Imádják a csimpánzok a kristályokat
Nem csak az emberek rajonganak a kristályokért, formájuk és átlátszóságuk az emberszabású majmokat is lenyűgözi. Így ha kölcsönadjuk nekik kedvenc kvarckristályunkat, ne várjuk, hogy vissza is kapjuk.
etológia
Az emberszabásúak ugyanúgy képesek a színlelt cselekvésre, mint az emberek
Bár korábban is megfigyelték, hogy a vadon, illetve fogságban élő főemlősök efféle viselkedést produkálnak, de kontrollált kísérleti körülmények között eddig nem vizsgálták a jelenséget.
A pöttyös lámpahordó kabóca igazi városi túlélővé vált, és ennek még komoly ára lehet
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
A ritmusérzéket az anyaméhből hozzuk magunkkal, a dallammal azonban más a helyzet
Az újszülöttek képesek ráérezni a zene ritmusára, és anticipálják is azt, ez pedig összefüggésben áll az anyaméhben érzékelt ritmikus hatásokkal, mint amilyen az anya szívverése.
A rohamos melegedés ellenére híznak és nőnek a Spitzbergák jegesmedvéi
A kutatók szerint a 250 egyedet számláló állomány más populációknál átmenetileg jobban alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.
Íme Veronika, az első bizonyítottan eszközhasználatra képes tehén
Osztrák kutatók két héten át figyelték a Karintia tartományban élő svájci barna tehén különleges viselkedését, aminek során az állat botokkal és seprűvel vakarózott.
Az ELTE kutatói bizonyították, hogy a kutyák gazdáik beszélgetéséből is képesek új szavakat tanulni
Az etológuok szerint olyan szociokognitív mechanizmusokon alapuló képességről van szó, amely nem kizárólag az ember sajátja.
Városi vaddisznók, önszelídítő rókák és mosómedvék: egyre jobban alkalmazkodnak a vadállatok az emberi környezethez
Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt években, évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz és az emberek életmódjához.
AI segíti a vadon élő oroszlánok üvöltéseinek egyedi azonosítását
A hangjelzések keltésének, továbbításának és detektálásának mechanizmusát vizsgáló bioakusztikai kutatások egyre inkább részeivé válnak az ökológia és a zoológia tudományának.
Mit mondanak a cinegék?
George Bumann ezer éve járja a Yellowstone-t, egykor vadász volt, ökológusként végzett, egyébként szobrász, ebből is él. Első, Fültanúként a vadonban című könyvében gyakorlati tanácsokat ad annak, aki szeretne megtanulni állatul – és ehhez még csak nem is kell a Yellowstone-ban élni, elég nyitott füllel járni a várost.
A sirályok nem szeretik, ha rájuk kiabálnak
Újabb hiánypótló kutatás született az Exeteri Egyetemen: megvizsgálták, hogy hogy el lehet-e zavarni egy tolvaj sirályt úgy, hogy ordít vele az ember. Mint kiderült, el lehet, és nem is a hangerőn múlik a módszer sikere.
A vegyészből lett biológus, aki kutyákkal forradalmasította az etológiát
Az etorobotikától az öregedéskutatásig számos részterület az idén 90 éves Csányi Vilmos úttörő munkásságának köszönheti születését. Tanítványai és követői a Biologia Futura folyóirat különszámában köszöntik a világhírű etológus professzort.
A csimpánzok tények alapján képesek felülbírálni korábbi döntéseiket
A Berkeley kutatói szerint mindez azt jelenti, hogy a főemlősök minden értelemben gondolkodó lények.
A vaddisznók ha nem is értik, de „követik” az emberi beszédet
Az ELTE Neuroetológiai Kutatócsoportja a Budakeszi Vadasparkkal együttműködésben a világon elsőként vizsgálja a városi vadvilág domináns fajának viselkedését és agyműködését.
A zajos utak közelében nagyobb biztonságban érzik magukat a városi mókusok
A városi mókusok képesek a komplex kockázatok kezelésére, és valószínűleg ezért is élnek túl zsúfolt, városi környezetben.