Kőzetbolygót fedeztek fel a Naphoz egyik legközelebbi csillag körül
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
A tőlünk mindössze 6 fényévre található Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, amit ismerünk.
Mégsem létezik a Földtől 16 fényévre található 40 Eridani A csillag körül évekkel ezelőtt felfedezett exobolygó. A jelet a csillag felszínének változásai okozhatták.
A Gliese 12 b csak 40 fényévnyire található a Földtől, de azt még nem derítették ki, hogy van-e légköre.
A Földtől 41 fényévre található 55 Cancri e-nek vastag, szén-monoxidban és szén-dioxidban gazdag légköre lehet, amit a felszínét borító magmaóceán tart fenn. Ez az első alkalom, hogy légkört mutatnak ki egy kőzetekből felépülő exobolygó körül.
Csillagászok az amerikai űrügynökség TESS űrtávcsövével akadtak rá a kőzetbolygóra, amelynek felszínén 2300 Celsius-fok lehet.
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
A kutatásban részt vevő Kiss László csillagász szerint a HD 110067 csillag körüli bolygórendszer a legalkalmasabb arra, hogy Neptunusznál kisebb bolygók légkörét lehessen vizsgálni.
Az Ariel 2029-ben indulhat útnak, és küldetése során legalább ezer bolygó légkörét tanulmányozza majd. A misszió tudományos vezetője, Giovanna Tinetti szerint ezáltal saját Naprendszerünket is jobban megérthetjük.
Szén-dioxid és metán is van a K2-18b légkörében, a NASA pedig megerősítette, hogy dimetil-szulfid is akad a 120 fényévnyire található exobolygón.
Mikor robban már fel a Betelgeuze óriáscsillag? Mit tudtunk meg eddig a Trappist-1 bolygóiról a James Webb űrtávcsővel? Milyen új módszerekkel vizsgálják a világegyetem titkait? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Nincs jelentős légkör a Földtől 40 fényévre található TRAPPIST-1c bolygó körül. Boldog Ádám csillagász szerint ettől annak az esélye is csökken, hogy a csillag más bolygói lakhatók.
Egy friss kutatás szerint a vörös törpék körül keringő bolygók harmadán is lehet víz és ezzel együtt élet is.
A vulkáni tevékenység azt jelentheti, hogy a Földtől 90 fényévre lévő bolygón légkör és folyékony felszíni víz lehet. Csakhogy az exobolygó nem forog, ami érdekes helyzetet teremt az élet szempontjából.
A James Webb űrtávcső infravörös műszereit fejlesztő kutatók évtizedek óta várták ezt a napot. Kár, hogy a vizsgált bolygóról, a TRAPPIST–1 b-ről az derült ki, hogy nincs légköre.
A legnagyobb esélyünk a 40 fényévre található Trappist-1 rendszer egyik bolygóján van, állítja Jo Barstow bolygókutató. Az űrteleszkóp méréseinek eredményeit a következő hónapokban közölhetik.