialakult. Brit kutatók szerint a termékeny korszak utáni életszakasz azért jelenhetett meg, mert így a nőstények anélkül segíthetik a fiatalabb generációk túlélését, hogy velük társakért versengenének.
Vajon mekkora társadalmi és gazdasági katasztrófát jelentene globálisan, ha sokkal tovább élnének az emberek? Az öregedés folyamatával foglalkozó 7. Qubit Live kerekasztal-beszélgetése Szathmáry Eörs, Kubinyi Enikő és Vellai Tibor biológusokkal immár videón és podcastban is elérhető.
Az 1,4 millió évesre becsült, darabolásra és famegmunkálására használt eszközök még a hetvenes években kerültek elő, de korukat csak most sikerült meghatározni. Ha megerősítik, a felfedezés teljesen átírja a mai Európa benépesedésének történetét, de egy független szakember óvatosságra int.